Még nem dőlt el Ciprus sorsa

Nem látja azonban ennyire derűsen a helyzetet Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. „Az EU–IMF mentőcsomag megfelelő válságkezelési lépés volt, de nem jelenti azt, hogy a bankoknak nyújtott 10 milliárd euró uniós hitel, illetve a betétek megadóztatásából befolyó további 5,8 milliárd hosszú távon is megoldhatja a helyzetet” – nyilatkozta a Vasárnapi Híreknek. A közgazdász szerint még nem múlt el a veszélye annak, hogy Ciprusnak ki kell lépnie az eurózónából, mivel a bankszektor csődje a többi gazdasági szektorra is rendkívül negatív hatással lesz az elkövetkezendő években és egy esetlegesen súlyosan romló gazdasági helyzet a kiigazítási program végrehajtását kockáztatná. „A rövid távú mély gazdasági visszaesés elkerülhetetlennek tűnik, de középtávon van esély a fellendülésre, fejlődhetnek például a különböző szolgáltatások, és Ciprusnak jelentős gázkészletei vannak, amelyek kiaknázásra várnak” – mondta.

Mindazonáltal a ciprusi bankok iránt véglegesen megrendült a bizalom: úgy hírlik, az orosz üzletemberek máris azt kutatják, hogyan menekíthetnék át vagyonukat a biztonságosabbnak ítélt máltai vagy litván bankokba. Ennél is elszomorítóbb az, hogy a történtek után az egész Európai Unió hitelessége is megkérdőjeleződik. „Rossz üzenetet közvetít az, hogy a Bizottság közreműködésével olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek az egyik alapvető uniós szabadságot, a tőke szabad mozgását korlátozzák” – véli Darvas Zsolt. Ugyanis hiába nyitottak meg csütörtökön a bankok kéthetes kényszerű szünet után, szolgáltatásaik köre jelentősen leszűkült. A kormány döntésének értelmében az ügyfelek nem vehetnek fel naponta 300 eurónál több készpénzt, a vállalatok maximum 5000 eurót utalhatnak egy nap, míg az efölötti összegeket egy külön erre a célra felállított bizottsággal kell engedélyeztetni. Hasonlóképpen megnehezítették a pénz kivitelét is: egy hónapban legfeljebb 5000 eurót lehet külföldre utalni, és ha valaki elutazna, akkor sem vihet magával 1000 eurónál többet. Vagyis végső soron a ciprusi euró nem ér annyit, mint egy spanyol vagy német euró, mert nem lehet vele könnyedén árut vagy szolgáltatást venni az unió bármely más országában.

A ciprusi vezetés azzal indokolta a döntést, hogy meg akarják előzni a pánikot, és állítják, egy-két héten belül eltörlik a szigorításokat. Ellenben a Bruegel Intézet kutatója szerint ezek az intézkedések teljesen feleslegesek voltak. „Az emberek joggal gondolhatják azt, hogy a mostani tőkekorlátozás néhány hónapon belül megismétlődhet. Ezért mindennap a maximális összeget fogják kivenni a bankból, csak hogy biztosak legyenek benne, a pénzükhöz jutnak” – mondta, hozzátéve, hogy a gazdasági talpraállást is nagyban nehezítik ezek a szabályok, hiszen a vállalkozások tőke híján képtelenek működni. Darvas Zsolt úgy véli, hogy még mindig le lehetne állítani a tőkekorlátozásokat, amelyek nagy valószínűséggel a közösségi joggal is szemben állnak.

Az a kérdés is joggal merülhet fel, igazságos volt-e, hogy az EU, illetve a ciprusi kormány a 100 ezer eurónál nagyobb betétek bevonásával a banki ügyfelekre hárította az intézetek felelőtlen döntéseinek következményeit. „Aki befekteti a pénzét, az kockázatot vállal. Így van ez akkor is, ha vállalkozást indítunk vagy részvényt veszünk. Manapság csak az lehet biztos abban, hogy visszakapja a pénzét, aki német államkötvényt vásárol. De ezeknek a hozama 1 százalék, míg a ciprusi bankok 4 százalékot ígértek. Aki oda vitte a pénzét, tudta, hogy ez nem veszélytelen” – magyarázta a közgazdász.

Némi remény azért akad: ha 2014 elejétől a terveknek megfelelően elindul a bankunió első eleme, a közös bankfelügyelet, akkor az Európai Központi Bank (EKB) gyakorol majd felügyeletet az európai bankok felett, és valószínűleg az EKB nem lesz olyan elnéző, mint az egyes nemzeti bankfelügyeletek voltak, így jobban megelőzhető lesz a ciprusihoz hasonló bankcsődök kialakulása.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!