- Ha az EU nagyon berág, ki tudja rúgni Magyarországot, de ez roppant körülményes
- A Néppárt is szabadulna a Fidesztől, nem tudnak mit kezdeni a morális problémákra fittyet hányó, markát tartó Orbánnal
- Új fogalmat vezetett be a kabinet: a törvénybűnözés lényege, hogy a jogszabályokat személyekre, intézményekre szabják
Úgy tűnik, Orbán Viktor pontosan látja, hogy mi az, amit még megtehet, amikor szembemegy az EU-val. És ez akkor is igaz, ha most úgy látszik: a közösség elszánta magát, hogy kiebrudalja Magyarországot.
Emlékeztetőül: ha Magyarország és Lengyelország nem hajlandó elfogadni a kötelező menekültkvótát, mintegy húsz ország kezdeményezheti még az idén, hogy hagyják el az uniót.
Csakhogy nem olyan könnyű kitenni egy tagállamot a közösségből. Ugyanis kizárás mint olyan nincs. Létezik az úgynevezett 7. cikkely, magyarázza Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Ha ezt alkalmazzák, akkor felfüggeszthetik az uniós tagságból fakadó jogokat – szélsőséges esetben a szavazati jogot. Ám, figyelmeztet a szakértő, ez nem mentesíti az eljárás alá vont országot kötelességei (például a befizetések) teljesítése alól, illetve a területén továbbra is érdemben marad az uniós jog. Ám az EU semmilyen szankciót nem ismer arra az esetre, ha a „felfüggesztett jogú ország” nem tesz eleget kötelezettségeinek vagy sérti a közösségi jogot. Igaz, Lattmann Tamás szerint az uniós alapítóegyezmények felfoghatók nemzetközi szerződésnek, márpedig azok felmondhatóak, ha az egyik fél megsérti őket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az összes tagállam külön-külön felmondja Magyarországgal az EU-s alapegyezményeket, akkor hazánk automatikusan kikerül az EU-ból. Éppen ezért meglehetősen nehéz lenne így vagy úgy kizárni Magyarországot, hiszen egy-két szövetségest mindig találhat.
Ahogy a 7. cikkely alkalmazását is kezdeményezheti bárki, ám elfogadni egységesen kell – következésképp Magyarország és Lengyelország sikeresen védheti be egymást.
Ennek ellenére, egyértelmű, hogy most a szokottnál jóval nagyobb a nyomás a kormányon. Orbán Viktor április 26-án kénytelen lesz válaszolni az Európai Parlament plenáris ülésén a Magyarországgal szemben megfogalmazott aggodalmakra. Márpedig Fleck Zoltán szerint most precedenst teremthet az EU a Magyarországgal szembeni fellépéssel.
A jogszociológus úgy látja, sokkal többről van szó, mint a Lex CEU (lásd cikkünket a Vasárnapi Hírek 8. oldalán, "Túszejtőkkel nem!" címmel). A tét az: hagyja-e Brüsszel, hogy egy tagállam kilépjen a jogállami keretekből és sunyi módon szembemenjen az európai alapértékekkel (miközben csúcsra járatja a kettős beszédet: egyrészt fokozza az EU-ellenességet, másrészt tartja a markát a közösségi támogatásokért).
A kormánynak komolyan kell vennie, figyelmeztetett Fleck, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat a Lex CEU miatt, felmerült a 7. cikkely alkalmazásának és a közösségi támogatások megvonásának lehetősége, illetve saját pártcsaládjából, az Európai Néppártból is kizárnák a Fideszt. Persze az uniós nyomás csak akkor ér valamit, ha a magyar társadalom is megmutatja, hogy elégedetlen a rendszerrel. Az utóbbi időben akadnak jelek – elég csak a több tízezres tüntetésekre gondolni.
Ezzel együtt is nehéz egy olyan rendszerrel szemben politikailag hatékonyan fellépni, „amelyik elvesztette az eszét” – vélekedik Fleck. Márpedig első körben Brüsszel először inkább politikai, mint jogi következményekről próbál majd „beszélgetni”. Hogy ez mennyire lehet hatékony, azt nem tudni, hiszen az EU politikusai nehezen tudnak mihez kezdeni azzal, amikor a következményeket is vázolva, „morális érvekkel, racionális magyarázatokkal fordulnak Orbán Viktorhoz, aki ilyenkor bólogat, és meg is érti a dolog súlyosságát, majd folytatja az ezzel ellentétes politikáját, miközben elviszi a pénzt”. Így megeshet, hogy az EU nem áll meg a politikai nyomásgyakorlásnál.
