Az olasz gazdaság összeomlásának végítéletszerű víziója a héten arra is rávilágított, hogy immár nem csak Görögország, vagy az európai közös pénz sorsáról van szó: a gazdasági fejlettség tekintetében végletekig megosztott Európai Unió szakítópróbája a mostani helyzet.
Az eddig megszokott válságforgatókönyveknél horrorisztikusabb szcenárióval szembesült a héten Európa. Az olasz válság nem csak arra hívta fel a figyelmet, hogy immár nem szűkíthető a gazdasági veszélyzóna Görögországra, vagy épp a PIGS-ként (Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország), vagyis angolul disznókként emlegetett országok csoportjára. Az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, a zóna adósságállományának egynegyedét felhalmozó Olaszország bajba kerülése azt jelenti: bármely ország lehet a következő. Ráadásul, az eddigi Észak-Dél megosztottsággal is hiába áltatjuk magunkat. Mert bizony Németország államadóssága is tetemes, s a német gazdaság dinamikája jelenleg szinte kizárólag a kínai megrendelésektől függ. Ha Ázsiában fordulna a széljárás, Németország is könnyen célkeresztbe kerülhet. Annál is inkább, mert a kockázatos déli országokat hitelező német bankok problémás hiteleinek arányát csak találgatni lehet.
Nem ugyanazt jelenti Itáliában, mint a hellén világban, ha az államadósság a GDP 119 százalékára rúg. Az olasz állam adóssága ugyanis alsó hangon 4-5-szöröse a görög államadósságnak. Olaszország, persze, nincs csődben, de még csőd közeli helyzetben sem. Amit a héten láthattunk, az csupán a pénzügyi apokalipszis víziójának előszele volt. Mi is történt? Hónapok óta köztudott az olasz eladósodottság szintje. Támadt azonban a múlt hétvégén egy belpolitikai polémia, ami megindította a spekulánsok fantáziáját.
A hitelminősítők meg egyébként is zabosak, sorra vágják bóvliba a PIGS-országokat: Görögország már ott van, de azért „halottnak a csók” alapon kaptak egy újabb leminősítést, Portugália a múlt héten érdemelt rossz osztályzatot, Írország meg épp a napokban. Nos, joggal gondolkodtak el a piaci szereplők egy olyan lehetőségen, hogy mi lenne, ha megdrágulna az olasz adósság finanszírozása, s a római kormány nem tudna szigorítani a gazdaságpolitikán. Az összeomlás ezúttal elmaradt: a parlament mindkét háza már elfogadta a válságcsomagot, s az egyik hitelminősítő a Fitch is hűteni kezdte a piaci kedélyeket. A pénteki jóváhagyással rekordidő, gyakorlatilag két hét alatt sikerült „átfuttatni” a parlamenten az intézkedéseket. A 48 milliárd eurós megszorító csomag azt célozza, hogy 2014-re egyensúlyba kerüljön az olasz államháztartás. Az intézkedések között szerepel a bérbefagyasztás a közszférában, adóemelés, adókedvezmények szűkítése, a nyugdíjasok juttatásainak megnyirbálása, az egészségügyi ellátás díjainak emelése. A minapi olasz államkötvény aukció ennek ellenére felemás eredményt hozott: az olasz állampapírok hozama még nem lépte át a válság küszöbnek számító 6 százalékot, feltapadt erre a veszélyes szintre.
Az olasz válság most az egész eddigi európai mentőakció-sorozatot megkérdőjelezte. Egyszerűen a méretei okán. A görögöknek még mentőövet dobott Európa, bár erről is nagy viták folynak. Azután a lassan felálló állandó uniós válságkezelő mechanizmus már afféle mentőcsónakként is felfogható, mely Európa hajójának oldalára függesztve, bevetésre készen várja a vészjelzéseket. Ebbe a mentőcsónakba még beférnek az írek vagy a portugálok, amennyiben a költségvetésük fuldokolni kezdene. Egy esetleges spanyol válság már komoly próba elé állítaná az európai válságkezelést. Az olasz adóssághegy azonban meghaladja a görög, az ír, a portugál és a spanyol adósság teljes összegét. Magyarán, ha Itáliában valóban kitörne egy tartós pénzügyi vihar, akkor a mostani Európai Uniónak nem lenne olyan mentőegysége, amely segíteni tudna.
