Rendőrök grasszáltak és járőrautók „lassúztak” a Stadionok metrómegálló környékén. Péntek este fél 7-kor a Mogyoródi út és a Hungária körút sarkán árpádsávos zászlók lengedeztek. Egy fehér pólós férfi jelentőségteljesen néz körbe, hátán virít a felirat: „magyar vagyok, nem zsidó”. A Nemzeti Érzelmű Motorosok és más, neonáci csoportok hirdettek ide tüntetést Alföldi „nemzetgyalázó” előadása ellen, s kaptak is rá engedélyt a rendőrségtől. Középkorú nő koronás címert ábrázoló lepedőbe burkolózva érkezik, és fennhangon osztja az észt: „Ha igazán nemzeti kormányunk lenne, nem engedné az előadást, szégyelljék magukat.” A 60-70 fős tömeg egyébként stílszerűen egy István, a király óriásplakát alatt gyülekezik. Így, míg várják a gój motoros szimpatizánsaikat, Nagy Feró néz le rájuk. A rendőrök sorfalat alkotnak, érkeznek a fotósok, egyesek szívesen pózolnak nekik. Próbálom megtudni egy nagy bajuszú, Nagy-Magyarország díszítette pólót viselő férfitől, látta-e az előadást. Válasz helyett visszakérdez: miért érdekel. „Újságíró vagyok” – árulom el az igazat, aztán egyből meg is bánom őszinteségemet. „Akkor itt nincs jó helyen, kislány, húzzon el innen!” – hangzik az udvarias figyelmeztetés. Nem adom fel ilyen könnyen, egy sípot szorongató hölgyhöz lépek, s taktikát váltva azt kérdezem, miért gyülekeznek itt. „Egy magyargyalázó előadás ellen tüntetünk, amiben farmerban van István király és drogoznak, és a buzi-zsidó Alföldi rendezte, amit nem lehet szó nélkül tűrni.” „És látta az előadást?” – bátorodom fel. „Én ilyen mocskot nem nézek” – kapom az őszinte választ.

Az Aréna szálló főbejáratával szemben gyülekeztek a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) által szervezett (ellen) tüntetés résztvevői. Ők a szélsőjobb előretörése miatt hirdették rendezvényüket, amelyhez csatlakozott például az MSZP és Roma Tagozata, a Szolidaritás mozgalom és az Antifasiszta Hálózat, valamint zászlóik alapján a Fodor Gábor vezette Liberálisok pártja is. A százfős tömegben szembejön Steiner Pál és Szabó Zoltán ellenzéki politikusok, Terry Black pedig a színpad mellett ácsorog. Roma aktivisták emelnek szót a rasszizmus ellen, majd egy nő egy meleg fiú édesanyjaként mutatkozik be, hogy az emberi jogokról beszél. A MEASZ elnöke, Hanti Vilmos ragadja meg a mikrofont, ami beszéde közben felmondja a szolgálatot. „Olyan hazában akarunk élni, ahol nem kérdőjelezik meg senkinek sem a származását, bőre színét, nemi identitását, művészetét, vallását vagy politikai nézetét. Csakis egy sokszínű társadalom képes nagy teljesítményre” – mondja az egyik felszólaló. A táblákon „magyar vagyok, nem gárdista”, „nácikkal nincs közös haza” feliratok olvasható.

E közben rendőri felvezetéssel a Mogyoródi útnál álldogáló tüntetők átvonulnak az Aréna bejáratához, ahol hét után már sorban állnak az előadásra érkezők. Az árpádsávosok a rendőrsorfal egyik felén, a nézők a másikon, újságírók, fotósok pedig a „két tűz között”. Így eshetett meg az is, hogy üvöltve lezsidózták fotóskollégánkat. A többnyire középkorúakból álló csoport időnként belekezdett a „büdös zsidók, mocskos buzik”, illetve „az orroddal kapálod a földet” rigmusokba, egy férfi pedig hangosbeszélőjén egyetlen mondatot ismételgetett: „drogos buzi rohadékok, magyarnak csak hulladékok”.

Családok, nyakban ülő gyerekek, idősek, egyetemisták, üzletemberek érkeztek jegyüket szorongatva, s kapták sorban állás közben ezeket az üdvözlő szavakat. Láthatóan nem tudtak mit kezdeni a mocskolódással. Egy főiskolás lány ugyan rosszallóan nézte a kiabálókat, de azt mondta, egész nyáron erre az előadásra spórolt, úgyhogy semmi nem ronthatja el a kedvét. Volt, aki zavartan mosolygott, mások úgy tettek, mintha nem hallanák, a legtöbben pedig egymás között hőbörögtek. Leginkább azért, hogy a rendőrség megengedi, hogy a bejáratnál tüntessenek az előadás ellen. Egy-egy ismertebb ember – például Till Attila vagy Csonka András – érkezésekor a kiabálások felerősödtek. Kijutott a sötétkék zakóban, lehajtott fejjel érkező Kerényi Imrének is: „mi van, Imre, már te is a buzik közé tartozol?”, „vigyázz, nehogy hányingered legyen!” L. Simon Lászlót és Baán Lászlót, úgy tűnik, nem ismerték fel a „nemzeti érzelműek”, szó nélkül hagyták őket. Egyébként az Alföldi-darabot nemzetgyalázónak tituláló tüntetést egy olyan nő szervezte, aki pár nappal ezelőttig saját Facebook-profilképén fegyverrel pózolt, fenyegetőzött, s ő hozta létre a „Tiltakozás Alföldi újabb gyalázata ellen!” című eseményt is a közösségi oldalon.

Miután negyed 9-re a késők is elfoglalták helyüket, kiürült az Aréna előtti tér, a tüntetők unatkozni kezdtek, így kéttucatnyian átvonultak – szintén rendőri kísérettel – az antifasiszta tüntetőkhöz. Ismétlődött a korábbi felállás: a rendőrsorfal egyik felén a buzizó-zsidózó tüntetők, másik oldalon a MEASZ szimpatizánsai.

Kilenc után megkérdeztem egy rendőrt, hány óráig érvényes a területfoglalási engedély. „Erre csak a parancsnok adhat választ, ott áll a járdán, vagy hívja fel a BRFK-t” – tájékoztatott. Inkább a jól megtermett főnöke felé vettem az irányt, s érdeklődtem udvariasan, a két csoportnak meddig szól az engedélye? „Itt nincs két csoport, ezeknek – mutat az antifasiszta résztvevőkre – 10-ig, ők – biccent az árpádsávosok felé – nem csoport, csak sima járókelők. Majd további kérdéseimtől tartva, inkább arrébb állt…

Az előadás egyébként telt ház előtt, nagy sikerrel zajlott, a színpadra hívták Bródy Jánost és Szörényi Leventét, de utóbbi a taps után távozott.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!