Állam- és kormányfők sora érintett az amerikai titkosszolgálat világméret botrányában.
Harmincöt állam- és kormányfőt hallgatott le az amerikai titkosszolgálat, az NSA – derült ki az egykori NSA-alkalmazott, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból. Arra semmi nem utal, hogy a harmincöt között ott lenne a magyar miniszterelnök. Ez végül is megnyugtató, bár Orbán Viktor igencsak előkelő társaságból maradt ki. Lehallgatták Angela Merkel mobiltelefonját, mint François Hollande francia elnök beszélgetéseit, de a brazil és a mexikói elnököt is. Nem is csoda, hogy minden eddiginél nagyobb most a bizalmatlanság az elvben szövetséges amerikaiak és a vezető EU-tagállamok között. A lehallgatási botrány rá is telepedett a heti uniós csúcs megbeszéléseire, a németek és a franciák munkatervet dolgoznak ki arra, hogyan kell válaszolni erre a helyzetre. Obama németországi népszerűsége mindenesetre már a múlté, a szószegő jelző is gyakran felbukkan vele kapcsolatban a német sajtóban. Az amerikai elnöknek egyre több kínos pillanatot okoz az NSA működése, és az erről kiszivárgott dokumentumok, telefonon kért tőle magyarázatot Merkel és Hollande is. Obama, mint általában a bajban, most is számíthat a britek szövetségére, bár David Cameron kormányfő erős szavai arról, hogy a titkosszolgálati kiszivárogtatások csak a terroristákat erősítik, korántsem tekinthetők teljesen őszintének. Kiderült ugyanis, hogy a brit nemzetbiztonsági szervek is közreműködtek az EU-intézményeket kiszolgáló belga cég lehallgatásában. Az akciónak ráadásul az Operation Socialist, vagyis a szocialista akció fedőnevet adták, ami szép példája annak, hogyan is gondolkodik mostanság a brit kormány az Európai Unióról.
A magyar titkok mindenesetre biztonságban vannak, már ha ilyeneket a miniszterelnök mobiltelefonon akarna megvitatni bárkivel. Azt Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató korábbi – nem mellesleg szintén lehallgatott – előadásából tudjuk, hogy Orbán nehezen birkózik a modern technika eszközeivel, a mobiltelefonnal is. A heti EU-csúcs után Orbán úgy nyilatkozott, hogy nem is szokott telefonon fontos kérdésekről beszélni, inkább „odabattyog” ahhoz, akivel beszélnivalója van, vagy megkéri, jöjjön el hozzá. – Én értem ezeket a varázslatokat, hogy így védjük le, meg úgy védjük le, de ha a német kancellár telefonja is szóba kerülhet, mint célpont, akkor a magyar miniszterelnök jobb, ha inkább taxival jár és személyes konzultációkat tart – fogalmazott Orbán. A mindenkori magyar miniszterelnök dolgozószobájában egyébként ott van az úgynevezett NATO-telefonon, amelyen keresztül védett vonalon beszélhet elvben a NATO-tagországok vezetőivel. Kérdés persze, hogy miután a legerősebb NATO-tagállam, az Egyesült Államok hallgatja le előszeretettel más országok vezetőinek telefonjait, vajon mi értelme a védett NATO-vonalnak?
Mit ígér a tábornok?
Magas rangú biztonsági szakértőkből és politikusokból álló német küldöttség utazik Washingtonba, hogy tisztázza, lehallgatta-e Merkel kancellár mobilját az amerikai elektronikus titkosszolgálat, az NSA. Az Obama-kormányzat így próbál enyhíteni az egyre kínosabbá váló lehallgatási botránysorozaton, amely Edward Snowden, volt CIA-elemzőnek köszönhető, aki a totális amerikai törvénysértések elleni tiltakozásul, június óta jó néhány „bombát” robbantott európai és amerikai lapok segítségével. A legutóbbi a Spiegelben és a Guardianben jelent meg. Eszerint még 2006-ban egy amerikai tisztviselő 200 számból álló listát adott át az NSA-nek amelyből 43 ismeretlen volt, viszont a telefonszámok között volt 35, amelyhez a világ vezető politikusai tartoztak. A Spiegel kutatómunkája sikerrel járt, a listán megtalálták Angela Merkel mobilszámát, amelyet a német hírszerző szervek beazonosítottak. Miután néhány nappal korábban a Le Monde közölte, hogy 70 millió francia telefonbeszélgetést is lehallgattak az amerikaiak, Hollande elnök és Merkel kancellár közösen új alapokra akarja helyezni a hírszerzési kapcsolatokat az USA-val. Ugyanakkor állítólag Berlin Brazíliával együtt az ENSZ-ben is fel akarja vetni a magánszféra védelmét az elektronikus kutakodással szemben.