A görög válság forgatókönyve azonban inkább riasztó, de mint horrorisztikus. Elsősorban bizalmi válságot jelent, mely ugyan egész Európára kihat, de közvetlen és közvetett hatásai is kezelhető méretűek. Egy görög csőd elsősorban is likviditásszűkét hozna, amit minden európai állam – köztük Magyarország is – megszenvedne, hiszen drágulna a piaci finanszírozás és/vagy időleges kiszáradások jelentkezhetnének bizonyos pénzügyi területeken. A bankszektorban olyanféle lavina indulhatna, mint az emlékezetes Lehman Brothers csőd idején. Az euró sorsa kérdésessé válna, s mind az euró, mind az európai devizák – köztük a forint – mélyrepülésbe kezdenének a spekulációs roham miatt. A svájci frank egy darabig erősödne, újra kétségbeesésbe kergetve a devizahiteleseket, de az is elképzelhető, hogy egy idő után már egyetlen európai eszközben, így a frankban sem bíznának a befektetők. Ez a forgatókönyv szörnyű és precedens jellegű lenne, de valószínűleg, mind az EU, mind az euró túlélési tartományán belül lennének az események. Nem véletlen, hogy például Soros György, akinek egyébként nagy gyakorlata van a devizák elleni spekulatív támadásokban, azt javasolja: minél gyorsabban le kellene vezényelnie az uniónak a görög csődöt, a fertőzést egyúttal néhány PIGS-országra – Portugália, Írország – lokalizálva, hogy így megmenthessék mind a nagyobb országok költségvetését, mind pedig a közös pénzt, az eurót. Amennyiben ugyanis már egy Olaszország méretű gazdaság fertőződésével kellene szembenézni, akkor valóban pénzügyi apokalipszis bontakozna ki. Ami a német és francia gazdaságok megrendülését hozhatná, s az euró sorsát is megpecsételhetné.
Mindez azonban egyelőre sötét vízió. Veszély, melynek létező kockázata van, de egyelőre nem annyira valós, sokkal inkább fiktív probléma. Miután azonban a pénzügyi világ a bizalomra épül, a fikciókat érdemes komolyan venni. Ráadásul, az olasz válság e héten kirajzolódott látványos tablója az Európai Unió gazdasági alapjainak eddig szőnyeg alá söpört ellentmondásaira figyelmeztet: a mai Európa nem csak nyelvében és kultúrájában sokszínű, de gazdaságpolitikái köszönőviszonyban sincsenek egymással.
A nemzetgazdaságok ellentétes irányokba húznak, az egyes kormányzatok piaci impulzusai pedig sokszor kioltják egymást.
Sokan azt mondják, Európa előreszaladt a pénzügyi unióval. Talán így van. A jelenlegi helyzet azonban biztosan tarthatatlan, az eddigi időnyerő politika széthulláshoz vezet. Most két út lehetséges: az uniós országok visszakullognak a gazdasági széttagoltság irányába, s mentik a menthetőt, vagy újabb elszánt nekiiramodással összehangolják a fiskális rendszerüket, s a közös pénz, a közös bank után közös költségvetést is összehoznak.
Apokaliptikus jóslat az euró jövőjéről
Legfeljebb három hónapra vagyunk az eurózóna összeomlásától – írta Pogátsa Zoltán ezen a héten blogjában. A közgazdász szerint ennek következményeképp a déli államok valószínűleg tönkremennek, hiszen adósságuk egy részét képtelenek lesznek törleszteni. Az észak-európai országokban megmaradhat az eurózóna, ám a déli államokban már kérdéses, bennmaradhatnak-e az övezetben. Esélyes, hogy például a görögök visszatérnek a drachmához, ebben az esetben azonban drachmában nehezebben fognak nekik hitelezni – tette hozzá Pogátsa. Az olaszok gazdasági nehézségeiről elmondta, legalább olyan naivitás azt gondolni, hogy az olasz adósság nem befolyásolja negatívan a magyarok gazdasági helyzetét, mint amikor abban hittünk, hogy a gazdasági világválságnak csak a szele fogja érinteni az országot. Magyarország eleve élénk gazdasági kapcsolatokat ápol Olaszországgal, rengeteg olasz befektető van jelen hazánkban. De indirekt módon is befolyásol minket: ha például az olaszok bedőlnek, annak hatását szükségszerűen érezni fogja a német, és ezáltal a többi európai gazdaság is, megnövekedhetnek például Magyarország kockázati mutatói is.
