Bár a szakemberek egyként intenek óva a rendkívül kockázatos lépéstől és a lakosság nagy része nem is hisz a „külföldi multik luxusprofitját” sújtó rezsicsökkentésben, a kormány és a Fidesz nem áll meg: júliustól a víz-, a csatorna-, a szennyvízelvezetési, a szemétszállítási és kéményseprési díjakat, de még a palackos gáz árát is csökkenti átlagosan 10 százalékkal.
Nem véletlen a négy hónapos haladék és egy munkacsoport felállítása: a Fidesz polgármester-képviselői az önkormányzati tulajdonú közszolgáltatók miatt aggódnak. Nem ok nélkül: néhány társaság akár százmilliós hasznot hajt egy-egy városnak, ami így csökkenhet (leginkább Budapesten), ugyanakkor sok vízmű már most is csődközeli helyzetben van, főleg az elmaradottabb területeken üzemelő rendszerek, ahol kicsi a népsűrűség, az egy kilométer vezetékre jutó ipari létesítmény, nagy viszont a nem fizető ügyfelek száma, az elavult rendszerek miatti karbantartási költség, s immár a közműadó is. Néhány cégnél a negyedéves bevételek nem fedezik a közműadó összegét, vagyis számukra az esedékesség az azonnali csődöt jelenti. Rogán Antal frakcióvezető a szolgáltatók aggodalmát úgy kommentálta Az Estében: „a magyar állam bármikor készen áll arra, hogy a közszolgáltatások közül minél többet ellásson”, ugyanis a szektorban nem az a cél, hogy komoly profittermelés legyen.
A komoly profittermelésnek ellentmondani látszik a Magyar Nemzet által közölt cikk, mely szerint csökkenhet a szemétszállítás és a lomtalanítások gyakorisága egyes településeken. A szolgáltatás színvonalának csökkentésével a társaságok azt kompenzálnák, hogy a januárban életbe lépett törvény jelentős többletterhet rótt a cégekre, de eközben csak 4,2 százalékkal emelhették a szolgáltatás árát a tavalyi szinthez képest, ami így nem fedezi a működési költségeket.
A kéményseprők is aggódnak: a kormány január elsejével olyan többletfeladatokra kötelezte a kéményseprési iparágat, amelyek elvégzésére már a jelenlegi díjak sem elegendők – nyilatkozta a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke, Vidra Zoltán az InfoRádióban.
A palackos gáz ára 2011 végére drágult rekordmagasságra, ám még mindig elmaradt a világpiaci ár emelkedésétől. A szolgáltatók szerint komoly problémát jelentenek a „feketetöltések” és a Szlovákiából érkező, bizonytalan eredetű palackok. A feketepiac a becslések szerint a szektor 28- 30 milliárdos forgalmának tizedét is kiteheti. Egy palack átlagára 6 ezer forint körül van, az illegális források ennél 20 százalékkal adják olcsóbban a biztonsági szempontból egyáltalán nem ellenőrzött termékeiket – a rezsicsökkentés ezt sem oldja meg.
Nem fűz nagy reményeket a lakosság a rezsicsökkentéshez – derül ki a Policy Agenda ezer főn végzett felméréséből. A reprezentatív közvélemény-kutatás szerint egyelőre kisebb mértékű rezsicsökkenésre számítanak az emberek, mint ami reálisan várható. „Ez valószínűsíthetően abból adódik, hogy a válaszadók félnek attól, más ágon mégis csak megfizetik velük ennek költségét. Egyelőre az a kommunikáció sem volt sikeres, hogy a kormányhoz kötődjön az árak mérséklődése, mivel a válaszadók többsége szerint a szolgáltatóktól függ, hogy kinek mennyit kell fizetnie a gázért, vagy a villanyért” – állapítja meg a cég. A vegyes lakossági fogadtatást mutatja, hogy a válaszadók 17 százaléka szerint egyáltalán nem valósul meg a rezsi csökkentése. Akik szerint igen, azok harmada úgy gondolja, hogy havi 1000 forintot sem spórolnak így meg, a negyedük 1000 és 2000 forint közé saccolja a megtakarítást, és csak 16 százalék gondolja úgy, hogy 3000 ezer forintnál is több marad a zsebében, pedig a gáz- vagy távhőfűtés- és a villanyszámla összege valószínűleg meghaladja a 30 ezer forintot. A Magyar Energia Hivatal döntése értelmében a közép- és nagyfeszültségű fogyasztó vállalkozások esetében növekedett a villamosenergia-szolgáltatás díja. A válaszadók 85 százaléka szerint ezzel emelkednek majd egyes termékek, szolgáltatások fogyasztói árai; közülük 42 százalék 4-7 százalékos áremelkedésre számít, és majdnem ennyien 8-10, vagy annál is nagyobb mértékű drágulást várnak. A válaszadók nem igazán tartanak attól, hogy a kényszerűen bekövetkező karbantartások elmaradása miatt áramszünet vagy szolgáltatáskimaradás lehet, de a beruházások mértékének csökkenésével bekövetkező létszámcsökkentésre, a magyar alvállalkozókat sújtó bevételkiesésre inkább számítanak a válaszadók.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!