Rákkeltőnek minősítette az Egészségügyi Világszervezet a feldolgozott hústermékeket, és vörös húsok esetében is ezt mérlegeli.
- A hústermelők tudománytalannak tartják a jelentést.
- Mint minden más esetében, itt is a mértékletesség a kulcs.

 
Mindennapi húsaink - illusztráció - Fotó: Kállai Márton

Rákkeltőek az olyan feldolgozott hústermékek, mint a sonka, a kolbász és a szalonna – hozta nyilvánosságra a héten az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A pánikot keltő jelentés olyan, közismerten rákkeltő dolgokkal sorolta egy kategóriába a sok országban, így hazánkban is alapélelmiszernek számító hústermékeket, mint a dohányfüst, az alkohol, az azbeszt vagy az arzén. A WHO kifejezetten rákos megbetegedésekkel foglalkozó részlege, az International Agency for Research on Cancer (IARC) eredményei szerint ezeknek a termékeknek a fogyasztása bélrákot okoz, emellett „az embereknél valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolta a vörös húsokat is.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ennek éppen az ellenkezőjét állítja. Menczel Lászlóné titkár „tudománytalannak és elképzelhetetlennek” minősítette a kutatási eredményeket, és közölte: célkitűzésük, hogy tovább növeljék a magyar lakosság sertéshús-fogyasztását.

Hasonlóan kritikusan fogadta a jelentést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely szerint tudományosan bizonyított, hogy a hústermékek nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaznak, és nem szerencsés, hogy egy „korlátozott érvényességű tudományos jelentést” a média „hírértékűvé tesz”, megtévesztve ezzel a fogyasztókat.

Az IARC vizsgálata szerint már napi 50 gramm sózott, füstölt, pácolt, ízesített vagy más módon feldolgozott hústermék elfogyasztása 18 százalékkal növeli meg a vastag- és végbélrák kialakulásának a kockázatát.

A vörös húsok (sertés, marha, borjú, bárány, birka, ló és kecske) esetében, amelyekről még nem bizonyosodott be, hogy rákkeltő hatásuk van, ez napi 100 gramm esetében 17 százalék. Mit is jelent ez? Minden embernek nagyságrendileg 5 százalék az esélye arra, hogy valaha rákos lesz, a mostani WHO-megállapítás pedig 5,9 százalékra növeli ezt.

A nagy egészségügyi szervezetek, így a WHO vagy a világ rákkutatóit tömörítő World Cancer Research Fund azért kongatják időről időre a vészharangot, mert a rákos betegségek kezelése sokkal nehezebb és nem utolsósorban drágább, mint a megelőzés. Vagyis, ha sikerül ráijeszteniük az emberekre, akik a figyelmeztetések hatására csökkentik a kockázati tényezőket, jelentősebb eredményeket tudnak elérni, mintha a gyógymódok fejlesztésébe ölnének rengeteg pénzt és energiát.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!