Kiürülhetnek az ólak, az istállók, biztosan drágul a liszt, a kenyér. A mezőgazdaság bajban van a hőség, szárazság miatt, de mi, fogyasztók sem vagyunk biztonságban.
Apokaliptikus képet festenek a gazdálkodók az agrárium helyzetéről. Százszámra lopják már a szénabálákat is. A tavaly nyár óta tartó aszály és forróság, valamint a fagy miatt kevés, de drága gabona termett. A legfőbb takarmány, a széna és a siló sem elég, ami van az is gyenge tápértékű. Csak a hőség miatt a sertés- és húsmarhaágazatban 3,5-4, a baromfisoknál 4,15 milliárd forintos kár keletkezett, és ez várhatóan még nőni fog a napokban. A drasztikusan, 20-30 százalékkal dráguló búza miatt már augusztus 1-jétől 15 százalékkal drágult itthon a liszt, s emiatt többet kell majd fizetnünk a kenyérért, kifliért, zsömléért. Hogy mennyivel és mikortól, arról hallgat a néhány éve kartellvádak miatt büntetett magyar sütőipar.
Tavaly és az idén az agrártárca sajtókampánya szinte egyedül arra épült, hogy 2011-ben a magyar gazdasági növekedés motorja a mezőgazdaság volt. Úgy tűnik azonban, ez a motor is lefulladt: az élelmiszer- gazdaság ebben az évben gyengíteni fogja a magyar GDP-adatot. Az agrárágazat nagy bajban van a hőség, szárazság miatt, de mi, fogyasztók sem vagyunk biztonságban. Állami támogatást, az élelmiszerek áfájának csökkentését, olcsó hitelt kérnek a termelők.
„A gyalázatos növénytermesztési terméseredmények ellenére a legnagyobb veszteséget vélhetően állattenyésztésünk fogja elszenvedni. […] Az árbevételkiesés minimum 400 millió. Sajnos ez nem kérdés.” Az előbbi sorokat egy közepes tejtermelő cég vezetőjének leveléből idéztük, amely jú lius végén kelt és a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) volt a címzett. Az eset nem egyedi. A MOSZ Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának legutóbbi ülésén siralmas jelen és jövőkép rajzolódott ki. Pedig Fazekas Sándor az ülést megelőző napon megsimogatta Kedves fejét. Azt a tehenet dicsérte, mely életében már több mint 130 ezer liter tejet adott és 8 borjút ellett. A miniszter szerint az elmúlt másfél év alatt sikerült felszámolni a tejágazat válságát, tavaly 8 ezerrel nőtt a tehenek száma az országban. S valóban: a tejárak szépen emelkedtek, érdemes volt pénzt fektetni a tejtermelésbe. Egészen 2012 elejéig, azóta ugyanis zuhannak az árak: az év elejei 93 forinttal szemben ma már 80-83 forintért veszik át a feldolgozók a tejet. Ez 12 százalékos áresés. A lakosság viszont a boltokban 5 százalékkal többet fizet a fehér italért januárhoz képest. De mostanság Kedvesre is rossz idők járnak. A tavaly nyár óta tartó aszály és forróság, valamint a fagy miatt kevés, de drága gabona termett. A legfőbb takarmány, a széna és a siló is kevés, ami van, az is gyenge tápértékű. Vagyis emiatt csökken a tejtermelés, ezzel a bevétel, ugyanakkor a költségek 20 százalékkal emelkednek. A helyzet most már azzal fenyeget, hogy ismét tízezerszám vágják le a teheneket, s több ezer embernek szűnik meg a munkája.
Érthető hát, hogy óriási kincs lett a szalma, a széna. Verseng érte nemcsak a mezőgazdaság, de a biomasszakazánt és -erőművet üzemeltető és a biogázt gyártó önkormányzatok, cégek egyaránt. Hogy komoly érték, azt bizonyítja a számos bejelentés: százszámra lopják a bálákat. Egy tonna széna ma 5,5-6 ezer forint, egy tonna szalma valamivel olcsóbb.
Nem csoda, hogy a tőzsdei árak július eleje óta 50 százalékkal ugrottak meg, s vitték magukkal a búzáét is. Nos, e hírnek csak a növénytermesztők örülnek, míg az állattartókat a kánikulában is kirázza a hideg. A tehenészekről már szóltunk, de nincsenek kisebb bajban a baromfikat és sertéseket tartó gazdák sem. Nekik a takarmányozási költség az összkiadás kétharmadát adja. Nem mindegy, hogy 40-50 ezer, vagy a mostani 60-65 ezer forintért veszik a búzát, árpát, kukoricát. Mindenki segítségre vár, főként az államéra, de jól jönne az uniós támogatás is. Utóbbira nem nagyon számíthatnak, illetve csak egy decemberről október közepére előrehozott támogatás kifizetésre, melyet már jóváhagyott Brüsszel.
Persze mindenki próbálkozik. A Baromfi Terméktanács például 4 helyett 8 milliárdra emeltetné az állatjóléti támogatások idei összegét és gyorsított kifizetést kér. Katasztrófát emleget a Magyar Sertés tartók Szövetsége is: egy kiló hús előállítása 450-500 forint körül alakul, az átvételi ár viszont csak 370-380 forint. Vagyis ha nem változik a helyzet, akkor a most is 3 millió alatti sertésállomány tovább fog csökkenni. Csak a hőség okán a sertés- és húsmarhaágazatban a 3,5-4, a baromfisoknál 4,15 milliárd forintos kár keletkezett, és ez várhatóan még nőni fog.
De mire számíthatunk mi, fogyasztók? A nemzetközi helyzetnek köszönhetően – Amerikában, Kínában, Oroszországban, Ukrajnában is gyenge lesz a termés – a drasztikusan, 20-30 százalékkal dráguló búza miatt már augusztus 1-jétől 15 százalékkal drágult itthon a liszt, s emiatt többet kell majd fizetnünk a kenyérért, kifliért, zsömléért. Hogy mennyivel és mikortól, arról hallgat a néhány éve kartellvádak miatt büntetett magyar sütőipar. A húsfélék, a tej drágulása biztos, csak mértékük és időpontjuk nem. Nem mellékesen: az ország tovább veszthet önellátásából: nőhet az importhúsok, -tejek, tejtermékek aránya a boltokban. Mindezek miatt újabb munkahelyek tízezrei kerülnek veszélybe az agrár és élelmiszer-ipari ágazatban.
Jogosan mondhatja bárki: most sírnak a gazdák, hogy mekkora káruk van, de miért nem kötnek biztosítást? Hát, igen. Ettől az évtől él egy új kárenyhítési rendszer, melynek egyik lába az állami kárenyhítő alap – 10 milliárdos kerettel –, melybe kötelezően fizet csaknem minden termelő, de a másik láb a biztosítás. A díj maximum 65 százalékát téríti itt az állam, de alig 2-2,5 ezren kötöttek szerződést a biztosítókkal. Igaz, a 200 milliárdra becsült kárt biztosításokkal, állami alappal sem lehetne érdemben csökkenteni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
