Mennyi tüntetés kell ahhoz, hogy változzon valami? Hány tüntetést bír el az ország? Milyen módon lehet még nyomást gyakorolni a szerepükből kiesett politikai döntéshozókra? Ilyen kérdésekben indult meg az egyeztetés a magyarországi tüntetések szervezői között.
Alig egy hete hirdette meg Vágó Gábor volt LMP-s képviselő az úgynevezett mozgalmi minimum kidolgozásának szükségességét, máris a második találkozót szervezik azok, akik folyamatos utcai demonstrációkkal tiltakoznak a kapkodó és átgondolatlan, vagy éppen kirekesztő törvények alapján regnáló kormányzás, az állami szintre emelkedett korrupció ellen.
Az első találkozót rögtön azt követően tartották, hogy Vágó Gábor november 29-én párbeszédre hívta a civileket. Információnk szerint a mintegy negyven szervező és aktivista egy belvárosi helyszínen találkozott, köztük Nemes Balázs, Gulyás Balázs, Várady Zsolt, Horváth András és Vajda Zoltán. Vágó szerint azért van szükség a mozgalmi minimum kidolgozására, mert egyre több civil és érdekcsoport jelent meg az utcán, ám ahhoz, hogy a demonstrációk sikeresek legyenek, egységes elvek mentén kell megszervezni minden akciót. Erről szólt az első találkozó is, amelyen minden önszerveződő kör és csoport beszámolt arról, milyen közösséget is képviselnek valójában.
Lapunknak többen is megerősítették, hogy a jelenlévők céljai – vagyis tiszta és átláthatóan működő állam megteremtése –, valamint elvei – ügyek mentén szerveződő akciók szervezése – közösek. Eltérések mutatkoztak ugyanakkor az ehhez szükséges eszközválasztásban. Az egyik legnehezebb kérdés a pártokkal való együttműködés kérdése. A tüntetések szervezői ugyanis – jóllehet nem tagadják a képviseleti demokráciát – a pártok rossz működésében látják az országban kialakult helyzet tarthatatlanságát.
Nemes Balázs, a Közfelháborodás Napja demonstráció szervezője szerint a mostani mozgalmak akár meg is teremthetik a valódi érdekérvényesítés alapjait. Azt ő sem zárta ki, hogy ezen az alapon 2018- ban akár politikusként is folytathatná ezt a munkát, de szerinte nagyon sok tennivalójuk van addig, amire az ország lakosai ráébrednek az önérdek-érvényesítés szükségességére. Szerinte most válnak ismertté azok a személyek, akik képesek lesznek arra, hogy újraépítsék a magyarországi demokráciát.
Ehhez azonban további egyeztetésekre lesz szükség. A második, információnk szerint december 10-i találkozón ezért is veszik elő például azt a kérdést, hogyan viszonyuljanak az elmúlt 25 évhez, a pártokhoz; milyen legyen a tüntetések gyakorisága – és megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a demonstrációkon túl hogyan lehet nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
Nemes Balázs hatékony, ám érzékeny eszköznek tartja a polgári engedetlenséget, de érdekes eszköz lehet az engedelmességi ellenállás is, hiszen a rosszul működő államszervezetet azzal is meg lehet bénítani, ha a polgárok minden szabályt pontosan betartanak.
A második találkozón várhatóan szóba kerül az is, hogyan kell egységesen meghirdetni egy-egy akciót, kell-e ehhez egységes arculat, ám azt alighanem továbbra is a csoportok döntik el, kik szólalnak föl ezeken a rendezvényeken.
Karácsony előtt még egy nagy kormányellenes tüntetést tartanak december 16-án. A demonstrációt a Szabad Oktatást és az Egymillióan az internetadó ellen Facebook-csoportok szervezik, eddig a Hívatlanul Hálózat, a Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egyesülete, a Rosta (Rokkant Számkivetettek Társasága) Mozgalom és a Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Közhasznú Egyesület csatlakozott a kezdeményezéshez. A Nincs hova hátrálnunk! címmel meghirdetett tüntetés este 6-kor kezdődik az immár hagyományos kiindulópontként számon tartott József nádor téren. A szervezők arra kérnek mindenkit, hogy hozzanak magukkal egy cipősdoboznyi játékot is, amit még karácsony előtt eljuttatnak a rászoruló gyermekeknek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
