Többkulcsos adót, érdemi párbeszédet és új politikai kultúrát ígér most bemutatott vitairatában az MSZP. Mesterházy Attila pártelnök szerint történelmi esély nyílt a baloldal előtt, amely már nem csak a mutatószámokon, hanem inkább az emberek életminőségén javítana.
„A baloldali pártok térnyerésének jelentőségét nemcsak a németek, a franciák, de egész Európa meg fogja tapasztalni. Mi, magyarok is” – jósolta a szocialista párt elnöke, amikor bemutatta a József Attila Alapítvány „Ajánlat Magyarországnak” című vitairatát, amely az MSZP majdani programjának alapját képezi. Mesterházy Attila szerint a baloldal számára megnyílt a történelmi esély, és az európai baloldal által képviselt politika, melynek most legerősebb hangadója lett François Hollande francia elnök, új fejezetet nyit nemcsak a válságkezelésben, de a kontinens jövőjében is: az embereket sújtó megszorító intézkedések helyett a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést kell ösztönözni, és így „kinőni”, kigazdálkodni a hiányt.
Az európai baloldalon zajló párbeszédről szólva a pártelnök példaként említette, hogy véget kell vetni annak, hogy a politika négyéves ciklusokra szabdalja fel a világot, és hosszú távon kell szabályozni minden területet, az üzleti környezettől az oktatáson át az egészségügy fejlesztéséig. Beszélt arról is, hogy a jövedelmek koncentrációja helyett a jövedelmek méltányos és igazságos elosztására van szükség, és tudatosabb állami ösztönzéssel, méltányossággal és párbeszéddel kell elérni, hogy emelkedjenek az alacsonyabb fizetések. Emellett szólt a közteherviselésről, a jogok és kötelezettségek egyensúlyáról, a demokrácia kiszélesítéséről és a szilárdabb jogbiztonságról is.
Az MSZP „ajánlatai” között Mesterházy a kiszámítható, az érintettekkel együttműködő és fenntartható gazdaságpolitikát említette, a szolidaritást, az igazságosságot és annak jegyében a többkulcsos adórendszer visszaállítását, valamint érdemi párbeszédet és új politikai kultúrát ajánlott a szocialista párt nevében. „Nem önmagában az ország, hanem elsősorban az emberek sikere a cél. Az, hogy Magyarországon általános legyen a jólét és a jól-lét” – fogalmazott a pártelnök, aki szerint már nem elég a közgazdasági mutatószámokon javítgatni.
Mesterházy hangsúlyozta: nem tagadják el azokat az eredményeket, amiket az ország elért az elmúlt 22 év alatt, de levonták az elmúlt két évtized tanulságait, és tanultak a hibákból, a sajátjukból és a másokéból is. A párt 2014-es tervei kapcsán úgy fogalmazott: „az embereket ma az érdekli, hogy lesz-e munkájuk. Ezért mi arra keressük a választ, hogyan. Az embereket az érdekli, lesz-e tisztességes nyugdíjuk. Ezért mi azon gondolkodunk, miből. A diákokat az érdekli, lesz-e színvonalas oktatás. Ezért mi azt keressük, mitől lesz az. Nekünk az orvosokkal, nővérekkel kell beszélnünk arról, hogy milyen legyen az egészségügy. A vállalkozókkal arról, hogy mitől javul a versenyképességük, és miként lesz nagyobb piacuk. Az adófizetőkkel és a gazdasági szakemberekkel, hogy milyen az igazságos közteherviselés. A civil jogvédőkkel és a szociális szervezetekkel, hogy milyen a fenntartható és hatékony szociális rendszer. A tanárokkal, a szülőkkel és a diákokkal, hogy milyen lesz a színvonalas, esélyteremtő közoktatás” – sorolta Mesterházy Attila, aki ezzel indokolta a Párbeszéd a nemzetért című vitasorozat megindítását. „Az MSZP új társadalmi összefogást, új gazdasági szemléletet, új politikai kultúrát ajánl” – összegezte az „Ajánlat Magyarországnak” című vitairat lényegét a pártelnök, megjegyezve: csak így, közösen alkotható igazi társadalmi és szakmai támogatottsággal bíró, felelős és reális program, amelynek alapján újjáépíthető a magyar gazdaság, a magyar demokrácia, és a Magyar Köztársaság.