Pogátsa Zoltán úgy gondolja, az a megállapítás, amely szerint nem az eurózóna van válságban, hanem azok az országok, amelyek nem tudták tartani a játékszabályokat, pontosan fordítva igaz. Véleménye szerint az eurózóna van rosszul összerakva. A kormányzatok is hoztak hibás döntéseket, Görögország például akkor, amikor hatalmas összegeket költött fegyverkezésre, ám alapvetően már az hibás döntés volt, amit ’92-ben az eurózóna megteremtésekor is felvetettek, hogy nem lehet ugyanazt a kamatlábat minden országnak, az alacsony és magas növekedési mutatókkal rendelkező tagállamnak egyaránt kiszabni. A közgazdász elmondta, a nagy államadósságok hatására általában jellemző, hogy aranyba és svájci frankba menekülnek az emberek, ennek következményeképp erősödik a frank, ami a magyar hitelesek számára egyértelműen rossz hír. A kormány frankhiteleseket segítő csomagja ideig-óráig ugyan működhet, ám mivel itt is nemzetközi gazdasági problémával állunk szemben, hosszú távon ez sem oldja meg a hitelesek problémáit – vélekedett Pogátsa. A nemzetközi, japán és amerikai válságról elmondta, Japán húsz éve küszködik gazdaságának újraindításával, amit érdemben lassított le a földrengés és Fukusima katasztrófája. Emellett ha az USA nem állapodik meg a költségvetési hiány csökkentéséről – aminek következménye az lesz, hogy augusztus elejétől nem tudják fizetni a közalkalmazottakat, ez pedig az ország leminősítésével járhat –, akkor elképzelhető, hogy az euróválság, a japán és az amerikai gazdasági problémák egyszerre augusztus végén, vagy szeptember elején fognak csúcsosodni. A közgazdász szerint ez pedig azzal jár, hogy a W-alakú válságmutatóban elértünk oda, hogy belecsússzunk a második V-be, ami azonban sokkal erőteljesebb negatív hatásokkal járhat mint az első.
K. O.
Kitört a frankfrász
A devizahitelesek számára egyre több aggodalomra ad okot, hogy a héten történelmi mélypontra gyengült a forint a svájci devizával szemben. A 230-236 forintos árfolyamon mozgó valuta mellett ráadásul az olasz és görög adósságállomány okozta euróövezeti válság is csak tovább ront a helyzeten. „Az októberig kilakoltatási moratóriumot élvezők bizonytalanságát csak fokozza, hogy legkorábban ősszel állhat fel a hiteleseket segítő Nemzeti Eszközkezelő Társaság, illetve rengeteg még a megválaszolatlan kérdés a kormány otthonvédelmi akcióterve körül is” – nyilatkozta lapunknak Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára. Kifejtette: „a 180 forintos árfolyamon rögzített svájci frank csak a határidő lejártáig jelenthet könnyítést a hitelkárosultaknak, 2015. január elsejétől azonban az addig felgyülemlett összeget is ki kell majd fizetni valamiből”. Nem beszélve arról, hogy abban az esetben is a rögzített árfolyamon kell törleszteni, ha a tényleges törlesztési árfolyam a rögzítettnél alacsonyabb. A többletbefizetést ez esetben a gyűjtőszámlahitel törlesztéseként számolják el. Az is meglehetősen nagy probléma, hogy csak az élhet az árfolyamrögzítés lehetőségével, akinek késedelmes tartozása nem haladja meg a 90 napot. „A központi hitelinformációs rendszer (KHR, régebben csak BAR-lista) által nemrég nyilvánosságra hozott „adósok listáján” azért is szerepelhet több mint 800 ezer lejárt tartozással rendelkező magánszemély, mert kamatcsökkentés hiányában és a rövidre szabott határidő miatt ez az adósságcsapda egyre terjed”. Érdemes megnézni a válság kitörése előtti adatokat: ekkor még „csak” 290 ezer főt tartottak nyilván. A következő években szakértők kalkulációi szerint 7-8 milliárd forintnyi kiadása keletkezhet ebből a központi költségvetésnek, ami érdemben semmit nem változik majd, ha a szabályozás a jelenleg ismert keretek között marad. Azok a bajba került devizaadósok viszont, akik nem célzottan lakáshitelt, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, már július elseje óta félthetik otthonukat. A jegybanki adatok szerint a 2,5 ezer milliárd forint devizaalapú lakáshitel mellett kétezermilliárd forint azon szabad felhasználású jelzáloghitelek összege, amelyeket szinte biztosan lakáscélokra vettek fel.
