Nevét, arcát adja súlyos állításaihoz Szauter Gábor, aki 15 évig egy fővárosi kórházban sterilizálógép-kezelőként dolgozott. Lapunknak azt mondta: általános gyakorlat a kórházakban, hogy az egyszer használatos műtéti eszközöket többször is felhasználják, holott azokat nem lehet teljes körűen fertőtleníteni. Úgy véli, az újraoperációk többségének az is oka lehet, hogy a beavatkozásokat nem steril eszközökkel végzik a kórházakban, pedig ez azon túl, hogy súlyosan veszélyezteti a betegeket, még jogellenes is.
– Kezdjük a laikus kérdéssel: mi a dolga a sterilizátorgép-kezelőnek?
– Minden kórházban dolgoznak ilyen szakemberek, a műtőkből és az osztályokról érkező eszközök előfertőtlenítés után a központi sterilizálóba kerülnek. Ott szétszedve kézzel elmossuk őket, majd bepakoljuk egy nagy mosogatógépbe, amelyben kétféle vegyszerrel és vízzel, különböző hőfokon, nagyjából másfél óráig mosódnak. Ekkor elvileg már mindenféle mikroorganizmustól mentesek, de még nem sterilek. Ezért úgynevezett csőfóliába tesszük az egyedi eszközöket, a tálcásakat papírba csomagoljuk, kontrollszalagok kerülnek mindegyikre, amelyek csak akkor színeződnek el, ha megfelelően sterilizálódtak az eszközök a sterilizátorgépben.
– És mi ebben az eljárásban az ön felelőssége?
– Ha utólag kiderül, hogy nem volt steril az eszköz, akkor nem az orvos viszi el a balhét, hanem a sterilizálásban részt vevő kolléga. Óriási a felelősség, naponta több tízmilliós műszerállománnyal dolgozunk. Ha nincs a „steril”, akkor elvben a műtő és a kórház nem tud működni. Éppen abból lett elegem, hogy ez Magyarországon csak elv, a gyakorlat egészen más.
– Pontosan miből lett elege?
– Hogy egyszer használatos eszközök újrahasznosítására utasítottak.
– Súlyos állítás ez…
– …de igaz. Ami nálam végleg kiverte a biztosítékot, hogy a laparoszkópos műtéteknél – amikor a hasüregben egy „kapun” keresztül orvosi eszközökkel betegségeket derítenek fel, illetve kisebb-nagyobb beavatkozásokat végeznek – az egyszer használatos eszközöket újra kellett sterilizálni akár tizenöt-hússzor is – felsőbb szóbeli és/vagy írásbeli utasítására. Holott nem csak az eszközök neve mutatja, hogy ez tilos: a törvény is így rendelkezik.
Az újraoperációk egy jelentős része valószínűleg ennek is köszönhető, tehát nem kifejezetten orvosi műhiba vagy szakmai hozzá nem értés az ok. A legtöbb betegnek persze fogalma sincs erről. Nekik csak annyit mondanak: szétesett az öltés vagy a szervezet nem fogadta be az orvosi varrófonalat, ezért újra kell műteni. Pedig országszerte általános jelenség, hogy többször használják az egyszer használatos eszközökkel. És hiába mond bármit az ÁNTSZ: a betegek nincsenek biztonságban.
– Mekkora a kockázat abban, ha az egyszer használatos eszközt újra felhasználják?
– Már csak azért is nagy a kockázat, mert a teljes sterilizálás lehetetlen a recés eszközöknél, hiába az ilyenkor szokásos eljárás, a 65 fokos formaldehidpára és a csírátlanítás. Az egyszer használatos eszközöket általában formaldehidben sterilizáljuk, ami önmagában sem szabályos, és ráadásul mérgező is. Ugyanis a formaldehid, ha beleivódik a műanyag- fém ötvözetű eszközökbe, akkor az emberi szervezetbe kerülve akár mérgező is lehet.
– Hogy lehet kiszúrni, hogy vadi új vagy „újra hasznosított eszközről” van szó?
