Ha már úgyis ilyen drága a benzin, maradhatnánk akár itthon is, a nyaralásról akkor sem kell lemondani. Kampány indul annak érdekében, hogy minél több magyar költse el itthon a nyaralásra szánt pénzét.
Amennyiben az időjárás is kegyeibe fogadja hazánkat, akkor a tavalyinál jobb szezonra számíthatunk – reménykedik Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. A Magyar Turizmus Zrt. is bizakodó, a legfrissebb felmérésükben azt állítják: utazásra a háztartások átlagosan 180 ezer forintot költenek a főszezonban, ami közel 43 százalékkal több a tavalyinál. Tehát egy napra 7700 Ft jut. A magyar lakosság várhatóan 147 milliárdból üdül majd, ami közel 22 százalékkal több a tavalyinál.
A nyaralást tervezők 77 százaléka tervez belföldi utazást, ezen belül több mint 13 százalékuk külföldre is ellátogat, a válaszadók 64 százaléka pihen kizárólag itthon. A belföldi utazások legnagyobb részét, 59 százalékát júliusra és augusztusra időzítik. Az idén 2010-hez képest nagyobb arányban terveznek hosszabb, 4-7 éjszakás belföldi utazásokat. Hozzánk hagyományosan német, osztrák, cseh, szlovák és román turisták érkeznek. A kereskedelmi szálláshelyi adatok ugyan a német vendégek és az általuk Magyarországon, illetve a Balatonnál eltöltött vendégéjszakák számának csökkenését mutatják, ám a pesszimistáknak vigasz lehet a KSH adata: a hazánkba látogató németek száma tavaly nem csökkent és idén sem fog. A német lakosság körében versenytársainkhoz képest kiemelt figyelmet élvez hazánk és a Balaton. A külföldieket ide csábíthatja, hogy hazánkban közel másfélszer több turisztikai szolgáltatást lehet vásárolni ugyanannyi pénzből, mint például a szomszédos Ausztriában. E tekintetben Magyarország az Európai Unióban abszolút piacvezető: 100 Ausztriában megkeresett euró 138-at ér, ha nálunk költik el.
Jót is tenne a szállodaiparnak az erős szezon: csökkent a vendégforgalom, ráadásul a hotelek nagy része nem tudja fizetni a bankoktól felvett kölcsönt, így a pénzintézetek válnak a magyar idegenforgalom legnagyobb tulajdonosaivá. A legújabb „áldozat” hazánk első elit golfpályája és a mellé épült ötcsillagos szálló, amit egymilliárd forintértért értékesítenek. A bükfürdői wellness centrum tavaly októberben került a hitelező bank tulajdonába.
Nemzetközileg is elfogadott vélemény, hogy egy szálloda a harmadik tulajdonosnál lesz nyereséges. Ennek a folyamatnak vagyunk most tanúi – vélik a szálloda-üzlet szakértői, akik szerint a közép-kelet-európai térségben néhány bank már újra kész ingatlanfejlesztéseket hitelezni, bár a hotelszektor még a legkevésbé támogatott területek közé tartozik.
Kína 2020-ra a világ legnépszerűbb turistacélpontja lehet, miközben a kínaiak számára Magyarország a 47. legkedveltebb ország. Kína, Dél-Korea és Japán turizmusért felelős miniszterei 300 ágazati szakember bevonásával a három országot összekötő tíz idegenforgalmi „arany turista útvonal” létrehozásáról döntöttek. A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint 2010-ben 36 ezer kínai látogatott Magyarországra, akik összesen 74 ezer vendégéjszakát töltöttek itt.
Bulgária olcsó, Horvátország népszerű
Ámon Judit, Gündisch Mónika
Bulgáriáé a legolcsóbb, Dániáé a legdrágább tengerpart – derül ki a német autóklub, az ADAC összehasonlító vizsgálatából, amit egy négytagú család meghatározott, 34 árut és szolgáltatást tartalmazó nyári fogyasztói kosara alapján számoltak ki. De szorítkozzunk most a magyarok által leginkább látogatott helyekre: Horvátországra, Törökországra, Bulgáriára és Görögországra. Hova érdemes menni?
Nyilván a Fekete-tenger partjára, hiszen az a legolcsóbb. Mégis, évek óta a hazai turisták első számú külföldi úti célja Horvátország, ahol tavaly a 317 ezer magyar vendég 1,7 millió éjszakát töltött. Ezek szerint hiába derül ki a vizsgálatból, hogy az Adria harminc százalékkal, vagyis majd 11 ezer forinttal drágább Bulgáriánál, az odautazók elsődleges szempontnak nem ezt, hanem azt tekintik, hogy tengerpartja a határtól autóval alig három óra alatt elérhető. Ezek után az árak távolságarányosan egyre olcsóbbak lesznek. A rangsorban Görögország, Törökország és végül Bulgária vízpartjai következnek. De megéri vajon a közelebbi, ám drágább megoldást választani a kicsit messzebb lévő, de olcsóbb helyett?
