Politikailag régóta kínos, egy ideje veszélyesebb is, most már képtelenség szőnyeg alá söpörni – a felújított orosz metrókocsik végképp felsültek. Olyannyira, hogy információink szerint a közlekedési hatóság megvonhatja a metrókocsikra kiadott típusengedélyt.

 
VH, 2017. július 1.

Az állomáson nem nyíló, vagy mindkét oldalon táruló ajtók; elavult vonatvezérlő rendszer; kényszerből visszafogott motorteljesítmény; a Vityaz névre hallgató fedélzeti számítógépes rendszer szoftveres hibái – ezt „nyújtják” a 3-as metrót használó napi félmillió utasnak az orosz Metrovagonmas felújított szerelvényei. A járműveket a múlt héten kivonatta a forgalomból a közlekedési hatóság.


Visszavonhatják az engedélyt

A BKV és Tarlós István főpolgármester szerint egy „optikai csatoló elem” volt a bajok forrása, ezt időközben kijavították, és mindketten úgy számolnak: július elején ismét forgalomba állhatnak a járművek. Csakhogy az alkatrész reparálása nem oldott meg minden problémát.

Ezért – információink szerint a közlekedési hatóság nemhogy nem engedi vissza a járműveket, hanem azt mérlegeli, hogy a korábban kiadott típusengedélyt is megvonja. Ez azt jelenti, hogy minden műszaki problémát ki kell javítani, és ezután a járműre újra meg kell szerezni a szakhatósági engedélyt. A procedúra fél évig is eltarthat.

A helyzet azért súlyos, mert bár a BKV az utasbiztonságot nem veszélyeztető  „sorozatosan jelentkező meghibásodásokat” emlegetett, valójában a bosszantó apróságok mellett voltak komoly zavarok is. És ki tudja, milyen rejtett gondok vannak még?


Nem hangolódik

BKV-s forrásaink szerint a problémák többségét a különböző rendszerek összehangolásánál fellépő zavarok okozzák. „A végszerelésnél az oroszok nem voltak a helyzet magaslatán” – mondta egyikük. Így fordulhattak elő különböző kontakthibák és szoftverhibák (utóbbi kisebb baj, hiszen a 4-es metrón közlekedő Alstomkocsik is a 30. szoftverfrissítésnél járnak). Az orosz járműveken sok a spórolásból/kényszerűségből végrehajtott „buhera”. Például a régi kocsikból szerelték ki és ültették át a francia gyártmányú, 1989-ben telepített, tehát lassan 30 éves automatikus vonatvezérlő rendszert, az AVR-t. Az Alstomokba épített, rádiókommunikációs CBTC-rendszer állítólag tízmilliárddal emelte volna a költségeket.

„A BKV megnyugtatónak szánt közleményében fő hibaforrásként említett optikai csatoló elem csak egy dolog, a hibák száma és természete arra enged következtetni, hogy a probléma sokrétűbb” – mondta kérdésünkre Bíró Endre.

A Metróért Egyesület vezetője kényszerű, „sufnituningnak” nevezte, hogy a régi AVR miatt vissza kellett fogni a modern, Hitachi motorok teljesítményét, különben rángatózva – túl erőteljes gyorsítási és az ezt kompenzáló fékezési ciklusokkal – indult meg a szerelvény.

Egy másik bosszantó dolog: a felújított járművek képesek arra, hogy fékezéskor visszatáplálják az energiát, ám az áramellátási rendszer a felújítása előtt nem alkalmas arra, hogy felvegye ezt, ezért addig a felesleges áramot hővé alakítják – kérdés, hogy bírják-e ezt az ellenállások hosszabb távon.


Erre nem számítottunk

Alapvetően jó minőségű alkatrészeket, részegységeket építettek be a felújított metrókocsikba, és még csak nem is a konstrukcióval van a baj, hanem mostanra kiderült, hogy az összeszerelés volt trehány – mondta kérdésünkre a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke. Dorner Lajos szerint mindenki abban bízott, hogy az orosz gyártó évtizedes szakértelme és jó híre miatt, ha nem is a legmodernebb, de legalább elnyűhetetlen, megbízható járműveket kapunk.

Most épp a gyártó megbízhatósága kopik, ami meglepetés, mivel az oroszok presztízskérdésnek tartották, hogy NATO-országba szállíthatnak.

Hogy ennek ellenére a gyártó mégsem vette komolyan a projektet, akár az is magyarázhatja, hogy fél éve lecserélték a cég teljes menedzsmentjét, és talán a mérnökök, konstruktőrök közül is többeket. Dorner szerint a gyártó nem osztott meg minden dokumentációt a BKV-val. Így például az az eset is elkerülhető lett volna, amikor a megállóban nem nyíltak ki az ajtók, és a vésznyitás sem nagyon működött, ha lehetett volna tudni, hogy a hibás parancs felülírására mi a megoldás. Amennyiben a BKV-s dolgozók erről tudtak volna, akkor nem váltak volna több százan pánikhangulatban a metró foglyaivá.

