Boston újra normális életet él, miután elfogták a maratoni robbantások másik gyanúsítottját, a tizenkilenc éves Dzsohar Carnajevet. A bostoniak a hír hallatán örömujjongással, dudaszóval, zászlólengetéssel ünnepeltek.
A merénylők felkutatásáért folytatott akció az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb hajtóvadászata volt, Boston utcái napokon keresztül teljesen kihaltak voltak, az utcákban, háztetőkön, sikátorokban csak a keresésben részt vevő rendőri szervek tagjai tartózkodtak. Dzsohar bátyját, a merénylet másik gyanúsítottját, a huszonhat éves Tamerlan Carnajevet egy tűzharc során lőtték le. A fiatalabb testvért David Henneberry, a bostoni Watertown negyedben élő férfi találta meg. Épp kiment kertjébe levegőzni, amikor arra lett figyelmes, hogy az udvara végében lévő hajóját takaró ponyvát csapkodja a szél. Először azt hitte, egy állat bújt be a ponyva alá, ám közelebb menve észrevette a rengeteg vért vesztett merénylőt. Ekkor hívta a rendőrséget, akik – miután a rejtőzködő megtagadta a megadást – tűzharc után elfogták a hajóban bujkáló férfit. A súlyosan sérült Carnajevet kórházba szállították.
A sikeres hajtóvadászat után számos kérdőjel maradt az eset kapcsán. Erre utalt Barack Obama elnök, aki azt mondta: „Az életben maradt gyanúsított elfogása egy fontos fejezet lezárulása ebben a tragédiában. De még így is rengeteg megválaszolatlan kérdéssel kell szembenéznünk. Mi volt az oka két, az Egyesült Államokban felnövő, tanuló, szocializálódó férfinak ilyen erőszak kifejtésére? Hogyan tervelték ki, hogyan kivitelezték a támadásokat? Kaptak mástól segítséget?”
Szakértők egy része szerint a csecsen származású testvérek által elkövetett merénylet hátterében nem áll terrorszervezet, ám az idő előrehaladtával egyre több a megválaszolatlan kérdés. A Carnajev család 1990-ben menekültként érkezett a Csecsenfölddel szomszédos Dagesztánba. A testvérek még gyerekekként utaztak az Egyesült Államokba, 2001 környékén. Az idősebb báty amatőr bokszoló volt. Egy diákmagazin 2010- es számában fotó is jelent meg róla, a fotósnak az amerikai olimpiai keretbe való bekerüléséről szövögetett álmairól beszélt. Azt is mondta, ha Csecsenföld nem válik függetlenné, akkor szívesebben küzd az USA, mint Oroszország színeiben. Öccse, akit népszerű, közvetlen embernek ismeri környezete, a Vkontakte nevű orosz közösségi oldalon csecsen csoportoknak volt tagja. Személyes oldalán világnézetének az iszlámot jelölte meg, személyes céljainak pedig a karriert és a pénzszerzést. Tamerlan YouTube-oldalán azonban, a RIA Novosti orosz hírügynökség szerint, szélsőséges tartalmú videók voltak, többek közt egy „Terrorista” elnevezésű album is. Oldalán egy csecsen népzenész, Timur Mutsurajev dalai is szerepeltek. Az énekest az orosz igazságügyi minisztérium a szélsőséges tartalmak miatt tiltólistára helyezte. Feltehetően az idősebb testvér nagy hatással volt az ifjabb, számtalan amerikai iskolatárs, barát által dicsért testvérre, és ez döntőnek bizonyulhatott.
A New York Times értesülése szerint Tamerlan 2012-ben félévet töltött Oroszországban, főleg Dagesztánban a családjával, ám Csecsenföldön is járt, hogy meglátogassa a rokonait. Az FBI egyébként az egyik külföldi kormány (az orosz) kérésére még 2011-ben kihallgatta, ám az ügyet lezárták, mert nem találtak terrorista aktivitásra utaló jelet.
Az életben maradt ifjabb testvért jelenleg egy bostoni kórházban ápolják, szigorú őrizetben. Amennyiben javul az állapota, már szombaton tárgyalóterembe vihetik, szövetségi terrorizmus miatt vádolhatják. Kérdéses, hogy érvényes-e rá az ún. MIRANDA-elv, mely jogot ad a gyanúsítottnak arra, hogy ügyvédet fogadjon, és csak az ő jelenlétében tegyen vallomást. John McCain és Lindesy Graham szenátorok szerint az utolsó dolog, amit szeretnének, hogy a gyanúsított csendben maradjon, hiszen kihallgatása elengedhetetlen ahhoz, hogy válaszolni tudjanak a megválaszolatlan kérdésekre. Kérdéses az is, hogy szövetségi vagy állami bírósági tárgyalása lesz-e, hiszen ha Massachusetts államban marad az ügy, ott nem kaphat halálbüntetést.
Miért öltek?