– Három etikett (igazolópapír) tartozik az ilyen egyszer használatos eszközökhöz, amelyeket kibontáskor, még a műtét előtt érvényesíteni kell – aláíratva a beteggel. Az egyik papír a műtéti naplóba, a másik a kórlapba kerül, a harmadik pedig az OEP-é lesz. Amikor az egyszer használatos eszközt másodszorra vagy netán tizedszerre használják, természetesen ez a három lap már nem áll rendelkezésre.
– Miért sterilizáltatják a kórházak ezeket az eszközöket: ennyivel olcsóbb?
– Nem! Sőt! A sterilizálás nem olcsó, az eredeti árnak akár duplájába is kerülhet. De mivel „házon belül” menedzselhető a folyamat, a pénzekkel lehet sakkozni, „okosba’” megoldani. A kórház az OEP felé lejelenti az újabb műtétet, arra kapnak pénzt, amiből viszont nem új műszert vesznek, hanem valahogy kézen-közön eltűnik.
– Kifejtené?
– Szinte minden kórházban működik központi sterilizáló. Egy sterilizálási folyamat ára nagyjából 30-60 ezer forint, géptől és anyagtól függően. Ezek a fertőtlenítő berendezések 75 százalékos telítettség mellett működnek a leghatékonyabban. Persze nálunk állandóan tele voltak tömve, azaz 8-12 műszertálcát kellett egy gépbe erőltetni. Minden kórházon belül működő egységnek van saját gazdálkodási kerete. Ez nálunk havonta kb. 90 ezer forint sterilizációs vegyszerekre és kb. 1,4 millió forint egyéb anyagokra, de ez a pénz hamar el is fogy. Sokszor nincs csőfólia, ami fontos kelléke a sterilizálásnak, de ez nem csoda, mert a kórházak annyival tartoznak a beszállítóknak, hogy gyakran hiánycikk a vécépapír is.
– Jelezte bárkinek ezeket a „zavarokat”?
– Érdeklődtem az OEP-nél és az ÁNTSZ-nél is, hogy tudják-e: többször használjuk az egyszer használatos eszközöket. Azt válaszolták, hogy nem tudnak ilyenről, ami nem tűnik hihetőnek.
– És annyiban hagyta?
– Nem, már csak azért sem, mert a szakmai kamara etikai kódexe egyértelműen kimondja: „az egészségügyi szakdolgozó köteles bármilyen utasítás végrehajtását megtagadni, ha a bűncselekményt valósítana meg, vagy hozzájárulna ahhoz”. Tehát jelentünk kell, ha bármi törvénybe ütközőt észlelünk, vagy olyasmit, ami a betegeket veszélyezteti. Én ezt meg is tettem, de a közvetlen főnökeim magasról tettek rá. „Végezd el a feladatot, és kussolj. Ha nem tetszik, el lehet menni” – nagyjából ez volt a válasz. Így aztán nap mint nap bűncselekményt követtem el. De azt mondták a feletteseim: ne törődjek semmivel, majd az osztályvezetők vállalják a felelősséget.
– Állításai után valakinek tényleg vállalnia kell majd a felelősséget. Megteszi majd az érintett kórház vezetése?
– Rengeteg baj van a kórházakban. Esnek szét a vizsgálóasztalok, az eszközök. De azt sem dobják ki, ami tropára megy, és már javítani sem lehet, ugyanis nincs helyette másik. Vannak olyan eszközök, amelyeket szinte a rozsda tart egyben. Több kórházban is barkácsboltban vásárolt fúrógépekkel dolgoznak. A kormányzat által odatett kórházigazgatók azonban sokszor nem a dolgozók vagy a betegek érdekeit tartják szem előtt, csak a maguk hatalmát igyekeznek megtartani. Több tízmilliós összegekről döntenek, de nem tudni, hova tűnik a pénz.
– Mindezek után ön besokallt. Önként jött el, vagy jelezték, hogy jobb lenne, ha távozna a munkahelyéről?
