Megosztott szerelem – Sokszínűség és sokszívűség – A poliamorok szövevényes kapcsolatairól

Rengeteg a félreértés körülötte, ezért kell beszélni róla. A leggyakoribb tévhit, hogy csoportszexről van szó, holott az alapja érzelem, ráadásul szerelem, állítják az érintettek. „Álszentek vagyunk: Magyarországon virágzanak a megcsalásra ösztönző társkeresők, de ha valakik poliamoriában élnek, akkor azon felháborodunk” – veti fel Szurovecz Kitti író és újságíró, aki saját múltbeli tapasztalatából kiindulva éppen könyvet ír a poliamoriáról. Évekkel ezelőtt úgy szeretett bele egy férfiba, hogy közben harmonikus kapcsolatban élt a párjával.


Sokszívűség mint életforma

„Soha nem éreztem ilyet azelőtt, értékválságba kerültem, nem tudtam dönteni sem a régi, sem az új férfi mellett, akik tudtak egymásról. A közvetlen környezetemnek is elmondtam, sokkoló volt, ahogy megvetéssel, meg nem értéssel reagáltak és azt sugallták, hogy amit érzek, nem is létezik, kettőt szeretni nem lehet, tehát biztos komoly baj van velem. Az őrlődés hónapjai alatt úgy leépült a személyiségem, hogy pszichológushoz fordultam. A terápia és az idő múlása segített. Évekkel később, amikor már túl voltam az egészen, olvastam egy cikket a poliamoriáról, és rájöttem, hogy annak idején ebben a helyzetben voltam. 
Nálam nem életforma a sokszívűség, hanem ehhez az egy élethelyzethez kötődött, de a kutatómunkám során azt tapasztaltam, ez a párkapcsolati attitűd sokféleképpen megnyilvánulhat. Van, akinél időszakos, van, akinél egy életen át tart” – meséli a 33 éves Kitti, aki fél évre beleásta magát a szakirodalomba és rengeteg poliamor kapcsolatban élővel beszélgetett.

Az életforma gyakorlói sokat beszélgetnek egymással kapcsolataikról, összetartóak, elfogadóak, tisztelik és segítik egymást. Kittit sosem akarta egyikük sem „rábeszélni” ilyen kapcsolatra, míg szórakozóhelyen megesett már vele, hogy elvileg monogám kapcsolatban élő pasik erőszakosan „rányomultak”, hiába mondott nemet.

„Nem ismerek olyan kutatást, amely szerint a poliamor élet összefügg bármilyen mentális vagy kötődési problémával. A poliamor kapcsolatok mai formájáról még nincs annyi tudásunk és tapasztalatunk, hogy sarkos állításokat meg tudjunk fogalmazni.

Az biztos, hogy fontos átgondolni és időről időre újratervezni egy ilyen kapcsolatrendszert” – mondja Füredi Krisztián szexuálpszichológus. Hozzátéve, hogy a párkapcsolatok jellege egyébként is változik, formálódik: a közelmúltig teljesen elfogadott volt, hogy a férfiaknak több partnere is van, miközben a nőktől többnyire hűséget vártak el, aztán megjelent a válás lehetősége. Ma már mást jelent a hűség és az elköteleződés, nem egyszeri döntés, folyamatos a teendő a párkapcsolatunkkal, házasságunkkal. A látszólagos monogám kapcsolatokban is sokszor jellemző a szeretők jelenléte, titokban vagy hallgatólagos beleegyezéssel.

A poliamor életforma sok esetben számos nehézséget rejt, hiszen nem két, hanem több ember múltját, személyiségét, igényeit kell összehangolni, formálni – krízisek és változások közepette. Ugyanakkor a személyek nem egy embertől várnak mindent, így a terhek megoszlása segítség is lehet.


A féltékenység csak jelzés

D. Balogh Andrea emberi jogi aktivista személyesen érintett: férjével és 10 éves kisfiával él, miközben évek óta van két másik partnere – mindkettőjüknek.