Á. J.
Súlyos késésben van a kormány a Széll Kálmán-terv végrehajtásával, amely a 2012−2014 közötti három évben 2350 milliárd forint megtakarítást ígért a magyar államháztartásnak. Július elsejére 11 jogszabály elfogadását ígérték − ebből azonban csak ötöt sikerült teljesíteni. Elsősorban a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma van lemaradva. Az elképzelések szerint mára már ismernünk kellene a rokkanttá nyilvánítás szabályait, illetve a korengedményes nyugdíjak jövőjét. Egyelőre csak a nyugdíjkoncepció szivárgott ki, eszerint megszűnne a korengedményes nyugdíjazás. Szintén adós maradt a humánerőforrás-tárca a gyógyszerár-támogatási rendszerének átalakításával, holott elvileg az új jogszabályokat már ki kellett volna hirdetni. A közigazgatási minisztérium sem állt eddig elő az új közszolgálati életpályamodellel − amely egyébként a rendőrök számára is eladhatóvá tette volna szolgálati nyugdíjaik elvételét.
A világ részvénypiacai akár 35 százalékos visszaesést is elszenvedhetnek, ha az európai adósságválság még komolyabbá válik, állítják a Deutsche Bank elemzői. Az adósságproblémák már eddig is jelentősen megemelték a részvénykockázatot, azonban ha a krízis hasonlóvá válik ahhoz, amit a Lehman Brothers csődjének idején láthattunk, az a globális részvénypiacot jelképező MSCI World index esetében akár 35 százalékos zuhanást is előidézhet. Egy ilyen részvénypiaci lejtmenetben a pénzügyi szektor papírjai akár a jelenlegi értékük kétharmadát is elveszíthetnék. Súlyosan érintené a válság azokat a vállalatokat, amelyek magas tőkeáttétellel működnek, így például a közművek vagy a telekom- társaságok sem lennének rezisztensek. Ázsia, Japán és Európa vállalatai járnának a legrosszabbul.
(portfolio.hu)
Stresszteszt
Nyolc bank bukott el az idei banki stresszteszten, a pénteken nyilvánosságra hozott eredmények szerint azonban az egyetlen vizsgált magyar bank, az OTP jól teljesített. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság vezetésével készített teszten azt vizsgálták, hogy 91 európai pénzintézet hány százalékos tőkemegfeleléssel rendelkezne egy újból bekövetkező válság, vagy hirtelen támadó gazdasági sokk esetén. A minimális feltétel az öt százalék elérése volt, az OTP Bank a maga 13,6 százalékával dobogós helyezést ért el az intézetek közt. Nyolc bank - az osztrák Volksbank, valamint öt spanyol és két görög bank - még a szükséges öt százalékot sem érte el, tizenhat bank pedig épphogy megúszta a kínos bukást. Ez az eredmény azonban még így is tűrhető, hiszen a 2011 elején, az európai bankszektornak adott ötvenmilliárd eurós tőkeinjekció nélkül húsz bank került volna a „futottak még” kategóriába.
(K. O.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