– Táppénzen voltam 2015 nyarán, amikor elmentem egy tüntetésre, ahol Sándor Máriáékkal – aki később fekete ruhás nővérként lett ismert – együtt demonstráltam. Valaki, aki látott ott, felnyomott, azzal fenyegettek meg, hogy a háziorvosomat, aki kiírt táppénzre, beperelik. Így aztán közös megegyezéssel eljöttem, 15 év után. Később Sándor Máriával, és több társammal megalakítottuk a Magyarország a Magyar Egészségügyért civil társaságot.
– A szervezkedést nem nézte jó szemmel a kórházi vezetés?
– A kórház szakszervezeti vezetésében szervező titkár voltam, a kollégáimért való kiállásra tettem fel az életemet, de értem senki nem állt ki. Viseltem én is fekete szalagot, fekete ruhát, ez sokaknak nem tetszett, éreztem, hogy kívülálló vagyok, többen is beszóltak.
– Hogyan tovább?
– Van itthon 15-20 ezer volt egészségügyi dolgozó, aki mára pályaelhagyó lett, de nem ment külföldre. Lehet, hogy én is sofőr leszek hamarosan, nem egészségügyis. Testközelből láttam, hogy a nővérek 3-4 munkahelyen dolgoznak, hogy el tudják tartani gyerekeiket. 72 óráznak zsinórban, majd az intenzíven hét betegért felelnek egyedül, holott az uniós szabály maximum hármat ír elő. Egy addiktológián, drogosok, alkoholisták között pedig 60- 70 beteget lát el egyetlen éjszakás nővér.
– A szakszervezetek miért nem tesznek semmit?
– Nem csak a főigazgatókat, de a szakszervezeti vezetők többségét is politikai, hatalmi alapon választják. A kormányhű embereket államtitkárságról jövő telefonhívásokkal „ellenőrzik”, ami nagyjából egy baráti csevejre hasonlít. Ráadásul, ha az ÁNTSZ egy alaposabb vizsgálatot tartana, a kórházak 90 százalékát be lehetne zárni, olyan állapotok vannak. Ám az ÁNTSZ csak papírokat ellenőriz, a sterilizálóba sose jöttek be, legalábbis én nem találkoztam velük. És szabálytalanul alkalmaznak rengeteg egészségügyi dolgozót, velem is ez volt helyzet. Utolsó munkaköri leírásomban sterilizálógép- kezelő áll, ennek feltétele a műtőssegéd, ám a műtőssegédből segédasszisztensé minősítettek vissza, így nem is végezhettem volna gépkezelést. Mindezt az intézmények a 60/2003-as kormányrendelet alapján alkalmazzák tömegesen, mert a béremelés nem jár a leminősítetteknek, azaz a segédasszisztenseknek, csak a szakdolgozóknak. Így pénzt spórolnak.
– Akkor hát perre megy?
– Nem, mert nem szeretném bajba sodorni a kollégáimat. És csak a betegekkel szúrnék ki, hiszen már így sincs elegendő személyzet az egészségügyben.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága megkeresésünkre úgy reagált:
Az egészségügyi ellátásba bekerült betegek immunrendszere legyengült, őket és a bizonyos krónikus megbetegedésben szenvedőket a fertőzések könnyebben elérik. „Az ilyen esetek 30-50 százalékát sajnos a legnagyobb gondosság és higiénés rendszabályok betartása mellett sem lehet megelőzni. Hazánkban a biztonságos betegellátás feltételei adottak. Amennyiben az ÁNTSZ olyan hiányosságot tár fel, amely a betegbiztonságot veszélyezteti, megteszi a szükséges lépéseket. Ami pedig a sterilizációs költségeket illeti: az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények esetlegesen felmerülő sterilizációs költségeit az ún. Homogén Betegségcsoportok (HBCs) alapján történő kifizetések tartalmazzák. Vagyis azon ellátások esetében, ahol sterilizációra van szükség, a vonatkozó HBCs kód annak költségelemét tartalmazza.” Megszólalt a tiszti főorvos is: Szentes Tamás az M1-en azt mondta, nem igaz az az állítás, hogy többen halnak meg ma kórházi fertőzésben, mint közlekedési balesetben. Az elmúlt években valóban növekedő tendenciát mutatnak a kórházi fertőzési statisztikák, de nemcsak Magyarországon, hanem más nyugati országokban is, ezek az adatok nem különböznek más nyugat-európai országokéitól.