A Washingtonba utazó német küldöttség tagjai között, ha igaz, lesznek olyanok, akik két és fél hónapja már jártak ott: augusztus legelején a német kémügynökségek négy vezetőjét Alexander tábornok, az NSA parancsnoka várta főhadiszállása ablak nélküli, légkondicionált szobájában. Egy olyan papírt adott át nekik, amelyen semmiféle hivatkozási lehetőség sem volt, viszont a szöveg szerint az NSA betart minden megállapodást. Ezt Berlinben úgy értelmezték, hogy nincs amerikai lehallgatás és ez akkor fontos volt a választásra készülő Merkel kancellárnak. Vajon most mit kínál majd vendégeinek a tábornok?
Edward Snowden „bombái”
1. Amerikaiak lehallgatása
A világméretű botrány június elején tört ki, amikor a brit Guardian közölte, hogy az amerikai elektronikus titkosszolgálat (NSA) több tízmillió amerikai telefonhívásait rögzíthette. A lap azt is felfedte, hogy a leleplezések mögött Edward Snowden, volt CIA alkalmazott áll, aki jelenleg valahol Oroszországban tartózkodik. Az NSA-t azzal is gyanúsították, hogy kilenc nagy cég, többek között a Google, a Microsoft, és a Facebook szerverein keresztül az internetes beszélgetéseket is megfigyelte a PRISM nevű programmal.
2. A britek „a tenger alatt”
A GCHQ elektronikus adatgyűjtő szolgálat a globális nemzetközi kommunikációt lebonyolító, tenger alatti optikai kábeleket is megfigyelte, az így szerzett adatokat pedig részben átjátszotta az NSA-nek. Kiderült az is, hogy a Tempora fedőnéven futó művelet a leleplezéskor már tizennyolc hónapja tartott: a kétszáz optikai kábel megfigyelésével naponta több mint 600 millió kapcsolat rögzítésére volt lehetőség. A GCHQ és az NSA az olasz telefonhívásokat és internetes forgalmat is figyelte, erről az olasz hetilap, a L’Espresso számolt be októberben. Olaszországban állítólag három darab tenger alatt futó kábelt vizsgáltak meg.
3. EU-intézmények
A Spiegel német hetilap írta meg, hogy az Egyesült Államok az Európai Unió belső számítógépes rendszerében is kémkedett. A szigorúan titkos dokumentumok szerint az ENSZ uniós képviselete is célpont volt. A dokumentumokban állítólag javasolták azt is, hogy az NSA az Európai Tanács és az Európai Bizottság brüsszeli épületét is hallgassa le. Információk szerint ebben partnere akadt a brit titkosszolgálatban, amelynek célpontja az európai intézményeket kiszolgáló a belga telecom volt; az akció fedőneve: „Operation Socialist”.
4. Megfigyelt Dél-Amerika
Július 10-én a brazil O Globo napilap fedte fel, hogy az NSA az egész kontinensre kiterjedő megfigyelési programot hajtott végre. A kiszivárogtatott dokumentumok szerint 2002-ig az NSA Brazíliavárosban lévő bázisáról figyelte az internetes forgalmat, és a régió telefonhívásait. Az amerikai ügynökök állítólag a brazil telekommunikációs cégekkel közösen kémkedtek az olaj- és energiacégek, külföldi látogatók, valamint a mexikói drogháború kulcsfigurái után. Szeptemberben érkezett a hír arról, hogy az NSA Mexikó és Brazília elnökének telefonjait is lehallgatta.