Elgondolkodtató, hogy az orosz mérnökök számoltak ezzel a hibalehetőséggel, és megoldásuk is volt rá – mégis hallgattak róla. Az elnök úgy vélte, a szerződést aligha bontja fel a BKV az oroszokkal, viszont ő is elképzelhetőnek tartja, hogy a közlekedési hatóság visszavonja a kiadott típusengedélyt.


Kocsisban bízott Tarlós

A metróblamázs miatt a politikai felelősség a főpolgármesteré, hiába a kormány döntött a felújítás mellett, és hiába találnak esetleg felelősöket a BKV vezérkarában – mondta egy városházi forrásunk. Nyilván Tarlós sincs könnyű helyzetben, hiszen a város új járműveket akart, de a kormány az oroszokra akarta bízni a beruházást, a Moszkvát sújtó embargó miatt azonban új gyártás nem, csak felújítás jöhetett szóba. Információink szerint a szintén mérnök Kocsis István azzal nyugtatta Tarlóst, hogy minden rendben lesz az orosz kocsikkal.

A paksi atomerőmű, a Magyar Villamos  Művek, majd a BKV volt vezérigazgatója ugyanis mind a paksi bővítés, mind pedig a metrókocsifelújítás körül megjelent, noha a korábban általa vezetett cégek gazdálkodásával összefüggésben több büntetőeljárás is folyamatban van ellene. 2015-ben a hírek szerint a metrókocsik felújítását végül megkapó Metrovagonmas útját egyengette a beruházás megnyerése érdekében, nemrég pedig a Parlamentben bukkant fel a paksi bővítés tárca nélküli miniszterének eskütételén. Kocsis szerepe és jelenléte mindkét beruházás körül azt a teóriát erősíti, hogy Paks „járulékos biznisze” lehetett az oroszok számára a járműfelújítás.

Kötbérből lesz légkondi?
Az orosz gyártó 11-szer csúszott ki a szerződésben rögzített határidőkből, amiért a BKV 844 millió forintnyi jogos kötbérigényt számított ki és juttatott el a Metrovagonmasnak, írta meg a hvg.hu. Ám a cikk szerint ezen felül is élhetne kötbérigénnyel a BKV a hibák miatt a forgalomból kényszerűen kivont szerelvények „üres állása” miatt, egyelőre mégsem teszi.
Pedig már tíz nap után 420 millió forintot követelhetne. A kötbér elengedése a BKV és az eladósodó főváros részéről egyaránt érthetetlen. Információink szerint egy lehetséges magyarázat, hogy a BKV arra készül: a kötbéreket nem hajtja be, de cserébe légkondicionálókat szereltet a kocsikba – ezeket a szerződés eredetileg nem tartalmazta. Csakhogy forrásaink szerint épp ezért nem megerősített födémeket készítettek az oroszok, így nem biztos, hogy a szerelvények elbírnák a kocsinként 2 darab, egyenként 300-350 kilós szerkezetet. Az orosz cég amúgy 220 millió euróért, vagyis mintegy 69 milliárd forintért újítja fel a 37, egyenként hatkocsis szerelvényt. Ezzel szemben 85 milliárd forintba került volna az, ha teljesen új Alstom-járműveket vásárolnak. A főváros ráadásul euróalapú devizahitelből fizeti az oroszokat, ennek kamata a 15 éves futamidő alatt plusz 15 milliárd forint. 


Hiába ad a BKV idén dolgozóinak 15 százalékos béremelést,
súlyos hiány van járművezetőből. Csak a 3-as metró felújításának megkezdéséig 100, 2018-ban pedig további 250 autóbusz-vezetőt kellene felvenni. Információink szerint a napokban kiküldendő belső körlevélben a vezérigazgató „ajánlási díjat” kínál azoknak a dolgozóknak, akik autóbuszvezetőt (ezért bruttó 100 ezer forint jár), gyakornokot (80 ezer), illetve tanulót (40 ezer) közvetítenek.


A HÉV az új 3-as metró. Nem csak azért, mert az idén év elején az államhoz került HÉV-hálózat infrastruktúrája és járművei is olyan kritikus állapotúak, mint a 3-as metróé, hanem azért is, mert a felújított HÉV-ek ugyanúgy hibákat produkálnak, mint a metrókocsik. Legutóbb a hét elején egy részben felújított kocsikkal közlekedő HÉV robbant le, ráadásul új repedések alakultak ki a Margit híd és a Batthyány tér közötti HÉV-alagútban a fonódó villamoshálózat okozta terhelés miatt. A teljes rekonstrukcióhoz 300 milliárd forint kellene, ezért is adta át az egész hálózatot a gonddal együtt a főváros az államnak. Utóbbi ígér ugyan pénzesőt, de ennek fedezete nem látszik. A fejlesztési tárca szerint 5-10 év alatt minden HÉV-vonalat felújítanak és lecserélik a járműveket.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!