„A nyílt terepen megrendezett nagy létszámú sporteseményeket nehéz védeni terrorcselekmények ellen, ám eddig ritkán történtek támadások ilyenek ellen, a sportrendezvényeken való robbantások – hasonlóan a gyermekek ellen elkövetett támadásokhoz – még a terroristákat támogatók körében sem népszerűek” – nyilatkozta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette, hogy a bostoni merénylet, a tragédia ellenére, nemzetközi összehasonlításban nem tartozik a legsúlyosabb terrorcselekmények közé. A két testvér valószínűleg inkább a magányos farkas típusú elkövetők közé sorolható, akik mögött nem áll szervezet, tettük inkább egyfajta társadalmi gyökértelenségből és családi frusztráltságból fakadhat. „A politikai erőszak, terrortámadások mindig nagyobb médiafigyelmet kapnak. A bostoni például sokkal nagyobbat, mint a csütörtöki texasi robbanás a műtrágyagyárban, ahol több, tíz feletti a halottak száma. Az emberek valahogy jobban felkapják a fejüket a terrorizmus szóra, az Egyesült Államok pedig 2001 szeptembere óta kifejezetten érzékeny a problémára, annak ellenére, hogy az USA nem tartozik a nagy terrorfenyegetettségű államok közé” – mondta Tálas Péter, Ezt alátámasztják a statisztikák is: a 2001-es terrortámadás óta az Egyesült Államokban 80-110 közé tehető a terrorcselekmények száma, s ezeknek összesen 37 halottja és 114 sebesültje volt. A terrorcselekmények elkövetői pedig általában nem radikális iszlamisták, hanem anarchisták, fehér felsőbbrendűséget hirdetők, radikális környezetvédők vagy fanatikus abortuszellenzők. Tálas Péter szerint a rendőri szerveknek ilyen helyzetben azt kell kommunikálniuk, hogy mindent megtesznek az emberek biztonsága érdekében. Ennek köszönhető többek között az is, hogy az embervadászatot élőben közvetítették a televíziók, percről percre frissítették az eseményeket. A ma megrendezésre kerülő londoni maraton biztosításával kapcsolatban Tálas Péter elmondta, a bostoni merénylet miatt egyértelmű, hogy fokozott biztonsági intézkedéseket hoznak a brit rendőri szervek, de nem valószínű, hogy hasonló tragikus esemény következhetne be.
Ismeretlen (fel)ismerős
Mérhetetlen gyorsasággal kerültek ki az első fotók a bostoni merénylet gyanúsítottairól. A napról napra fejlettebb videoelemző programok és képelemző szoftverek óriási segítséget nyújtanak a felderítésben a bostoni és más hasonló esetekben, ahol a támadás váratlan, ráadásul nem utal semmi egyértelműen a gyanúsítottak személyére. A bostoni merénylet után videók tömkelegéből, és elmosódott fotók tonnáiból rövid idő alatt sikerült kideríteni, hogy kik gyanúsíthatók a robbantásért. Az FBI által használt arcfelismerő rendszert az iraki háború alatt fejlesztették ki, annak az egymilliárd dolláros technológiai programnak a részeként, amely az emberi írisz és tenyérlenyomat alapján is képes lesz az emberek felismerésére. A jelenleg rendelkezésre álló program már képes az árnyékok eltüntetésére, a homályos fotók kitisztítására, sőt, a kétdimenziós ábrák három dimenzióba való konvertálására. A rendszer az arcokat úgy is ki tudja elemezni, hogy abból egyedi sablont készítsen, az arc formája, a bőrminőség alapján. A számítógépes rendszerek a különböző adatbázisok tartalmainak összehasonlításában verhetetlenek. A digitális korszak azonban egyáltalán nem kedvez a személyiségi jogokat védőknek. A civil szervezetek leginkább amiatt aggódnak, hogy a vizsgálatokhoz felhasznált adatokat elkerülhetetlenül más célokra is felhasználják majd. Ezen a ponton vetődik fel a kérdés: biztonságunk vagy a privát szféránk védelme az értékesebb?
Két háború
Csecsenföldet még az 1800-as évek közepén csatolták a Kaukázussal együtt Oroszországhoz. 1922-ben azonban autonóm területté nyilvánították, majd 1934-ben Ingusfölddel összevonva létrejött a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. A terület önállóságát először a Szovjetunió felbomlása után próbálta visszaszerezni, amikor kikiáltották 1991-ben a független Icskéria Csecsen Köztársaságot, ám amelyet Oroszország (és egyetlen más állam) sem ismert el. A szeparatista törekvések miatt Jelcin orosz elnök rendkívüli állapotot hirdetett, az orosz csapatok 1994-ben bevonultak, kezdetét vette a két éven át tartó első csecsen–orosz háború. Becslések szerint legalább 35 ezer civil vesztette életét, és további félmillió embernek kellett elhagynia otthonát. A konfliktus azonban megoldatlan maradt. A második csecsen háború 1999 augusztusában robbant ki. Több csecsen terrorakciót követően Putyin meghirdette a három évvel korábbi békeszerződések felülvizsgálatát, illetve a „biztonsági zóna” létrehozását. A kegyetlen megtorlások nagy nemzetközi felháborodást szültek. A csecsen szeparatisták újabb terrorakciókkal válaszoltak, orosz városokban követtek el merényleteket. 2001. szeptember 11-e változást hozott az oroszok háborús retorikájában, innentől kezdve ugyanis a nemzetközi terrorizmus elleni harcként tüntetik fel a csecsenföldi akciókat. A csillapodó harcok közben a 2005-ös választásokon oroszbarát kormány alakult, a szeparatisták bojkottálták a szavazást. A harcok végül 2009-ig tartottak, de merényletek azóta is történnek, sőt, csecsen fegyveresek mind többen, mind több helyen bukkantak fel az iszlám védelmében. (D.-H. N.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!