Most úgy áll, hogy Magyarország mindenképpen veszít, de Orbánék még nyerhetnek. A magyar kormánnyal szembeni uniós szigorral szemben a magyar kormányfő a szabadságharc folytatását hirdetheti, miközben az ellenzék kevesli majd Brüsszel fellépését.
A Fidesz malmára hajthatja a vizet a 2014-es választásokkor, ha az EU kötelezettségszegési eljárásokat indít Magyarország ellen – erre a következtetésre jutottak az EUrológos blog szak értői a legújabb Barroso–Orbán levélváltás elemzéséből. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso Orbán Viktornak címzett legújabb levelében a magyar Alaptörvény immár negyedik módosításával kapcsolatos aggályait tudatja és világossá teszi, hogy ha nem történik változás, és változtatás magyar részről, akkor elképzelhető, hogy újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. Erre egyébként korábban uniós tisztviselők többször is utaltak. A forgatókönyv jószerivel semmiben sem különbözik az előző hasonló esetektől: Orbán rögvest válaszolt, biztosítva Barrosót, hogy kész együttműködni az aggodalmak eloszlatásában. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan kijelölt emberei minden fórumot felhasználva mentek neki Barrosónak vagy éppen Viviane Reding alapjogi biztosnak. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hír Tv-nek azt mondta, hogy üres fenyegetőzés Barroso levele, amely nem több tények nélküli aggályok kifejezésénél.
Mind több jel mutat egyébként arra, hogy nő az Orbán-kormánnyal szembeni bizalmatlanság az EU-ban, erre vall a jövő hét szerda reggelre az Európai Parlamentbe meghirdetett, negyven percre tervezett vita Magyarországról, amelyet a parlament liberális frakcióvezetője, Guy Verhofstadt kezdeményezett. Ő már többször is hangoztatta, hogy meg kell indítani Magyarország ellen az EU működéséről szóló szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást. Azt azonban még a liberálisok sem szeretnék, hogy az eljárás utolsó lépcsőjeként megvonják Magyarország szavazati jogát. Mindössze annyit akarnak, hogy beinduljon az eljárás. A tervek szerint ezt a vitát használja fel Barroso, hogy új, Magyarországot érintő lépésekről beszéljen. A vitán nem lesz ott Orbán Viktor, mert szerdán reggel Londonba utazik a volt brit kormányfő, Margaret Thatcher temetésére. De kedd este még Strasbourgban lesz, és vélhetően beszédet mond az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén.
Barroso levelének ismerői úgy tudják, hogy az Európai Bizottság elnöke négy ponton kifogásolja a negyedik Alaptörvény-módosítását.
Először: aggályosnak tartja azt a rendelkezést, mely különadó kivetésének lehetőségét adja meg a parlamentnek, ha az államnak fizetési kötelezettsége támadna valamely bírósági ítéletből. Ez Barroso szerint „ellentétes a tisztességes együttműködésre vonatkozó kötelezettséggel”. Az elemzők szerint az Alaptörvény e pontja abban az esetben szolgál mentőövként a kormánynak, ha az unió által indított kötelezettségszegési eljárásból Magyarország kerülne ki vesztesként. Ilyen a biztos vesztésre álló telekom-különadó miatt indított eljárás, amely akár 200 milliárd forintos fizetési kötelezettséggel is terhelheti az államot. Ebben az esetben a Fidesz a fizetendő különadót azzal nyomhatná le az adózók torkán, hogy azt azért kell fizetniük a magyaroknak, mert az unió a nemzetközi tőke oldalán áll. Ez pedig a Fidesz választások előtti, szabadságharcos retorikájába tökéletesen illik.
Másodszor: Kifogásolják az Országos Bírói Hivatal elnökének azt a jogát, hogy bármely ügyet az illetékes bíróságról másik bíróságra helyezhet át. Barroso szerint sérül a hatékony jogorvoslat elve, valamint az Alapjogi Chartában foglalt fair eljárás elve.
Harmadszor: Barroso szerint részletesebben meg kellene vizsgálni azt, hogy a politikai kampányhirdetésekre vonatkozó korlátozások sértik-e az uniós jogot.
Negyedszer: súlyos aggályai vannak az EB elnökének azzal kapcsolatban, hogy a módosítás egésze összeegyeztethető-e a jogállamiság elvével.
Az elemzők szerint az első két ügyben a Bizottság készen áll a kötelezettségszegési eljárás megindítására. Ugyanakkor a második ügy nem annyira fontos a kormánynak, így könnyen lehet, hogy némi kötélhúzás után hajlandóak beáldozni. A harmadik és negyedik ügy már sokkal bonyolultabb: az előbbi esetben az EU nem tud eljárást indítani, mivel más tagállamokban is szabályozzák, hogy milyen felületeken hirdethetnek kampányidőszakban a pártok. A negyedik ügyben pedig a Bizottság az uniós jog alapján nem járhat el, a Velencei Bizottság Barroso levelében is említett véleménye pedig nem kötelező jellegű, így aztán nincs eljárás. Szinte halljuk az itthonra szánt fideszes retorikát: na, ugye, nincs is lényeges baj az alkotmánymódosításokkal.
Az EUrológus szerint Orbánt és a Fideszt erősítheti, hogy a Bizottság nem talál fogást az ellenzéknek oly fontos kérdésekben, mint a 2012-es alkotmánybírósági határozatok hatályon kívül helyezése, az Ab jogkörének további szűkítése, a hallgatói szerződés Alaptörvénybe foglalása, az egyházak Országgyűlés által történő elismerése, a hajléktalanság jogellenessé nyilváníthatósága, valamint a házasság intézményével kapcsolatos kirekesztő rendelkezések. Nem azért, mintha ezek nem lennének ellentétesek az európai normákkal és értékekkel, csakhogy jogi eljárásra a Bizottságnak nincs hatásköre.
