Titokzatos kór, vagy csupán az emberi tényező? Egyre aggasztóbb méreteket ölt világszerte a méhek pusztulása. Téved azonban, aki szerint mindez „csupán” azt jelenti, hogy kevesebb mézet kenhetünk majd a vajas kenyérre.
Harmadik legfontosabb haszonállatunk – a szarvasmarha és a sertés után –: a méh. Szakértők szerint Közép-Európa növényeinek, köztük haszonnövényeink közel 80 százalékát ugyanis méhek porozzák be, így pusztulásuk egyben mezőgazdasági katasztrófához is vezethet. A jelenség pedig évről évre aggasztóbb méreteket ölt, Amerika egyes részein már 90 százalékkal kevesebb a méh, Franciaországban és Németországban pedig negyedére csökkent az elmúlt 15 évben az állomány. Az utóbbi időben Japán, Kína és Egyiptom méhészei is egyre aggasztóbbnak találják a helyzetet.
Hazánkban egyelőre nem kell tartani a méhek tömeges pusztulásától, tudtuk meg Kapeller Zoltántól, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Sárbogárdi szervezetének elnökétől. Bár hazánkban is előfordulnak olyan megbetegedések, melyek következtében egyes térségekben időről időre zárlatot rendelnek el (ilyen például a nyúlós költésrothadás), ez azonban nem jelenti azt, hogy országos járvány van. Az elnök szerint egyelőre Európa jelentős méhállománnyal rendelkezik, így azonnali katasztrófától nem kell tartanunk. A probléma azonban világszerte jelen van, így figyelmen kívül hagyni sem lehet.
A tömeges méhpusztulás okairól egyelőre a szakértők is vitatkoznak. Egyes elméletek szerint az intenzív növénytermesztés következtében egysíkúvá vált a méhek táplálkozása, emellett a génmanipulált növények (például az olajrepce) megjelenése is károsan befolyásolhatja egészségi állapotukat. A növényvédő szerek, a rovarirtók, a környezetszennyezés és a globális felmelegedés (vagyis az emberi beavatkozás következményei) is rontanak a helyzeten. A legnagyobb problémát azonban továbbra is a Varroa atka jelenti, mely elsődleges oka a méhek pusztulásának, ám gyógyszeres kezeléssel lehet védekezni ellene. A parazita, mely vírusokat is terjeszthet, legyengíti a méhcsaládok immunrendszerét, vegyszeres kezeléssel kontrollálható, emellett a jelenlegi tömeges pusztulás kiváltó okaként nem megnevezhető. Egy másik vírus, a CCD azonban okozhat jelentős állománycsökkenést. A méhek tájékozódási képességét összezavaró kórokozó káros hatásaként az egyedek nem találnak vissza kaptárukhoz – a méhek addig keresik az utat, míg elpusztulnak, miközben a királynő sem jut táplálékhoz. Ez a probléma egész kolóniák halálát okozhatja, a kutatók azonban egyelőre nem ismernek megfelelő gyógymódot.
Egyes elméletek szerint a méhek kipusztulása után nem sokkal az emberiség is kihal (sokan a jóslatot Einsteinnek tulajdonítják). Tény, hogy amennyiben növényeink beporzása veszélybe kerül, mezőgazdaságunk, emellett élelmiszerkészleteink is komoly károkat szenvedhetnek. Ez pedig hosszú távon az egész emberiség életére kiható, beláthatatlan következményekkel járhat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