Már csak azért sem, mert nem nézheti tétlenül, hogy az orosz politika céljaival amúgy egybevágva Magyarország belülről bomlassza az EU-t. Ugyanis célszerűbb, ha a közösség nem várja meg, hogy a magyar autoriter fordulat más tagállamokban is végbe menjen, és Putyin forgatókönyve szerint repedjen az unió.
Kivételt erősítő szabályok
Parlamenti többségével élve 2010 óta több tucat lexet fogadott el a Fidesz–KDNP-többség. Ezek sok esetben a kabinet politikai, illetve a Fidesz egyes tagjainak személyes érdekeit szolgálták.
Lex CBA: Két jogszabály biztosítja, hogy a
kormány közeli áruházlánc a különadó elenyésző
hányadát fizesse csak, és kijátszhassa a
vasárnapi boltzárat.
Lex Schmitt Pál: A köztársasági elnök akkor
is jogosult minden juttatásra, ha nem tölti ki a
teljes hivatali idejét (Schmitt a plágiumbotrány
miatt lemondani kényszerült).
Lex Polt Péter: Több jogszabályban menedzselik,
hogy a legfőbb ügyész hivatali
ideje 9 évre nőjön; megszűnjön parlamenti
interpellálhatósága (szóbeli számon kérése);
ne kelljen nyugdíjba mennie 62 évesen, mint
minden más ügyésznek.
Lex Demokratikus Koalíció: Megváltoznak a
frakcióalapítás szabályai, így a DK politikusai
nem alapíthatnak önálló képviselőcsoportot.
Lex határon túliak: titkossá válik a külhoni
választói névjegyzék, így ellenőrizhetetlen,
mely országban hányan vetették fel magukat a
levélben szavazók névjegyzékébe.
Lex Mészáros Lőrinc: egyes közérdekű
adatokat – így például Orbán Viktor barátjának
vagyonnyilatkozatát is – segít eltitkolni, a
személyes adatok védelmére hivatkozva.
Lex Andy Vajna: Először a kaszinók koncessziós üzemeltetését, majd az online szerencsejáték
működtetését is jelentkezéses, és
kormányzati elbírálásos rendszerben osztja le.
Lex Tiborcz István: feloldja az állam- és
kormányfők, valamint a miniszterek hozzátartozóinak
számító családtagok közbeszerzéseken
való indulásának tilalmát.
Lex Matolcsy György: titkosítja a jegybanki
alapítványok gazdálkodását.
Lex Heineken: előírja a vörös csillag mint
önkényuralmi jelkép kereskedelmi alkalmazásának
tilalmát (azután született, miután a Csíki
Sör pert vesztett a Heinekennel szemben).
Lex CEU: ellehetetleníti a CEU tevékenységét.
Lex civilek: az évi 7,2 millió forintnál több
külföldi támogatást kapó civil szervezetek
kötelesek külföldi ügynökként feltüntetni és
regisztrálni magukat (a cél a kormányt – például
a korrupció miatt – kritizáló társaságok
hiteltelenítése).
Törvénybűnözés
A Lex CEU szembesíti most azzal a brutális joggyakorlattal Európát, amit az Orbán-kormány alakított ki. Ennek lényege, hogy a törvényeket személyek és intézmények szükségleteire szabják – tömegével. Így a 2010-es kormányváltás után szédítő gyorsaságú jogalkotási tempója miatt az Országgyűlés hamar megkapta a közvéleménytől a „törvénygyár” kifejezést. A feszített tempójú törvényhozásnak Schmitt Pál államfő volt a motorja: minden jogszabályt aláírt, amit a Fidesz–KDNP-többség jóváhagyott. Így 2011-ben minden korábbinál több jogszabályt fogadtak el a kormánypártok: 215-öt. Ekkor – tapasztalat híján – a számozásba komoly hiba csúszott. A sorrendben kétszázadik, szokás szerint római számmal jelölt jogszabály a Magyar Közlönyben való kihirdetésekor a CXCX. sorszámot kapta, azaz a „százkilencventizedik” lett. Később a plágiumbotrányba keveredett Schmitt lemondása sem akasztotta meg a törvénygyárat, noha utódja, Áder János már nem mindent szignált mérlegelés nélkül – de például a Lex CEU-t igen.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!