Viharsebességgel szavazta meg a parlament azt az indítványát, amely szerint – az eddigi gyakorlattól eltérően – a távközlési cégek nem annak a településnek fizetik az iparűzési adót, ahol működnek, hanem azt szétosztják az országban. A mintavárosként számon tartott Törökbálint csőd szélére kerülhet.
Törökbálint a rendszerváltozáskor falu volt, azóta módos város lett. Húsz éve kilencezren lakták, ma 14 ezren. Lehetetlen eltévedni, szinte minden útkereszteződésben kék színű irányjelzők igazítanak útba: merre van a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, az iskolák, az óvodák, más közintézmények és nevezetességek. Nem kátyúsak az utcák, a közterületek tiszták, a parkok ápoltak. Csaknem huszonnyolcféle szociális szolgáltatást nyújt az önkormányzat, továbbá a helyieknek ingyenes nőgyógyászati vizsgálatot és oltást, számos egyéb szakorvosi ellátást és HPV elleni védőoltást.
2007-ben adták át a négyezer négyzetméteres Munkácsy Mihály Művelődési Házat, amelyben az önkormányzat támogatásával civil szervezetek, tanfolyamok, alkotóközösségek garmadája működik. Csütörtök kora este az egyik teremben kórus próbál, a másikban nyelvtanfolyamot tartanak, odébb jógafoglalkozás, az emeleti balett-teremben rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdődik.
A jövő évi költségvetést tervezik. Eddig a városvezetés rendszerint fejlesztésekről döntött: ökoóvodát építettek, egy uszodás, 24 tantermes iskola beruházása kezdődött meg, a városközpont rehabilitációját tervezték. Volt rá keret, a gazdasági válságig több multinacionális cég működött, azok iparűzési adója növelte az önkormányzat bevételét. Legutóbb a Telenor távközlési vállalat települt ide.
Most 2,5 milliárd adóbevétellel lesz kevesebbjük, noha Törökbálint hosszas tárgyalás után csaknem másfél milliárd forintot fektetett annak a teleknek a közművesítésére, amelyre a távközlési cég települt. Abban bíztak, a befektetés megtérül. – Visszaesünk a 2002-es szintre – vázolja a helyzetet Turai István polgármester. – Jövőre 400-500 millió forint hiányzik ahhoz, hogy az önkormányzat kötelező feladatait elláthassa. Megszorító intézkedéseket kell hozni. Az iskola építését le kellett állítani, a helyi civil szervezeteknek jövőre nem adunk támogatást, megszűnik több szociális támogatás, ingyenes szakorvosi ellátás, és attól a 800 milliótól is búcsúznunk kell, amelyet a városközpont rehabilitációjára uniós pályázaton nyertünk.
Elbocsátásokra is sor kerülhet.
Turai István a Fidesz színeiben vezeti több ciklus óta a várost. Meglepte, hogy megkérdezésük nélkül született a módosítás.
– Október 26-án terjesztette elő indítványát Bóka István, két nappal később jeleztük, ha megszavazzák, Törökbálint bajba kerül. Hiába.
A „jobbos” városban senki nem vitatja, hogy a kormányzat szándéka nemes: azok a települések is jussanak bevételhez, akik súlyos anyagi gondokkal küszködnek. De a polgármesterhez hasonlóan senki se érti, miért nem volt egyeztetés, hiszen nincs Magyarországon sok távközlési cég, hogy ne lehetett volna azokkal a településekkel megbeszélni, ahova az iparűzési adót eddig fizették.
– Szívesen idehívnám a döntéshozókat, nézzék meg, itt nincs válság, noha ők ezt a kifejezést gyakran használják – mondja egy kórustag, akivel a művelődési ház folyosóján találkozom. – Olyan a helyzet, mint amikor egy focicsapat vesz egy jó csatárt, hogy legyen, aki lövi a gólokat. Aztán a játékost hatalmi szóval elveszik. Pedig azért hozta ide a város a távközlési céget, hogy lője nekünk a gólokat. De ha már parancsszóra elveszik, legalább vásárolják ki.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!