Szakértők között vita van arról is, hogy milyen mozgásteret állapítanak meg az uniós intézményeknek az Alaptörvénnyel kapcsolatban. Magyarország ellen indult már eljárás bizonyos törvények miatt. A vélemények megoszlanak arról, hogy lehet-e kötelezettségszegési eljárást indítani egy ország Alaptörvényével kapcsolatban. A Bruxinfo internetes portál forrásai szerint akkor lehetséges az eljárás megindítása, ha az Alaptörvényből automatikusan, tehát végrehajtási jogszabály nélkül adódnak uniós joggal ellentétes intézkedések. Más források szerint viszont alkotmány miatt nem, csak egy abból fakadó jogszabály miatt lehetséges eljárást indítani. Amíg tehát az Európai Unióban tart a vita a magyar ügyek megítéléséről, Orbán újra kényelmesen belehelyezkedhet a szabadságharcos álságos, de hazai jobboldali körökben igencsak népszerű szerepébe.
Fidesz, mint vacsorai teríték
Hivatalosan cáfolta az Európai Néppárt (EPP) a romániai Új Magyar Szó értesülését, miszerint az Európai Parlament legnagyobb frakciója a Fidesz kizárását tervezi, ha a kormánypárt továbbra sem enged az Európai Bizottságnak az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban. Az Új Magyar Szó online helyi forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az EPP dubrovniki ülése után tartott csütörtök esti vacsorán Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke, Viviane Reding alapjogi biztos és Antonio López-Istúriz White, az EPP főtitkára a Fidesz sorsáról is tanácskozott. Az Európai Néppárt és a párt frakciója tegnap kiadott közleményében alaptalannak nevezte az értesülést, s leszögezte, hogy a három politikus nem tartott olyan vacsorát, melyen a Fidesz jövőjével kapcsolatos kérdések terítékre kerültek volna. A helyzetet súlyosbította az e heti, Viviane Reding és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pengeváltása. A European Voice című brüsszeli lapban Navracsics a magyar ellenzéki pártok retorikájának átvételével vádolta meg Redinget, azt állítva, hogy Reding álláspontja bizonyosan nem egyezik José Manuel Barrosóéval. Az Európai Bizottság szóvivője erre azt válaszolta, hogy az Európai Bizottság elnökének és alelnökének álláspontja tökéletesen megegyezik a magyarországi helyzetről. Az EPP dubrovniki ülésén egyébként egyetlen fideszes tag sem jelent meg. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtótitkára szerint egyéb elfoglaltságok miatt nem vettek részt az eseményen, és ennek nincsen köze Navracsics és Reding szópárbajához. (Az utóbbi időben a Reding ellen megsokszorozódott fideszes kirohanások a „karaktergyilkosságok” már jól ismert módszereire emlékeztetnek. A Fidesz hasonlóképpen járt el azokkal az EU-s politikusokkal, például Cohn-Bendittel, akik keményen bírálták az Orbán-kormányt.) Balázs Péter volt külügyminiszter a Klubrádiónak úgy nyilatkozott, a kormánypárt ugyan feszegeti a szolidaritás határát, de elemi érdeke, hogy egy ilyen, számára szerencsétlen lépést elkerüljön.
Az új De Gaulle
Orbán Viktor De Gaulle szerepében címmel jelent meg értékelő cikk a Le Monde francia liberális napilap szombat délutáni számában. Az írás szerint Orbán a múlttal való szakítást testesíti meg, és az erős állam visszatérését hirdeti, De Gaulle tábornokhoz hasonlóan. A cikk szerint Magyarország egy új modell kikísérletezésének helyszíne lehet, ahol kiléptek a liberalizmus tanulójának szerepéből, és gőgösebben vállalják függetlenségüket.
A befektetők rémálma
A külföldi befektetők rémálma Magyarország – írja a Financial Times kelet-közép-európai szakírója. Magyarország nemrégiben szerepelt a lapban az alkotmány negyedik módosításával kapcsolatban. Az elemzők szerint azonban a befektetők számára nem a demokráciát gyengíthető Alaptörvény-módosítás jelenti a legnagyobb problémát, hanem a kormány energiaszolgáltatókkal és a bankokkal elhúzódó harca. A Financial Times szerint Orbán Viktor intézkedései veszélyeztetik az ország kedvező befektetési megítélését. Orbánt lázító kormányfőnek nevezi, miután botrányosnak minősítette a bírósági döntést a rezsicsökkentésről szóló kormányzati beavatkozás jogszerűtlenségéről. A lap hozzáteszi azt is, hogy a nagy cégekkel folytatott „öklözés” Orbán Viktor népszerűségét bizonyosan növeli rövid távon, de ennek az árát a befektetések elmaradásával, a gazdasági kilátások romlásával fizeti meg a jövőben Magyarország.
Bencsik levelet írt
Nyílt levelet írt Európa polgárainak a fideszes Békemenetet szervezője, Bencsik András, a levelet aláírta Bayer Zsolt, Pataki Attila és Dörner György is. Bencsik leszögezi, hogy a Magyarországgal kapcsolatos negatív hangvételű külföldi hírek pedig „valójában a nemzetközi médiát uraló baloldali és liberális értelmiség reakciója a magyar választópolgárok által rájuk mért megsemmisítő vereségre, a magyarországi konzervatív forradalomra”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!