A jelenlegi átlagos 384 forintos benzinárat tekintve számoltunk utána. Ha autóval szeretnénk eljutni a bolgár tengerpartig, Románián vagy Szerbián keresztül vághatunk neki utunknak. Bármerre indulunk, így is, úgy is elfogy az oda-vissza úton öt-hat tanknyi benzin. Ez körülbelül 80 ezer forintunkba fáj, mire hazaérünk, míg az Adrián már két és fél tankkal, negyvenezerért megfordulhatunk. A különbözet ellenére, a bolgár tengerpart még mindig valamivel olcsóbb, mégis úgy tűnik, szívesebben csevapcsicsázunk a közelben, minthogy számolgassunk.
A szolgáltatások árai cirka megegyeznek a már EU-s Balatonon és a még mindig csak várományos horvát tengerparton. Marin Skenderovictól, a horvátországi utazási irodákat, szállodákat tömörítő Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti kirendeltségének vezetőjétől tudjuk, hogy tavaly – a gazdasági válság ellenére – több mint 330 ezer magyar turista látogatott el a szomszédba, idén, az első négy hónapban máris tízezren, több mint 27 ezer vendégéjszakát eltöltve. Pedig hol volt még a nyári jó idő. Az élen – minden évszakban – az Adriai-tenger közeli Kvarner-öböl és az Isztriai-félsziget áll úti célként, ezeket követi Zadar és a dalmát rész, Split környéke a szigetekkel, majd a távoli világörökség Dubrovnik és vidéke. A horvátországi – különösen a tengerparti kis- és magánszállásokon – minden huszadik vendég magyar, a nagyobb szállodákban, kempingekben szintén hasonló az arány, de ezer felett van már azok száma is, akik vitorlásukkal, kishajójukkal teszik át székhelyüket egy rész-szezonra a sziklás tengeröblök valamely kikötőjébe.
Zsebre szabott utak
Ha dagad a családi buksza, nincs ok panaszra a nyaralást illetően sem, se szeri-
se száma ugyanis az utazási irodák által kínált egzotikus tengerparti utaknak, vagy buszos körutazásoknak. Nehezebb helyzetben inkább azok vannak, akik mindezt kevés pénzből szeretnék megoldani. De ilyenkor sincs minden veszve. Megnéztük, hova lehet elutazni tíz, ötven, száz, vagy akár háromszázezer forintból.
Bárhogy törtük a fejünket, tízezerből maximum egy helybeni családos strandolás, fagyizás jön ki egy étteremben elköltött ebéddel, mivel ebből az összegből még a Balaton-partig sem futja, amennyiben vonattal szeretnénk menni. Ötvenezer forintból viszont – ha szűkösen is –, de már lehet gazdálkodni. Tudnunk kell, hogy ilyenkor jóval időigényesebb feladat kiválasztani az árban és minőségben is megfelelő üdülőhelyet és a tervezgetést érdemes papíron kezdeni. A Velencei-tó környékén, a Szelidi-tónál és a Balatonon is találunk már olcsó ifjúsági szállókat és turistaházakat éjszakánként 3-4 ezer forintért, amik autóval is könnyen megközelíthetőek. Zavaró csupán az lehet, ha velünk egy időben iskolás csoportok is vannak az üdülőhelyen. Cserébe viszont szállással, étkezéssel, belépőkkel együtt nagyjából ötvenezerből kihozhatunk egy ötnapos kiscsaládos (2 felnőtt+1 gyerek) nyaralást.
Innentől kicsit könnyebb a dolgunk. Százezer forinttal a tárcánkban ugyanis akár egy bolgár tengerparti nyaralásra is befizethetünk. A nagy utazási irodák már hetvenezer forinttól hirdetik a repülős, nyolc napon és hét éjszakán keresztül tartó, félpanziós útjaikat. Ha pedig az autóbuszos utazást választjuk, ennél jóval több költőpénz is a zsebünkben maradhat. Keretünkből ráadásul európai szervezett körutazások közül is válogathatunk. Elmehetünk például öt napra Horvátországba megnézni az isztriai mozaikokat, miközben Pulát és Opatiját sem hagyjuk ki a látnivalók közül. Háromszázezer forinttal már bátran indulhatunk neki a világnak, vagy legalábbis Törökországnak: ötcsillagos szállodában 220 ezer forint/főért all inclusive ellátásban részesülhetünk.
Á. J.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!