A takarékszövetkezeti tagok tulajdona és a szövetkezeti pénzintézetek jogai sérülnek a minap elfogadott takarékszövetkezetekkel kapcsolatos törvény miatt. Habár a betétesek pénze nincs veszélyben, de a takarékok lényege, a szövetkezeti önrendelkezés igen: a kormány által irányított pénzügyi hálózat jön létre rájuk épülve.
Egészen június végéig senki nem sejtette, mire készül a kormány, s mit fogad el két nap alatt a parlament a nyári szünet előtti napokban. Még Demján Sándor sem, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke, aki a beterjesztés előtti napon, hétfőn tárgyalt kormánytisztviselőkkel, ám ők egy szót sem szóltak arról, mi készül itt. Holott kellett volna, hiszen ez egy kormány-előterjesztés, ahol kötelező a szakmai egyeztetés! – állította Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója. A törvény lényege, hogy megszüntetik a takarékok önállóságát, a szövetkezeti pénzintézetek által létrehozott és működtetett Takarékbankban többségi részt szerez az állam: a Magyar Fejlesztési Bank 38,46, a Magyar Posta 19 százalék részvényt vesz. (Utóbb kétezer forintért jut hozzá a tízezer forint forgalmi értékű részvényekhez.) Így a takarékok kisebbségbe kerülnek. Ez az állapot persze akkor fog kialakulni, ha az augusztus végén tartandó banki és szövetkezeti közgyűléseken minden a kormány tervei szerint sikerül.
És úgy néz ki, hogy sikerül: ugyanis a szövetkezetekre ráerőszakolják, hogy váltsák át szavazatelsőbbségi részvényeiket, egy úgynevezett C típusúra, mert aki nem teszi, annak bevonják a működési engedélyét. Nos, ezt néhány szövetkezeti vezető nem akarja megvárni. Elsőként a Takarékbank volt elnök-vezérigazgatója, Csicsáky Péter távozott, a napokban az egyik meghatározó takarék, a Kinizsi Bank elnök-vezérigazgatója, Lakatos Antal is ment, és hírek szólnak hajdúsági és más dunántúli vezetők felállásáról is. A takarékok ugyanis szövetkezetek, a tagok döntenek közgyűlésen a saját alapszabályukról a hatályos szövetkezeti törvény szerint. Csakhogy ezt – és minden más vonatkozó szabályt – lényegében felülírja az új, takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény. Emiatt viszont csorbul a tagok tulajdonhoz való joga, sérül az egy tag, egy szavazat elve, sérül a takarékok önálló működéshez való joga. A héten regionális gyorstalpaló értekezleteken régiónként 2-2 óra alatt ismertették a takarékok vezetőivel az új alapszabályt.
Varga Antal szerint leginkább az valószínű, hogy a kormány közvetlen irányítása alatt álló hazai pénzintézet létrehozása a cél. A takarékok jók erre, van 1800 fiókjuk, ideális lehet az állami intézmények, cégek, óvodák, iskolák stb. számláinak vezetésére, az „állami” takarékoktól vehetnek fel hitelt, speciális termékeket nyújthatnak vállalkozóknak csaknem a legutolsó faluban is. A takarékok mai 5 százalékos piaci részesedése néhány év alatt 15 százalékra feltornázható. S ne feledjük, a mostani törvényben benne van az is, hogy a kormány a Takarékbankot két év múlva magánosíthatja. A szövetkezetek viszont e bank nélkül a mai világban már nem sokat érnének, mivel ez az úgynevezett ernyőbankunk – tette hozzá az OTSZ ügyvezető igazgatója, aki szerint nincs semmi szükség az állami 100 milliárdos tőkeinjekcióra. S az is csak ürügy a beavatkozásra, hogy a takarékok rosszul gazdálkodnak, gyengék, kicsik. Igaz, az utóbbi években volt két szövetkezet, amely becsődölt, de azok nem voltak tagjai az évek óta működő integrációnak, önfejűen, rosszul döntöttek.
Habár néhány elnök már lemondott, 125 takarékszövetkezet és az OTSZ Szabó Máté ombudsmanhoz fordult és az alkotmánybírósági beadványt is megküldték már, s ha kell, akkor az Európai Uniónál is megpróbálják igazukat keresni – szögezte le Varga.
Gyevi bíró: A felcsúti stadionépítést hitelező szövetkezetre az új törvény nem vonatkozik. Hogy miért maradt ki a szórásból? Úgymond szerencséje volt: azokra a takarékokra nem vonatkozik ez a törvény, amelyek éppen átalakulóban vannak szövetkezeti formából részvénytársasággá. Éppen egy ilyen akadt…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!