Vitairat
Adó- és áfacsökkentés, a gyanús állami földszerződések semmissé nyilvánítása, szolidaritási hozzájárulás kivetése a magas keresetekre, a méltányossági nyugdíj emelése, a felsőoktatásban minden felvett hallgató állami támogatást kapna az első évben – egyebek között ezek szerepelnek az MSZP vitairatában, amely a párt választási programjának alapja lehet.
Az „Ajánlat Magyarországnak” című, mintegy 40 oldalas vitairat számba veszi a jelenlegi helyzetet, és a kialakulásához vezető okokat – vállalva az MSZP-re háruló felelősséget. A párt az orbáni rendszerváltást elutasítva a szolidáris Magyarország, a demokratikus IV. Köztársaság korszakának megnyitásáról ír, mivel az 1989-ben létrehozott III. Magyar Köztársaságot az Orbán-kormány gyakorlatilag felszámolta. A József Attila Alapítvány a következőkben látja a megoldást: a „fékek és ellensúlyok” rendszerének helyreállítása, az európai jogelvekkel ellentétes, visszamenőleges hatályú jogszabályok eltörlése, az állam helyett az egyén középpontba állítása, a szociális biztonsághoz való jog, valamint a munkavállalók védelmének és az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvének alkotmányos garantálása, a közszolgálatban a politikai lojalitás helyett a szakmaiság megkövetelése, a párbeszéd tereinek helyreállítása, autonóm önkormányzati modell kialakítása.
A munka világát érintően is alapvető változásokat hajtana végre az alapítvány. Elsőként helyreállítaná a munkavállalókat védő garanciákat, a szakszervezeti jogosítványokat és a sztrájkjogot. A tartósan munkanélküliek álláshoz juttatása érdekében csökkentenék a foglalkoztatást terhelő adókat, járulékokat és elvonásokat, először célzottan, a leghátrányosabb helyzetű térségek és rétegek számára. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatási lehetőségeinek növelése mellett az internetet tartják a munkahelyteremtés egyik leghatékonyabb eszközének, a távmunka ösztönzésével. A tankötelezettség korhatárát visszaállítanák 18 évre és a szakképzésben a gyakorlati oktatásra helyeznék a hangsúlyt – a műveltség fejlesztése, a korszerű tudományos és informatikai, valamint az alapvető pénzügyi ismeretek átadása mellett. Emellett ösztönöznék a szociális szövetkezeti formákat, szociális földprogramokat indítanának, felszámolnák a telepeket és védenék a „szociális” munkahelyeket. Az MSZP megszüntetné a közfoglalkoztatási jogviszonyt, eltörölné a csökkentett minimálbért és a piaci szabályok vonatkoznának a közmunkát végzőkre, akik csak a végzettségüknek megfelelő közmunka elfogadására lennének kötelezhetőek.
A legfontosabb gazdasági lépések között említik a kiszámítható gazdaságpolitikát, a stabil szabályozási környezetet és a jogbiztonságot, a kutatás-fejlesztési támogatások növelését, az adózási rendszer és a közbeszerzések átláthatóvá tételét, a fogyasztóvédelem erősítését az élelmiszerbiztonság és a pénzügyi szolgáltatások terén, a turizmus fejlesztését, valamint a nemzetközi bizalom helyreállítását. Kiemelt szerepet kap a környezetvédelem is. „Arra kell törekedni, hogy a jövedelmek ne sárga csekkeken áramoljanak ki a térségekből” – fogalmaz a vitairat, amely szerint a lakások energiatakarékos felújítására, az energiatakarékos gépek alkalmazására, a megújuló energiák hasznosítására zöldgazdaság programot kell indítani. A cél az ország fosszilisenergia-szükségletének mérséklése, ennek ellenére a vitairat mérlegelendőnek nevezi egy új atomerőműi blokk megépítését Pakson, mondván: arról Fukusima általánosítható tapasztalatainak feldolgozása alapján, és a társadalmi elvárásokat figyelembe vételével kell dönteni. Hosszan taglalják a tömegközlekedés fejlesztésének fontosságát, hangsúlyozva: az árakat a költségek szabnák meg, de a szociálisan rászorulóknak járna kedvezmény. A vasúti fővonalak korszerűsítése mellett az M4-es és M8-as autópálya megépítéséről szól az anyag. „Digitalizációt!” címszó alatt a József Attila Alapítvány minden család számára elérhetővé tenné a széles sávú internetet, a közműszolgáltatások mérésére „okos” hálózatokat építene ki és szélesítené az elektronikus ügyintézés körét. A vidék Magyarországáról szólva a vitairat a munkaigényes kertészet és az állattenyésztés, valamint a zöldenergia-termelés fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ígéretet tesz egy Nemzeti Agrárkerekasztal felállítására, kijelentve: „a termőföldhöz, földhaszonbérlethez csak azok juthassanak, akik maguk megművelik, illetve állattartásra hasznosítják”. Az állami földek bérlésére kötött szerződéseket nyilvánossá tennék, a gyanús ügyleteket semmissé nyilvánítanák. Létrehoznának egy, az ÁFÉSZ-okhoz hasonló vidék-gazdaságfejlesztő klasztert, amely segíti a szövetkezetek, háztáji gazdálkodók által termelt termékek piacra jutását.
