Nem fenyegetik a pénzmosodát - Az olasz és a bajor vizsgálat jelent reményt, az Európai Parlament várhatóan semmit nem tud kideríteni az azeri pénzmosodáról, melynek hazánkat érintő visszás ügyleteiről Polt Péter adhat csak felvilágosítást.
Aligha várható átütő eredmény attól az európai parlamenti vizsgálattól, amely az „azeri pénzmosoda” viselt dolgait tárná fel. (Kutakodás annak ellenére lesz, hogy a Fidesz-delegáció leszavazta az erről szóló javaslatot.)
Az EP maga ugyanis nem nyomozó hatóság, ha utána akar járni, hogy mely uniós országokban kik és kik, milyen ellenszolgáltatás fejében kaptak pénzt a bakui diktatúra vesztegetési alapjától, akkor a tagállamok hatóságaival kell felvenniük a kapcsolatot – Magyarországon a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészséggel.
Emlékeztetőül: 2012 és 2014 között az Ilham Alijev elnök által irányított, az emberi jogokat módszeresen megsértő, tekintélyuralmi azerbajdzsáni rezsim 2,9 milliárd eurót utalt át európai bankokba – többek között azért, hogy az összegből nyugati politikusokat és újságírókat fizessen le.
A pénzek egyik ismert címzettje volt Eduard Lintner, a bajor CSU egykori képviselője, Azerbajdzsán lobbistája, aki 2013-ban választási megfigyelőként „mindent rendben talált” a mások által botrányosnak minősített választásokon.
Kétmillió eurós támogatást kapott egy alapítvány közbeiktatásával Luca Volonté, az olasz jobbközép néppárt politikusa (az EP néppárti frakcióvezetője), akit most pénzmosással és korrupcióval vádolnak. (Ő védte meg egyébként 2013-ban harciasan Orbán Viktor illiberális retorikáját és lépéseit az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében, illetve ő érte el, hogy ne induljon monitoring eljárás Magyarország ellen.)
Az azeri forrásból Magyarországra is érkezett több millió dollár egy MKB-bankszámlára – nagyjából akkoriban, amikor Magyarország kiadta Bakunak a „baltás gyilkost”.
„Felért egy beismerő vallomással, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén a 19 Fidesz-delegált nem szavazta meg a vizsgálatot” – kommentál az MSZP EP-képviselője. Ujhelyi István szerint egyelőre nem tisztázott, milyen testület kutakodik majd.
Azt valószínűsíti, hogy úgynevezett különbizottság alakul, tehát nem formális vizsgálóbizottság – utóbbi csak akkor állna fel, ha az uniós jog konkrét megsértéséről lenne szó, itt viszont egyelőre „csak” kenőpénzek mozgása a téma. A különbizottságokat pedig az EP-frakcióvezetők testületének javaslatára lehet majd összehívni – azaz komoly szava lesz a kérdésben Manfred Webernek, a jobbközép néppárti frakció bajor irányítójának. Ujhelyi szinte biztosra veszi, hogy a Fideszt is saját soraiban tudó Néppárt akadályokat gördít majd a vizsgálódás elé. „Ha mégsem, akkor sem várok átütő eredményt, hiszen a vizsgáló testületnek többek között a tagállami ügyészségekkel, nyomozószervekkel kell együttműködnie.
Ameddig Polt Péter irányítja a magyar ügyészeket, nem várható elfogulatlan, minden részletre kiterjedő nyomozás” – vélekedik pesszimistán a szocialista EP-képviselő. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke mindenesetre felszólította az összes illetékes kormányzati és állami szervet, tisztázzák az azeri baltás gyilkos 2012-es kiadatásának és az Azerbajdzsánból egy magyarországi számlára érkezett pénz közötti összefüggéseket. Az ügyben szintén tájékoztatást kérő, immár LMP-s képviselő Demeter Márta azonban olyan választ kapott Polt Pétertől, hogy ebben az összefüggésben gyanús pénzügyi tranzakcióról az ügyészségnek nincs hivatalos tudomása, így azzal kapcsolatban hatósági intézkedés nem történt.
Egyetlen reménysugár akad: a bajor, illetve az olasz érintett ügyeit a két ország hatóságai vizsgálják – kutakodásuk során belebotolhatnak az azeri pénzmosoda magyar kapcsolataiba is.
Semmi precedens
Egyre gyakrabban merül fel a közbeszédben, hogy az Orbán-kormány – amennyiben az EU a források felhasználásának jogsértő volta miatt érdemi visszafizetésekre kötelezné hazánkat – kilépteti az EU-ból Magyarországot.
Az elvi kérdés ebben az esetben az, miképp képes viszszaszerezni a pénzét az EU. A válasz az: valószínűleg sehogy. Az EU-jog lényegében csak annyit mond, hogy a tagállam kezdeményezheti a kilépést, és hogy az azt követő két év elteltével a tagság megszűnik, magyarázza Lattmann Tamás. A kilépési tárgyalásokra nézve nincsenek kötelező, részletekbe menő szabályok. Így az EU–brit tárgyalásokon – és azokon belül a „tartozik-követel” viták során is – „járatlan vizeken hajóznak”.
A nemzetközi jogász szerint megfontolást érdemlő kérdésként már az is felmerült, hogy megállapodás hiányában az EU elvben talán be is perelhetné az Egyesült Királyságot Hágában, a Nemzetközi Bíróságon a kilépés miatt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!