Azt mondja, hogy bár Magyarországon több százan élnek így, csak kevesen vállalják, mert a társadalom kevésbé tolerálja ezt az életformát, mint például a szélesebb körben ismert homoszexualitást. „Értékcsata zajlik épp, már nem csak egyféle szempont érvényesülhet, sokféle módon élhetünk, ezért kerültek a nem megszokott életvitelek a középpontba. A judeo-keresztény kultúrkörön belül a monogámia az elfogadott, a többségi minta, de a világ egészét tekintve tudjuk, hogy a poliamor kapcsolattípus a földlakók 10-12 százalékát érinti, ráadásul egyidős az emberiséggel. A poliamor orientációjúak egyszerre több ember felé éreznek szerelmet, így – a tévhittel  ellentétben – több irányú felelősséget, elkötelezettséget vállalnak” – szögezi le Andrea, aki állítja: ez nem lázadás a rendszer ellen, nem mentsvár, nem is feltűnési mánia – legalábbis a legtöbb „poli” számára.

Arra nincs recept, hogyan lehet egyszerre több ember iránt, huzamosabb ideig nemcsak szexuálisan, hanem érzelmileg is vonzódni. Andi hasonlata szerint ha van két testvéred, és meghal az egyik, akkor nem vigasz, hogy ott a másik, a poliamor kapcsolatoknál ugyanez a helyzet.

A legnagyobb probléma a kapcsolatmenedzsment: a szervezés, az idő és energia beosztása, egyébként ugyanazok a nehézségek merülnek fel, mint bármilyen más kapcsolatban. A féltékenység is ugyanúgy jelen van, csak nem krízisnek tekintik, hanem jelzésnek, hogy valakinek valami rosszulesett. „Ha valakinek a lelki lábára ráléptek, akkor szólnia kell, hogy mindenki tudjon róla és megbeszéljük. Alapelv, hogy mindenki igénye érvényesüljön, nem lehet, hogy egy ember elnyomja a többieket” – magyarázza Andrea, aki már 20 éves kora körül küzdött azzal, hogy több emberhez vonzódott. „Másságát” nem tudta elfogadni, értéktelennek érezte magát, titkos kapcsolatai voltak. Majd férjhez ment, nyitottá tették a házasságukat. Négy éve találkozott a poliamoria fogalmával, és szerencséjére a férje is kiteljesedett ebben az életformában. Gyakran alszanak náluk a párjaik, mindenkinek van saját fogkeféje, ágyneműje. „Ha a kedvesem boldog az ő párjával, annak én örülök, ha konfliktus van, azt nem meglovagolom, a békülésben vagyunk érdekeltek mindannyian. A »poliság« hasonlít az LMBTQ közösséghez abban, ahogy a társadalom reagál rá, és abban, hogy a lelki és a szexuális életet is érinti, de inkább választható, mint a szexuális orientáció. Olyan nincs, hogy eldöntöd, holnaptól poliamor leszel, megtanulni nem lehet: az induljon el ezen az úton, aki belülről érzi, hogy ezt szeretné. Aki nagy érzelmi bizonytalanságot él át, ha párja kicsit is eltávolodik tőle, nagyon féltékeny típus, annak valószínűleg nem megfelelő ez az életforma” – magyarázza Andrea. Kisfia családtagként tekint szülei partnereire. „A szülő felelőssége, hogy mennyit és hogyan mond el a gyereknek.

A diszkrimináció és a stigmatizáció miatt bölcsnek kell lenni, én is a gyerekem miatt vagyok óvatosabb. Ha a pedagógus azt látja, hogy hárman szoktak menni a gyerekért, akkor válást sejt a háttérben és általában a szülők meghagyják ebben a hitében.”

„Fontos, hogy az emberek megismerjék ezt a szubkultúrát, sokkal elfogadhatóbb, mint a hazugság és a hűtlenség, hiszen az identitását nyíltan felvállaló poliamor eleve olyan partnert keres, aki nyitott erre az életformára és önként vállalja. Mégis a többségi társadalom nehezebben fogadja el, talán, mert a magyar párkapcsolat szóban lévő »pár« kettőt jelent, nem hármat vagy többet. Mindenesetre a házasságok fele válással végződik, aminek egyik leggyakoribb oka a hűtlenség, tehát a hagyományos modell biztosan nem működik 100 százalékosan. Szerintem a poliamoria akár kapcsolatmentő is lehet” – állítja Szurovecz Kitti.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!