Elegünk van a magyarságpolitikából

Az emberek 81 százalékánál kiverte a biztosítékot, hogy a kormány milliárdokkal stafírozta ki a székelyföldi labdarúgó akadémiát – ezt mérte a Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet.

A támogatást még a Fidesz-tábor sem igenelte: a kormánypárti szimpatizánsok 63 százaléka úgy gondolja, hogy erre semmi szükség. Bár az elutasítás mértéke meglepően nagy, feltehetően a kabinet nem hökkent meg túlságosan.

A kettős állampolgárság ugyanis egy ritka fontos ügy. A kormány úgy emelte szimbólummá a határon túli magyarokhoz való viszonyt, hogy valószínűleg tudta, tudja: amit tesz, az ellenérzéseket vált ki az anyaországi választók többségéből.

A kabinet mégsem hátrál – és ez csak látszólag mond ellent a politikai racionalitásnak. Ami az, hogy egy kellően szétaprózott ellenzék ellenében a Fidesz stabilan újrázhat, ha egyben tartja 2,2 milliós bázisát (lásd interjúnkat a friss Vasárnapi Hírek 8. oldalán).

Persze az üzembiztos győzelemhez – ha netán az ellenzék egy kicsit felszívná magát – 2,5 millió ember kell: így biztonsági tartaléknak, kiélezett helyzet esetére pont megteszi a kettős állampolgárok közül a választáson véleményt nyilvánító mintegy 200 ezer ember.

Magyarán: a határon túli magyarok „hűsége” ez esetben fontosabb, mint a hazai bizonytalan és ellenzéki választók megnyerése.


A szeretett párt

Pro forma a kabinet „népi felhatalmazás” alapján cselekszik, hiszen a kettős állampolgárság intézményével az emberek bő kétharmada egyetért. Ám a jelek szerint a többség csak szimbolikus tartalommal (egy nemzethez tartozás kifejezése) töltené ki a kettős állampolgárságot.

A Publicus Intézet ugyanis úgy találta: mással nem ért egyet az anyaországi többség, amely szavazati jogot sem társítana a kettős állampolgársághoz.

Az MSZP, a Jobbik és a bizonytalanok táborának mintegy kétharmada nem akarja, hogy a határon túli nemzettársak belefolyhassanak a hazai országgyűlési választásokba.
(A Fidesz szimpatizánsainak harmada szerint sem jó dolog ez.)

A felsorolásban a Jobbik a kakukktojás, hiszen erőteljes nemzeti retorikája alapján bárki gondolhatná: hajlamos pozitívan diszkriminálni az elszakított magyarokat.

Csakhogy a radikális pártban pontosan tudják: a Jobbik hiába akart „bázist építeni” például Erdélyben, a Fidesz kiszorította. Hogy a kettős állampolgárok a „Fidesznek fütyülnek”, az nem titok. Hiszen az emberek 56 százaléka szerint egyértelmű, hogy a külhoni magyarok a kormánypártot támogatják. Ez a Fidesz-hívek 62 százaléka szerint sem vitás, ez az arány a szocialisták, illetve a jobbikosok esetében 70, illetve 65 százalék. Hogy az átlag mégis ilyen alacsony, annak a bizonytalanok az okai. Akiknek 56 százaléka nem tudott/nem akart a párttámogatást firtató kérdésre válaszolni. De ez nem csoda: a mintegy 3,5 millió bizonytalan közül mintegy legalább 2 millió „kihagyta” az utolsó 2-3 választást, és nem bíbelődik politikai összefüggéssel.


Utálják a diszkriminációt

Nem véletlen, hogy az emberek többsége azt hiszi: a Fidesznek nem azért fontosak a kettős állampolgárok, mert felelősséget érez irántuk, hanem azért, mert segítségükkel maximalizálhatja szavazatait. Hogy a politikai haszonlesés motiválja a kabinetet, azt Fidesz-pártiak 23 százaléka is tisztán látja
(plusz 14 százalék gondolja úgy, hogy a szavazatszerzés és a felelősség egyszerre vezeti a kormányt).