Szauter Gábor: "Egyszer használatos eszközök újrahasznosítására utasítottak"
Szauter Gábor 1960-ban született Pécsett. A középiskolai tanulmányait 17 évesen családi okok miatt a munka váltotta fel, több vidéki kórházban dolgozott műtőssegédként, majd a fővárosba került. Az utóbbi években gerincproblémája miatt sterilizációs részlegben dolgozott.
„A kórházi fertőzések csaknem egyharmada megelőzhető lenne megfelelő higiéniával és a szükséges fertőtlenítési eszközök használatával. Ráadásul a megelőzés olcsóbb lenne, mint a már kialakult fertőzések kezelése és megszüntetése, ugyanis például egyetlen MRSA-beteg kezelési költsége másfél millió forint” – mondta lapunknak egy debreceni tanszékvezető.
A nemzeti konzultáció új formáját ajánlja a Független Egészségügyi Szakszervezet a kormánytagoknak – önkéntes munka keretében. Azaz, hogy a döntéshozók jobban megismerhessék az egészségügyi intézményekben kialakult állapotokat, a szakszervezet ápolói, beteghordói munkát kínál számukra.
Semmelweis sírna
Alapvető, hogy legyen mindenhol szappan, kézfertőtlenítő, de elengedhetetlen a rendszeres és alapos kézmosás, valamint a maszkok, kesztyűk viselete is, de sok helyen ez a pénztelenség miatt hiánycikk. 2009-ben a 2135 kórházi fertőzésből 22 halállal végződött, 139-szer pedig járványt okozott. Az utóbbi évekből nincsenek hozzáférhető adatok, 2012–14 között pedig a szakma sem ismerhette meg a számokat, állítja az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport egyik tagja. A kórházi fertőzések 60 százalékát a szuperbaktériumok okozzák, amelyek ellenállnak a legtöbb antibiotikumnak is. Ilyen multirezisztens kórokozók a világ minden kórházában jelen vannak, de akkor szaporodnak el igazán, ha rosszak a higiénés feltételek. A legismertebb ilyen jellegű baktérium az MRSA (methicillin-oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus) és az E.coli, valamint annak változatai. Ezek a baktériumok leggyakrabban sebfertőzésnél, véráramfertőzésnél vagy tüdőgyulladásban jelentkeznek, de előfordul húgyúti, bőr- és lágyrész-fertőzés, agyhártya-, csontvelő- és ízületi gyulladás formájában is. Általában cseppfertőzéssel terjednek, tehát a zsúfolt kórházi szobákban, illetve a folyosókon lévő ágyakon fekvők között könnyen és gyorsan továbbterjednek.
A WHO ezer ápolási napra legalább 20 liter alkoholos kézfertőtlenítő használatát javasolja, ezzel szemben Magyarországon csupán 6 liter jut, ami Európa-szerte a legkevesebb.
Kiskassza
H. I. egy budapesti kórház szülész-nőgyógyász orvosa meséli: évekkel ezelőtt, amikor dolgozni kezdett, a főorvos szólt neki, hogy fizessen 2000 forintot (akkor még csak ennyi volt) a Kiskasszába.
Kiderült, hogy ebből az összedobott pénzből pótolják a műtő személyzetének bérét. „Mindenki fizet, mert szükség van a munkájukra, és tudjuk, hogy ők nem kapnak annyi hálapénzt, mint mi” – mondja H. I., és állítja: ha nem volna a Kiskassza, műtétek maradnának el, és szüléseket nem lehetne levezetni biztonságosan.
