Megfutamodott a döntés elől az Ab

A valós indok vélhetően ennél egyszerűbb: a két, politikailag nagyon kényes kérdésben az Ab nem mer dönteni, ahogy a választások előtt sem vállalta fel ennek kockázatát. Most pedig könnyen lehet, hogy a parlament előtt lévő, a civil törvénynél is szigorúbb Stop Soros! csomag ijeszthette el a bírákat, hogy döntést hozzanak.

„A testület bátorsága hiányzott ahhoz, hogy kimondja: nem találja a jogszerű alapját a civil és a CEU-törvénynek. Ezt a helyzetet aligha lehet másként értékelni” – fogalmazott lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus ezt elvtelenségnek minősítette. Az ugyan elképzelhető, hogy a nemzeti joghatóság nem akarja eldönteni a nemzetközi (uniós) jog és a magyar jog ütközése esetén a kérdést. De ezt csak speciális esetekben lehet megtenni, ami itt nem állt fenn. „Arra nem való ez a jogintézmény, hogy ha nem vagyunk elég bátrak, akkor megvárjuk, hogy más majd megsegítsen minket kívülről” – mondja.

Nem csak az a gond a halasztással, hogy ebben a konkrét esetben nincs szó ütközésről az Alaptörvény és az európai jog között, azaz a magyar Alaptörvény alapján választ kellene adni a kérdésre. A jogban az időmúlásnak is komoly következménye van.

Fleck Zoltán szerint önmagában azzal, hogy nem hoznak időben döntést, lényegében el is döntik az ügyet, mert a civil és a CEU-törvény esetében is arról van szó, hogy az érintett emberek és intézmények döntés hiányában egyszerűen nem tudnak lépni. Ezzel pedig a kormánynál is nagyobb kárt okoz az Alkotmánybíróság. A végzéshez több alkotmánybíró különvéleményt fűzött. Stumpf István azt írta: „Az alkotmánybírósági eljárás felfüggesztése lényegében azzal jár, hogy az Alkotmánybíróság az adott ügyben a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelmével kapcsolatos feladatának teljesítését is felfüggeszti.” Erre szerinte nem lett volna lehetősége a testületnek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!