Rákkeltő vagy pánikkeltő?

 

Pár hete a mikrosütőben pattogatott kukoricáról tudtuk meg, hogy zacskójának belsejében található egy olyan anyag, amelyet az Amerikai Kör nye zet védelmi Ügynökség potenciális rákkeltőként azonosított. Még szerencse, hogy egy illetékes szakértő hozzátette: mázsaszám kellene belőle rendszeresen elfogyasztani ahhoz, hogy kifejtse daganatkeltő hatását. Valójában igen kevés szerről bizonyított minden kétséget kizáróan, hogy rákot okozhat. Például a tüdőrák előfordulási valószínűsége a nemdohányzók körében 47 százalék, a dohányosoknál 53 százalék, ami már elég nagy eltérés ahhoz, hogy azt mondhassuk: a dohányzás növeli a rák kialakulásának esélyét. Annál több viszont a pánikkeltés, aminek hátterében állhatnak jóindulatú aggodalmaskodók, de akár olyan piaci érdekek is. A gyógyulás esélyei az utóbbi 30 évben – hála a korai felismerésnek, a szűrővizsgálatoknak és az új terápiás módszereknek – szignifikánsan megnőttek: ma már a daganatos betegek 81-82 százaléka meggyógyul!

A daganatképződés természetes folyamat, állatoknál  és növényeknél is előfordul – magyarázza dr.  Marcsek Zoltán, az Országos Kémiai Biztonsági  Intézet Molekuláris és Sejtbiológiai Osztály osztályvezetője,  a SOTE tudományos főmunkatársa. Elég  egy kis sérülés a DNS-ben, amitől a sejt nem pusztul  el, hanem folyamatosan növekszik. Egy régebbi  számítás szerint átlagosan 76 másodpercenként  keletkezik daganat a szervezetünkben. Ezeket általában  az immunrendszer vagy a következő DNSsérülések  (mutációk) kijavítják. A rosszindulatú és a  jóindulatú daganat között az lesz idővel a különbség,  hogy az utóbbi soha nem képez távoli áttéteket.  Kinek higgyünk a kockázatokat illetően? A leghitelesebb  forrás a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség  (IARC), de megbízhatóak még az amerikai Környezeti  Egészségügyi Tudományok Intézete (NIEHS) által  kiadott listák is. Az NIEHS 1980-ban gyűjtötte össze  először a potenciálisan rákkeltő anyagokat. Ekkor  még mindössze 26 anyag szerepelt adatbázisukban,  míg a 2005-ös kiadásban már 264, ebből 58 anyagról  tudták igazolni nemzetközi feltételrendszeren  alapuló, mindenütt hitelesnek elfogadott kutatásokkal,  hogy rákkeltő.  – A régesrég használt anyagok 95 százalékát  sem ismerjük pontosan, nem tudjuk például, hogy  mi lesz, ha megesszük – mondja dr. Marcsek Zoltán.  Ténylegesen a 70-es években kezdődtek el a kutatások  az egyes anyagok emberi egészségre gyakorolt  hatásaikról. Ezért is fontos, hogy a 2007-ben életbe  lépett uniós vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről,  engedélyezéséről és korlátozásáról szóló  európai uniós rendelet (REACH) hatálya kiterjed az  1981 előtt ismert és gyártott anyagokra is.  Mielőtt pánikba esnénk, hány rákkeltő anyag  jelenik meg a háztartásunkban vagy közvetlen környezetünkben,  gondoljunk arra, hogy ezek többsége  igazán csak megadózisokban vagy közvetlenül  fogyasztva okoz egészségügyi problémákat.  Ahogyan már Paracelsus is állította a középkorban:  a dózistól függ, hogy mi a méreg!  Az E-adalékszerekkel kapcsolatban támadt félelmek  például a szacharint (E954) sem kímélték. – A  közös FAO-WHO élelmiszer-adalékanyag szakértői  bizottság szerint 5 mg/testtömeg/kg szacharin napi  bevitele még nem lehet egészségkárosító hatású.  Tehát egy életen át naponta 250 doboz diétás kólát  kellene meginnunk, vagy 70 darab édesítő tablettát  elrágnunk ahhoz, hogy ez veszélyt jelentsen biológiai  egyensúlyunkra.  Állandó a félelem a káros UV-sugárzástól, a  szoláriumozástól, az ételbe kerülő növényvédő  szerektől és műtrágyáktól is. Akár már bizonyított  az összefüggés a daganatos betegségek kialakulásával,  akár még nem, a felelősségteljes életvitel  – mértéktartó barnulás a leégés elkerülésével,  a gyümölcsök-zöldségek alapos megmosása –  rengeteget számít.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!