Más kórházakban is működik a Kiskassza – van, ahol 3 ezer, van, ahol több a taksa. Egy kezdő orvos fizetése alig több mint 150 ezer forint. Ha egy hónapban csak 15-öt operál (vagy ugyanennyi szülést vezet le), akkor a fizetésének majd az egyharmadát a kollégái fizetéskiegészítésére költi.
A perek 2/3-át betegek nyerik
Nem érzékel saját praxisában több kórházi fertőzéssel kapcsolatos pert Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, de hozzátette: az összes kártérítési pert tekintve a betegek 2/3-a kap valamilyen fokú kártérítést, tehát a kórházakat több esetben elmarasztalják.
Az egészségügyi perekben vizsgálják, hogy a kórház mindent megtett-e például a fertőzés kialakulása ellen, hogy célzott terápiát kapott-e az érintett beteg, továbbküldték-e speciális intézménybe vagy netán ott aszalták és mire észrevették a bajt vagy foglalkozni kezdtek vele, már késő volt. Ha a kórház tudja bizonyítani, hogy mindent megtett, akkor jobbak az esélyei egy per során. „Egyre nagyobb probléma, hogy a forrás- és szakemberhiány, valamint a csúcsra járatás miatt nem jut elég idő, figyelem az olyan háttérben folyó, összetett tevékenységekre, mint például az infekciókontroll, amely egy sok, apró feladatból álló tevékenységsor. Lokalizálni, megelőzni, időben felismerni kell a fertőzéseket. Ha jól működik az infekciókontroll, akkor szinte láthatatlan, hiszen nincs fertőzés, ám ha az említett okok miatt nem jut rá idő, figyelem és szakértelem, akkor akár életekbe is kerülhet” – mondta lapunknak Kovácsy Zsombor. De az is igaz, hogy a kórházi fertőzések magasabb száma világjelenség: mindenhol „versenyt fut” a tudomány ezekkel a kórokozókkal, amelyek gyorsan mutálódnak és sok esetben az antibiotikumoknak is ellenállnak. „Nem palástolható, hogy az elmúlt 15-20 évben a tejesítőképességeinek határán működő szakma mára teljesen erodálódott. A kórházak ott spórolnak, ahol tudnak. Ugyanakkor bulvárhisztéria az olyan jellegű kijelentés, hogy inkább műtsük magunkat otthon, csak kórházba ne menjünk” – tette hozzá az egészségügyi szakjogász. Ami általános jelenség itthon: a műtétet elvégzik, a beteg többnyire megkapja a gyógyszereket, de arra nincs már kapacitás, hogy figyeljék az állapotát, hogy a valóságot tükröző helyzet rákerüljön a lázlapra, majd a kórlapra. Pedig az ilyen adminisztrációs, kiegészítő jellegű feladatok is „életbe vágóak”.
Az orvosi eszközökről a szakember elmondta: mindegyiknek van tanúsítványa, amely pontosan előírja, hányszor és milyen módon lehet alkalmazni. Nyilván nem lehet egy egyszer használatos eszközt többször használni, ez jogellenes, a kórház felelőssége, ha ebből bármilyen probléma adódik. Azonban Kovácsy Zsombor ilyen esetről még nem hallott. Olyan ügyről viszont igen, hogy egy elektromos eszközt nem körültekintően alkalmaztak.
Clostridium Difficile
Az álhártyás vastagbélgyulladás leggyakoribb okozója
Calici
Hasmenést, intenzív hányást, esetleg lázat okoznak
MRSA
Okozhat többek között furunculust, cystitist, meningitiszt, szepszist
Influenza
Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, izomfájdalom, elesettség, később pedig száraz köhögés
Pneumococcus
Tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást, középfültőgyulladást, esetleg halált is okozhat
Staphylococcus
Egyik leggyakoribb gennykeltő baktérium
E.coli
Ételmérgezést okozhat
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