5. Merkel telefonja
A több hónapja tartó botrány a Spiegel csütörtök információjával ért a tetőpontra, a német hetilap ugyanis megszellőztette, hogy az amerikaiak lehallgatták Merkel kancellár mobilját. A Süddeutsche Zeitung szerint a kancellári hivataltól néhány száz méterre lévő épületben egy speciális amerikai lehallgató egység figyelhette Merkel telefonját.
Nem barátokra vall
„Súlyos hatással lehet az országok közötti kapcsolatok hangulatára, minőségére az, hogy az USA barátokkal szemben alkalmaz olyan eszközöket, amelyet ellenség esetében szoktak” – nyilatkozta lapunknak Balázs Péter volt külügyminiszter, aki szerint a lehallgatási ügyek a katonai szövetségesek, azaz NATO-tagországok között még kellemetlenebbek. A NATO-nak megvan a szervezeti kerete a terrorelhárítással kapcsolatos feladatok elvégzésére, ebben a NATO-tagok partnerek. Balázs Péter emlékeztetett, hogy a júniusban kipattant NSA-botrány kapcsán, a német kampányidőszak folyamán sokan kérdőre vonták Angela Merkelt, amiért nem szólalt meg a lehallgatásokat illetően. Ekkor szerencséje volt, mert Barack Obama németországi látogatása során azt mondta, hogy nem hallgatják le a németeket az amerikai titkosszolgálati szervek. „Az ügy végére ekkor pontot tettek, ám Obama válasza nem volt teljesen egyértelmű, hiszen jelen időben fogalmazott, a múlttal kapcsolatban nem tagadta a lehallgatásokat” – tette hozzá Balázs Péter. Szerinte a bizalmi válságot csak úgy lehet orvosolni, ha megtörténik a felelősök megnevezése. Második lépcsőben pedig olyan megállapodást kell kötni, amely kizárja a NATO-n belüli kémkedések lehetőségét. Balázs emlékeztetett, hogy a NATO-n kívüli országokkal az USA-nak külön, kétoldalú megállapodások megkötésére lesz szüksége. Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha az USA mégis folytatja a lehallgatásokat, Balázs Péter a római jog egyik alap tételével válaszolt: Pacta sunt servanda – a megállapodást be kell tartani.
Kínos bizalmi ügy
„Rossz irány, ha Angela Merkel kancellár esetleges lehallgatására a védettség fokozása, a biztonsági megállapodások újraírása a válasz” – nyilatkozta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint itt súlyos és kínos bizalmi kérdésről van szó, a bizalom helyreállítása pedig jóval nagyobb probléma, mint egy megállapodás kidolgozása. „Az Egyesült Államok törvényes keretek között, a szuverenitás megsértésének elkerülésével megfigyelhet terroristagyanús személyeket. Ám ezek a nyilvánosságra hozott nagy volumenű lehallgatási projektek többnyire olyanokra terjedtek ki, akiket aligha a terrorizmus ellen vívott harc miatt hallgattak le” – jelentette ki Tálas Péter. Miután a világ 35 vezető politikusának telefonbeszélgetéseit figyelték, a szakértő szerint sokkal inkább gazdasági, politikai kémkedésről van szó. „A politikai felek között sok vita van, gondoljunk csak az USA és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodásra, amelynek feltételeiről jelenleg is tárgyalnak. Azt gondolom, nem fér bele a szövetségi keretekbe, hogy az egyik fél, tegyük fel, bizonyos találkozókra úgy készül fel, hogy az információkat a másik telefonjának a lehallgatásából nyeri.” Tálas nem zárja ki, hogy magyar politikusokat is lehallgattak, de miután a közép-kelet-európai országok nem tartoznak a meghatározó hatalmak közé, aligha számíthattak állandó célpontnak. A politikusok hivatali telefonjait, legyen az akármilyen, lehet védeni, de mindig kiderül, hogy létezik olyan eszköz amivel az USA képes ezeket lehallgatni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
