Ha valakinek üvegzsebe van, akkor Orbán Viktornak biztosan.
A miniszterelnök ugyanis az iskolapadból ült át országgyűlési képviselői székébe, és azóta is egyvégtében tagja a Tisztelt Háznak, illetve egyik-másik kormánynak.
Ez praktikusan annyit tesz, hogy vagyonnyilatkozat tételére kötelezi a törvény – vagy huszonöt éve egyfolytában. Azaz gyakorlatilag minden bevételéről, esetleges ingatlanvásárlásáról és cégkapcsolatáról mindent tud az átlagember.
Ám Orbán zsebe a legjobb esetben is tejüvegből van, ugyanis hiába minden törvényi előírás, csak annyi látszik, hogy valami van benne, de hogy pontosan mi és mennyi, azt senki nem tudja. Ha mégis kiderül valami, az leginkább a véletlennek köszönhető.
A legutóbbi véletlen egy Nárcisz nevű kuvasz volt – a félszemű, korábban brutálisan helybenhagyott kutya társaságában Orbán Viktor biztosította szolidaritásáról az állatkínzók kemény megbüntetését követelő tüntetőket. A sajtó rárepült a kutyára, kiderítette, hogy véletlenül sem a miniszterelnök felcsúti otthonában lakik (és nem is oda van bejegyezve), hanem Alcsútdoboz mellett, Hatvanpusztán.
Egy egykori uradalomban, ahol öt kúriaszerű, frissen felújított épület is áll. A miniszterelnöknek pro forma köze nincs a birtokhoz: édesapja tulajdona, idősebb Orbántól pedig gyerekkori barátja bérli, a gázszerelőből oligarchává zsírosodó Mészáros Lőrinc.
Csakhogy több furcsaság torlódik ebben az ügyben. Az első, hogy a felújítást Lévai Anikó tervei alapján végezték. A második, hogy az épületeket az egykori gázszerelő varázsoltatta újjá. Pénzt ezért nem kért, ahogy azt sem számolja fel, hogy az „első család” lakja bérleményeit. Sőt még fizet is érte a papának – legalábbis papíron. Ebből az következne, hogy valamilyen szívesség árát fizeti vissza, hiszen számtalan közbeszerzést nyert meg. Azaz a helyzetbe hozás (a jog nyelvén: hivatali hatalommal való visszaélés) díja a renoválás és a „luxusalbérlet”.
Ez a feltevés azonban kevéssé életszerű, valószínűbben hangzik, hogy Orbánék ispánjaként, strómanjaként a miniszterelnök birtokát (papíron semmiképp sem az) igazgatja. Megjegyzendő, fájdalmasan korán elhunyt kolléganőnk elképesztő alapossággal tárta fel az Orbán család vagyoni helyzetét, beszélt Mészárossal és Lévaival, majd arra jutott: Hatvanpuszta valójában a kormányfőé.
Amennyiben konklúziója helytálló, ez felveti azt a kérdést, kinek a vagyonát hizlalják valójában a Mészáros által elnyert közbeszerzések, illetve kinek a cégei Mészáros cégei. A jelek mindenesetre Orbánra mutatnak (ez egyben azt is jelenti, hogy a kormányfő egyszerre politikai és gazdasági főoligarcha) – de hivatalosan erről persze szó sincs. És érdemben nem is lehet, ugyanis a vagyonbevallások rendszere alkalmatlan arra, hogy érdemben számba vegye az ingó-, ingatlan-, kötvény- és készpénzvagyont. A vagyonnyilatkozatok kijátszásához mindössze egy dolog szükséges: egy stróman.
És úgy tűnik, Orbánék megtanulták a leckét, hiszen míg az első Fidesz-kormány alatt több vagyonbotrány tépázta a miniszterelnöki családot, az utóbbi hat évben béke volt – amíg fel nem tűnt Nárcisz. Ám előtte botrányoktól volt hangos a sajtó: például azért, mert az 1998-ban még 5,5 hektáros családi birtokok mintegy 63 hektárra terebélyesedtek (ekkor jelentek meg például a tokaj-hegyaljai szőlők az Orbán-földek között, és hogy, hogy nem, ahol a miniszterelnök és üzlettársai csak vissza nem térítendő állami szőlőtelepítési támogatásból mintegy 64,5 millió Ft-ot nyertek el). Továbbá 2002-ben nőtte ki belvárosi lakását Orbán famíliája, és vett 75 millió forintért egy svábhegyi villát, amit rögtön ki is pofozott – piaci becslések szerint pár tízmillió forintért. (Miközben 1998 és 2002 között Orbán miniszterelnökként körülbelül nettó 5 millió forintot keresett évente.)
Ám ez csak a jéghegy csúcsa volt – ráadásul az ügyekről tudott a közvélemény, hiszen a miniszterelnök ingatlanügyei, illetve családtagjainak vállalkozásai saját nevükön futottak.
Igaz, mára úgy alakult a jogszabályi környezet, hogy lassanként nem lesz strómanra szükség, az ember a nevét is adhatja egy lényegében közpénzből finanszírozott magánügylethez.
Ennek legjobb példája a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA). Amit a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány működtet – ennek alapítója pedig Orbán Viktor. Aki (családjával vállvetve) engedte át ötvenévnyi ingyenes használatra az alapítványnak a szükséges területeket. Ahol gyakorlatilag több milliárd forintnyi közpénzből épült/épül ki az infrastruktúra – ami az „engedményezési” idő leketyegése után Orbán tulajdona lesz.
Kizárólag a sajtó sikeres felderítési akciója után jutott eszébe egy fideszes képviselőnek, hogy egyik cégét kifelejtette vagyonnyilatkozatából. Persze miután a média rárepült az ügyre, Bánki Eriknek is sikerült beszuszakolnia az említett dokumentumba a vállalkozást. A 444.hu szúrta ki, hogy a Pannon PR 2020 Kft. valójában Bánki cége – ő a tulajdonosa, az ügyvezetője és az egyetlen alkalmazottja is. A cég egyébként pont egy éve alakult és reklámügynökségi tevékenységgel foglalkozik.
Az ügy pikantériája, hogy Bánki az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnöke, így extrapontosan ismernie kell a szabályokat. Persze arról csak találgatni lehet, hogy mit tud a jogszabályi környezetről és mit nem, de az biztos, hogy jól ért a pénzhez, ugyanis két, évek óta inaktív cégéből összesen 55 millió forintot ki tudott venni, s mindezt fel is tüntette a vagyonnyilatkozatában. Egy másik érdekesség: egy Zeta nevű cég is van a nyilatkozatában, ami a német Zeta Services GmbH-t takarja és igen jól fial, nem véletlenül – egy olyan ügyvezetője van, aki számos, közbeszerzést nyert céget vezet és tulajdonol.
Ám az igazi csavar az a történetben hogy a cégét elfeledő, illetve állami közbeszerzések környékén jelen levő képviselő az, aki törvényes aktussá tette az adófizetők pénzének eltüntetését. Ugyanis Bánki Erik nevéhez kötődik az MNB- és a postatörvény is.
Az előbbinek a lényege, hogy ha közpénzt egy alapítványba utalnak, akkor az „megszűnik közpénznek lenni”, az utóbbi pedig a Magyar Postát „kímélte meg” attól, hogy a nyilvánosság előtt el kelljen számolnia gazdálkodásával (azaz üzleti titokra hivatkozva elrejtheti szerződéseit).
Az Együtt vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a fideszes politikus ellen, ugyanis tavaly több mint 50 millió forintot vett ki olyan betéti társaságokból, amelyeknek nincs tevékenységük.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
