Az uniós források már tavalyelőtt apadásnak indultak, egy éve pedig szó szerint eltömődött a pénzcsap. Lázár János kormánybiztosi kinevezése tűzoltásnak tűnik: néhány hónap maradt 500 milliárd forint pályáztatására.
Tűzoltó munka vár a következő hónapokban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget kormánybiztosként felügyelő Lázár Jánosra. Valójában nem is az a meglepő, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkár személyében Orbán Viktor kormányfő saját hatáskörbe vonta a választások előtt az uniós pénzek elosztását. Azt nem lehet érteni, hogy eddig miben reménykedett a miniszterelnök, miért késlekedtek ennyit a cselekvéssel kockáztatva, hogy a 2013-ig tartó időszakban még le nem hívott 500 milliárd forintnyi uniós forrástól elessen az ország. Az Európai Unió ugyanis már majd egy éve leállította a 15 magyar operatív programból 13-nak a finanszírozását. Egy tavalyi vizsgálat ugyanis felfedezte a magyar programok pénzügyi irányító és ellenőrző rendszereinek hiányosságait. Egy EU-nyilatkozat szerint itt nem csalásról, hanem „technikai” szabálytalanságokról van szó. Bár a magyar kormány jelezte, hogy hajlandó akár 50-100 milliárdos bírságot is fizetni az uniós pénzek újbóli áramoltatásához, ez kevés, mert az EU nem a szankcióhoz ragaszkodik, hanem a teljesen szabályos finanszírozáshoz.
Nem érdemes az uniós szigort „személyes ügyként” kezelni. Az Európai Bizottság a szabálytalanságok miatt a többi tagországot is bünteti. Jól példázza ezt, hogy a napokban 180 millió euró rosszul kiosztott agrártámogatást hívtak vissza néhány uniós országtól. Ebben az ügyben hazánk 1,5 milliárd forinttal érintett a földnyilvántartási rendszer hiányosságai miatt, továbbá 960 millió forint szabálytalanul szétosztott vidékfejlesztési támogatást is vissza kell utalnunk. De ezek apróságok ahhoz képest, hogy Lázár Jánosnak közel 700 milliárdnyi számlát kell az uniós illetékeseknek bemutatnia a támogatások szabályszerű felhasználásáról, továbbá legkésőbb decemberi szerződéskötésekkel meg kell pályáztatnia legalább 500 milliárd forint támogatást.
Néha elképesztően banális ügyeken is elcsúsznak magyar pályázatok. Ilyen például az állami építkezések közbeszerzési előírásai között a jelentkező cégek mérnökeinek kötelező magyar kamarai tagsága, ami ellentmond az uniós versenyjognak. De elgondolkodtató az önkormányzati gyakorlat is, amely mellett az uniós pénzek lehívása sok esetben pilótajátékra emlékeztet. Gyakran az egyik projektet már a következő projekt forrásaiból valósítják meg.
A jövőre induló hétéves EU-költségvetési ciklusnak sem a legjobb előjelekkel fut neki az ország. A tervek szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezetét szétdarabolják, s a szaktárcákhoz helyezik ki az uniós pályáztatást. A gondolat nem új, hiszen 2006-ig hasonló rendszer működött. Nem sok sikerrel, tegyük hozzá.
Az aggályokat az sem oszlatja, hogy Lázár megfenyegette a minisztériumokat, hogy jövőre csökkentik azoknak a tárcáknak a költségvetési támogatását, amelyek nem lesznek képesek szétosztani a pályázati pénzeket. Bármit mond is a miniszterelnökségi államtitkár, kormánybiztosi tevékenységét az alapján ítélik meg, hogy mire jut az uniós tárgyalásokon. Hogy sikerül-e, akár bírságok árán is, elérnie a finanszírozási zárlat feloldását.
Az állam írná a pályázatokat
Beszállna a kormány az uniós pályázatírásba, és ingyen nyújtaná a szolgáltatást a cégeknek. A kormányzati kommunikáció szerint ez a forrásfelhasználás gyorsítását és hatékonyságát növelné, valamint csökkentené a pályázatíró cégek korrupcióját. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár úgy magyarázta a tervet a hvg.hu-nak: a tervezett ingyenes állami pályázatírás lényege az lenne, hogy a pályázónak nem lenne más dolga, mint benyújtani a szükséges dokumentumokat, és az illetékes állami szerv feladata lenne a pályázati anyag összeállítása. Egyes piaci szereplők szerint a tervek nem fognak átmenni Brüsszelen, ugyanis összeférhetetlen, hogy gyakorlatilag az állam adja be magának a pályázatot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!