Fizessenek többet a gazdagok – fogalmaz a dokumentum, amely szerint az eltitkolt jövedelmek behajtásával, a szürkegazdaság kifehérítésével, az adóalapok bővítésével csökkenthető lesz az adók mértéke. Van megoldás a kétharmaddal bebetonozott egykulcsos adóra is: ha azon nem lehet változtatni, akkor külön szolidaritási hozzájárulást vetnek ki a magasabb jövedelmekre, akár több sávban is, és megszüntetnék azt, hogy a gyermeknek járó támogatás a szülő keresetéről függjön. Feltételes módban fogalmaz az anyag az adójóváírás visszaállításáról, de tényként ír a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulás 3, majd a következő évben újabb 2 százalékpontos csökkentéséről, az eva kulcsának 30 százalékra csökkentésérről, az alanyi áfamentes vállalkozók számára 15 százalékos eva-kulcs bevezetéséről. A társasági adó mértéke 50 millió forint alatt 10, felette 19 százalék lenne, az üzemanyagok jövedéki adóját mérték meghatározása nélkül csökkentenék, eltörölnék az Orbán-kormány 2 százalékos áfaemelését és az általuk bevezetett új adókat is.
Esélyegyenlőség címszó alatt új ellátórendszerről ír a vitairat. Ennek lényege: az együttműködő rászorulók szociális támogatása, az alacsony jövedelműek és a nagyobb gondozási igényű személyek kiemelt támogatása, a szolgáltatások egységesítése és azok normatív beárazása.
Korrekciós program keretében emelnék a nehéz helyzetűek méltányossági nyugdíját, illetve egyszeri segélyt biztosítanának számukra. A magánynyugdíjrendszerben maradtakat teljes körűen rehabilitálnák, visszamenőlegesen elismerve szolgálati idejüket. A rokkantnyugdíjrendszert is újraszerveznék.
A cigányság integrációját komplex térségfejlesztés keretében képzelik el.
A tanszabadság és a tanítás szabadságának elvét érvényesítenék az oktatásban. Újra megerősítenék a szakképzési rendszert, visszaállítanák az önkormányzatok iskolafenntartói jogosítványait, és a csökkenő gyereklétszám ellenére sem csökkentenék a pedagógusok létszámát. A felsőoktatási bevezetnék, hogy az első évben minden felvett hallgató állami támogatást kapna, amely a teljesítménnyel arányosan csökkenne később, de emellett is létrehoznának egy, a hátrányos helyzetű tehetséges hallgatókat támogató országos ösztöndíjalapot is. Közművelődési kerekasztalt alapítanának a kormányzati döntések előzetes véleményezésére, és visszaállítanák a kultúratámogatás válság előtti mértékét, valamint a filmszakma korábbi függetlenségét. Az 5000 lakosnál kisebb települések kulturális életét kiemelten fejlesztenék.
Az egészségügyben az általános ígéreteken túl a dokumentum megfogalmazza, hogy 2020-ra az egészségügyi dolgozók keresete meg kell hogy haladja a nemzetgazdasági átlag másfélszeresét, hogy át kell alakítani az államosított kórházfenntartási rendszert, és hogy növelni kell a gyógyszertámogatásra szánt forrásokat. A rendészeti lépések között a Terrorelhárítási Központ megszüntetése, a hivatalos szolgálatot teljesítők kedvezményeinek visszaállítása, valamint a szolgálati nyugdíjasok erkölcsi és a költségvetési lehetőségek kereteihez igazodó anyagi kárpótlása szerepel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
