Koncentrációs táborokba gyűjtik a melegeket Csecsenföldön, és kínzással próbálják belőlük kihúzni más meleg férfiak nevét – derült ki sajtójelentésekből és emberjogi szervezetek munkáiból. Óriási nemzetközi felháborodást keltettek a hírek, amelyeket a terület Putyin által kinevezett vezetője, Ramzan Kadirov tagad.
Ruszlán egy csecsen kisvárosban élt feleségével és gyermekeivel egészen az elmúlt néhány hétig. Homoszexuális, de környezete annyira konzervatív, hogy sok más csecsen meleg férfihoz hasonlóan ezt azzal próbálta titkolni, hogy családot alapított. Ám egy nap a lakóhelyén homoszexuálisokra „vadászók” elfogták, egy hétig fogva tartották és megkínozták. „Ha nem elég, hogy kézzellábbal ütnek, akkor egy fekete dobozhoz kapcsolnak és áramot vezetnek az ember ujjaiba és fülébe. A fájdalom borzasztó” – mondta a BBC-nek. A Ruszlán természetesen csak álnév.
A család ölné meg
Elrablói más meleg férfiak nevét akarták megtudni tőle, ám amikor nem mondott semmit, elengedték. Hamarosan azt hallotta, hogy ismét keresik a rendőrök, így inkább elmenekült Csecsenföldről, és egy homoszexuálisoknak menedéket nyújtó házban él. Haza nem mehetett: ha családja megtudná, hogy a férfiakhoz vonzódik, Ruszlán szerint maguk ölnék meg. A homoszexualitás tabu a konzervatív muszlim köztársaságban, és gyakoriak a becsületgyilkosságok is.
Az orosz független sajtó, illetve nemzetközi jogvédő szervezetek szerint Csecsenföldön szisztematikusan fogják el a melegeket és koncentrációs táborokba gyűjtik őket. Összesen hat táborról tudnak az újságírók, ezek közül egyet sikerült azonosítani Argun városában. Egyre többen menekülnek el vagy bujkálnak.
Időközben a Human Rights Watch (HRW) emberjogi szervezet saját forrásaiból, az orosz sajtótól függetlenül is megerősítette a táborok létét és a melegek elleni erőszakhullámot. Becslések szerint körülbelül száz férfit tartanak fogva, és orosz források három vagy négy halálos áldozatról beszélnek. A HRW szerint az általuk hallott beszámolók részletesek és konzisztensek, és egy „példátlan és jól szervezett” kampányra utalnak.
A hadúr kénye
Csecsenföldön a kétezres évek elején véres háború dúlt, amikor szeparatisták azért harcoltak, hogy a köztársaság függetlenedjen Oroszországtól. Vlagyimir Putyin kemény kézzel leverte a lázadást, a térséget pedig hű embere, Ramzan Kadirov hadúr irányítja. Kadirov az évek során egyre autokratikusabb rendszert épített ki. Szerinte a melegek elleni támadásokról szóló hírek hamisak, nincsenek homoszexuálisok Csecsenföldön, mert ha lennének is, a családjaik szégyenükben úgyis „elintéznék” őket.
Az események Vlagyimir Putyint is döntéskényszerbe hozták. Az orosz elnök a homoszexualitást alapvetően a „nyugati” kultúra romlásának jeleként értékeli, ám olyan erős volt a nemzetközi felháborodás, hogy lépnie kellett. Nem sikerült azonban világosan üzennie: a Kreml először azt mondta, hogy akit bántódás ért, tegyen hivatalos panaszt a rendőrségen. Egyértelmű, hogy a rendőröktől való félelmében ezt senki sem fogja megtenni. Az orosz hatóságok később azt közölték: hivatalos vizsgálatot indítanak, ennek eredménye még nem ismert.
Április közepén Kadirov és Putyin moszkvai találkozójáról tettek közzé képeket, a hivatalos közlemény szerint pedig a melegek elleni támadások hírei is szóba kerültek a beszélgetésen. A BBC szerint ezzel Putyin nyilvánosan kiállt csecsenföldi embere mellett, ám feltehetően zárt ajtók mögött arra utasította, hogy fogja vissza az embereit. Ennek azonban egyelőre nem látszik semmiféle hatása.
Csecsenföld
Az 1,4 millió fő lakosú,
olajban gazdag terület
gyakorlatilag Oroszország
tagköztársasága az Észak-
Kaukázusban.
Már az újságíró is külföldre menekült
A csecsenföldi borzalmakról a Novaja Gazeta című orosz lap április 1-jén kezdett beszámolni, miután számos forrásból sikerült megerősíttetnie az információt.
Ez Oroszország legfontosabb és legnagyobb független lapja, ahol még van lehetőség a tényfeltáró munkára is. A Gazeta munkatársa volt Anna Politkovszkaja is, akit 2006-ban gyilkoltak meg, minden bizonnyal politikai okok miatt, miután számos, a csecsenföldi háború során elkövetett emberjogsértést tárt fel hosszú évek munkájával.
A szerkesztőség tagjai pedig ismét rettegnek: egy csecsen vallási vezető tízezreket szólított fel a cikk megjelenése után dzsihádra a lap munkatársai ellen. A szerkesztőségbe valaki máris küldött két, fehér porral töltött borítékot – egyelőre senki sem tudja, pontosan milyen anyagról van szó.
A melegek elleni támadást leleplező cikk egyik szerzője, a külföldön is elismert Elena Milasina máris elmenekült hazájából egy meg nem nevezett országba.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!