Az MSZP és a Jobbik támogatóinak 74, illetve 77 százaléka lát át az „állampolgársági szitán” – ahogy a bizonytalanok kétharmada sem hisz a nemzeti pátosznak.

Úgy tűnik: a kormánypárt motivációjának beazonosításában éppen maga a Fidesz segített, amikor durván megkülönböztette a kettős állampolgárokat, illetve a külföldön munkát vállaló magyarokat. Előbbiek ugyanis – amennyiben regisztráltak a választási adatbázisban – levélben is szavazhatnak, utóbbiak csak adott külképviseleten, személyesen, szigorú adategyeztetés után. A diszkriminációt a jelek szerint mindenki rühelli: a fideszesek a legkevésbé, de így több mint 60 százalékos arányban (lásd táblázatunkat).

És a többség nem hisz a kormány tisztességében sem – ahogy a sajátjai sem. A fideszesek 52 százaléka szerint aggodalomra ad okot, hogy a kettős állampolgárok választási adatbázisának és a levélben leadott szavazatoknak a hitelessége nehezen ellenőrizhető. Emiatt a szocialista szavazók, a jobbikosok, a bizonytalanok 61–66 százaléka szintén aggódik. Ám a kormány ebben a kérdésben sem fúj visszavonulót. Emiatt ugyanis hívei nem fordulnak el tőle, cserébe viszont százezres nagyságrendben lehetetleníti el olyanok szavazását, akiknek zömét társadalom- és gazdaságpolitikája kényszerítette külföldre.


El a kezekkel a pénztől

Ráadásul az embereket érzékelhetően zavarja, hogy a határon túli magyarok úgy szólhatnak bele az életükbe (értsd: választás), hogy a közteherviselésből nem kell kivenniük a részüket. Ezt támasztja alá, miszerint a többség helyteleníti, hogy a kormány több száz milliárd forinttal támogatja a határon túli magyarokat: az MSZP-szimpatizánsok 80 százaléka szerint hiba ez – a véleményt a jobbikosok, illetve a bizonytalanok több mint 60 százaléka osztja. (A „kisebbségi labdarúgás” finanszírozását, mint szó volt róla, még a kormánypárti szavazók is tévedésnek tartják.) Nem csoda, hogy a Magyarországon adót és járulékot nem fizető kettős állampolgárokat a többség nem részesítené különböző ellátásokban.

A magyar állam megkönnyíti a kettős állampolgárok magyarországivközlekedését, pár szociális ellátástvbiztosít számukra, hozzáférést engedvaz egészségügyi rendszerhez – illetvevmost készül a határon túl is bevezetni az anyasági támogatást (ennek összegevmintegy 64 ezer forint).


Gyógyulni gyógyulhat

Szolidaritásképpen az anyaországiak leginkább az egészségügyi rendszert „osztanák meg” a kettős állampolgárokkal – 55 százalék hagyná, hogy igénybe vegyék a kettős állampolgárok is: a legmegengedőbbek a fideszesek (66 százalék), de az MSZP-hívek fele is így gondolkodik. A bizonytalanok fukarkodnak leginkább az egészségügyi ellátással: csak 47 százalékuk hagyná, hogy a kettős állampolgárok igénybe vegyék.
 

Ennek feltehetően az a magyarázata, miszerint a bizonytalanok között számos olyan kiábrándult kormánypárti szavazó akad, aki épp a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) lerohadása miatt fordult el a Fidesztől. Azonban az egészségügyön kívül minden másban szűkkeblűek az emberek. Különböző szociális juttatásokat legfeljebb 24–28 százalék biztosítana a kettős állampolgároknak.
 

És ha pénzről van szó, akkor a Fidesz-táborban is halványul az összetartás érzése: a kormánypárti szimpatizánsok legfeljebb 30–39 százaléka lenne hajlandó kisebb-nagyobb rendszerességgel juttatásokat biztosítani a határon túliaknak.  

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!