Azóta is találgatják a szakértők, vajon miről alkudozhatott a magyar kormányfő Moszkvában a paksi atomerőmű bővítése ügyében.
Csak annyi feltételezhető, hogy Paks és jövője szerepelt a tárgyalási témák között, ami már abból is kikövetkeztethető, hogy a Roszatom (az Oroszországi Föderáció atomenergetikai iparágát összefogó és felügyelő állami vállalat – a szerk.) elnöke is részt vett a tárgyalásokon. Az ügy azért különösen érdekes, mert Orbán kormányfő moszkvai útja előtt, olyan vélemények láttak napvilágot, miszerint az oroszok tulajdonrész fejében meghiteleznék a mintegy 3000 milliárd forintra tehető beruházást, két új blokk építését, és az alkut Orbán nyélbe is üti. Ennek egyelőre nincs nyoma. Meglepő lenne, ha az állami tulajdonhoz stratégiai ágazatokban annyira ragaszkodó Orbán-kormány ezt az utat választaná. (Csak jellemzésül, Moszkvából jövet jelentették be, hogy 300 milliárd forintért megvásárolták az E.ON négy gáztározóját, mondván, így közvetlenül alkudozhatnak az oroszokkal a földgáz áráról. Szakértők azonban inkább veszélyt látnak ebben, kisebb játéktere marad Budapestnek az esetleges alkuban.) Mindenesetre Orbán Viktor csak annyit mondott, hogy rövidesen döntenek a paksi atomerőmű bővítéséről és nemzetközi pályázatot írnak ki. Korábbi információkból tudott, hogy francia, amerikai, dél-koreai és japán érdeklődők is vannak. Az ellenzék egyöntetű véleménye szerint a kormánynak átláthatóvá kellene tennie az irtózatos összegű beruházás eldöntését, és azt folyamatosan ellenőrizni kellene. Ha ugyanis ebből egy politikai erőnek sikerülne megszereznie valamennyit, már az is hosszú távon a demokratikus politikai verseny sorsát befolyásolná – vallja Sz. Bíró Zoltán szakértő.
„Az atomkorba léptünk!”
A paksi atomerőmű honlapja a mai napig is az atomkorszak honi nyitányának tekinti, hogy 1966. december 28-án aláírták a Magyar–Szovjet Államközi Egyezményt az erőmű létesítéséről, amely végül két évtizeddel későbbre, 1987-re épült fel Pakson. A munkálatokban 11 fővállalkozó, 14 tervező- és kutatóintézet, 166 alvállalkozó cég vett részt. A csúcsidőben, amikor napi ezer köbméternyi betont dolgoztak be, tízezernyien dolgoztak a hatalmas építkezésen. A hazaiakon – köztük az ezernyi honvéden és az oda irányított fiatal szakembereken – kívül a KGST-országok mérnökei, szakmunkásai is. Pakson lakótelep is épült az erőmű dolgozóinak, s miután a nagyközség lakossága megduplázódott, 21 ezerre nőtt, Paks 1979-ben várossá lépett elő.
Az erőművet négy szovjet gyártmányú reaktorral szerelték fel. Ezek eredetileg egyenként 440 MW teljesítményűek. Az I-es blokk 1983 nyarán kezdett áramot termelni. Ezt követte a II-es blokk 1984-ben, a III-as 1986-ban és a IV-es 1987-ben. A tervezett üzemidejük 30 év.
Az erőmű azóta a honi áramtermelés fő forrása. A reaktorok üzemidejének megtoldására sok év után csak tavaly év végén, az üzemidő lejártakor kapott engedélyt a Paksi Atomerőmű Zrt. az Országos Atomenergia Hivataltól, hogy 2032-ig működhessen az I-es blokk. A következő, a II-es blokk engedélye jövőre jár le.
Már a ’80-as évek derekán tettek erőfeszítéseket a paksi atomerőmű bővítésére, az Országgyűlés a Gyurcsány-kormány utolsó napjaiban, 2009. március 30-án hagyta jóvá – 330 igennel, 6 nemmel és 10 tartózkodással –, hogy elkezdődjön az újabb atomerőművi blokkok létesítésének előkészítése. A bővítést a Fidesz képviselőinek zöme támogatta, s a második Orbán-kormány is elkötelezett pártolója az erőmű bővítésének. Az atomenergia adja a teljes magyar energiafelhasználás 16 százalékát, s részesedése a hazai villamosenergia-előállításból 43 százalék fölé emelkedett. Szakértők szerint akkor lenne indokolt az új reaktorblokk belépése, amikor lejár az első – ma már – 500 megawattos blokk működtetési határideje, azaz 2032-ben. Ha idő előtt lép be az új reaktor, ami a mai törekvések szerint már 2025 táján megtörténhet, akkor alkalmas rá, hogy kiváltsa az áramimportunkat. Ha pedig egy második új reaktor is belép, akkor már szóba jöhet az áramexport. Nagy kérdés, hogy akkor lesz-e kereslet a megtermelt áramra és az versenyképes lesz-e.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!