Pestis és lepra, szamárköhögés és tbc – hihettük, ilyen betegségekről legfeljebb történelemkönyvekben lehet olvasni. Tévedtünk, elfeledettnek hitt járványok ütik fel fejüket rendszeresen a világban. A harc ellenük Magyarországon is folyik, szupertitkos budapesti biztonsági laboratóriumban és az egyszerű orvosi rendelőkben is. De a legnagyobb kockázatot mégsem valamiféle bioterrorista támadás vagy egzotikus szupervírus jelenti. Hanem a saját butaságunk.
Sárga túlnyomásos ruhában,
ami a laikust leginkább űrhajós szkafanderre emlékezteti, két ember kísérletezik a külvilágtól hermetikusan elzárt teremben. Az üvegfalon túlról egy kollégájuk figyeli őket azonnali beavatkozásra készen. Mindannyian fel vannak készülve az összes eshetőségre, a vészforgatókönyvet begyakorolták már több százszor. Szkafander, zsilipajtó, légüres tér – alap biztonsági felszerelések a csak „halállaborként” emlegetett létesítményben. Nem, ez nem egy hollywoodi film előzetese, hanem egy átlagos munkanap leírása. Méghozzá egy budapesti intézményben valahol a Ferencvárosban, a szigorúan őrzött Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban. Az öt éve működő, Közép-Kelet-Európában egyedülálló, és egész Európában is különlegesnek számító intézményben többek között olyan betegségek kórokozóit tárolják és végeznek velük vizsgálatokat, mint a pestis, az Ebola, az új influenza (H7N9), a lépfene (antrax), a fekete himlő és az állatokban szívférgességet okozó fonálféreg, hogy csak a legismertebbeket említsük. De mikroszkóp alá kerülnek azok a korábban csak mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken előforduló betegségek is, amelyek a felmelegedés hatására már Magyarországon is megjelennek.
A legtöbb itt vizsgált baktérium és vírus okozta megbetegedések közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről emberre terjedés. Így érthető, hogy kíváncsiskodó, no pláne újságíró ide nem jöhet be csak úgy. Nekünk is egy régi munkatárs mesél a labor működéséről, ami – finoman szólva – sem való mindenkinek. „Lehetsz szakmailag nagyon felkészült, de ha nem bírod az idegfeszültséget, a bezártságot, a védőruházatot, és vészhelyzetben az akár 8-10 órás laboratóriumi munkát halálos vírusokkal, a biztonsági labor nem neked való” – meséli.
A labor legfontosabb feladata a villámgyors diagnózis. Hogy azonnal meg tudják állapítani a szakemberek, mivel állnak szemben. Még akkor is, ha az Ebola-diagnosztika első hallásra luxusnak tűnhet Magyarországon. De ha figyelembe vesszük – és ezt már a szakember állítja –, hogy a világon mindenhol átkerült a hangsúly a megelőzésre és az infekciókontrollra, már érthetőbb. Arról van szó, ha valaki, mondjuk, egzotikus utazásáról egy fertőzéssel jön haza, akkor a lehető leggyorsabban el lehessen különíteni, és fel tudják mérni, hogy kik lehettek azok, akik „megszerezték” tőle a kórokozót. A baj csak az, hiába van nálunk a térség legfejlettebb diagnosztikai laborja, ha magukban a korházakban nincs elegendő helyiség, se megfelelő számú ápoló a kulcsfontosságú elkülönítéshez.
Dr. Szalka András infektológus hosszú évekig, sok országban tanulmányozta a járványok kialakulását, orvosigazgatóként vezette a legsúlyosabb fertőző betegeket is kezelő Szent László Kórházat, nyugdíjasként ma is egy oltóközpontban dolgozik. Érdemes hallgatni a szavára, amikor azt mondja: „Ma a finanszírozás miatt elképzelhetetlen luxus, hogy egy ötágyas szobát kiürítsenek, mert valakit »izolálni« kell. Hiszen ekkor a biztosító a négy üresen maradt ágyat nem fizeti ki. A mikrobiológia forradalmát éljük, elvileg 1-2 órán belül bárkiről biztosan meg lehet mondani, milyen kórokozót hordoz, de Magyarországon ez a kórházak többségében álom marad.”
Fehér köpenyben a nővér
egy ilyen tipikus, luxustól teljességgel mentes kórházban dolgozik, csupán néhány kilométerre a csúcstechnológiás biztonsági labortól, tán a létezéséről sem tud, pedig minden hajnalban elmegy előtte. De a járványok elleni harcban ő is pont olyan fontos, mint a szkafanderes kutatók. Feltéve, ha hagyják végezni a munkáját. Mert van, hogy nem a vírussal, hanem az emberrel kell megküzdenie. Például Péterrel, aki kisebbik lányának nem hagyja beadni a kötelező védőoltásokat, ami Magyarországon egészségügyi szabálysértésnek számít és a védőnő köteles azt jelenteni a hatóságoknak. Kérte, ne írjuk le a nevét, de azt elmeséli magáról, hogy éppen most szerzi negyedik diplomáját, tanult ember, szűklátókörűséggel úgy általában nem vádolható. Most mégis azt mondja: inkább fizeti a büntetéseket, mint, hogy engedjék beoltatni a gyereket. Ha pedig a gyámügy is beavatkozik, fogják a sátorfájukat és elhagyják ezt az országot.
Mint meséli, idősebb gyerekei már pórul jártak, fiának a kötelező BCG oltást követően állítólag fémallergia miatt még hónapokig gennyezett a szúrás helye. Nagyobbik lánya, aki addig soha nem volt beteg, az egyik injekció után csúnya hörghurutot kapott. Péter szerint ezt is az oltásnak köszönhetően, ami méreg és „nemzethalálhoz” vezet, hiszen érezhető, hogy a fiatalok egyre egészségtelenebbek, puhányabbak – ő így mondja, az okokat pedig a védőoltásra vezeti vissza.
Oltásszkeptikus meggyőződésével
Péter nincs egyedül. A világban és Magyarországon valóságos oltásellenes láz ég. A Facebookon terjednek a Hepatitis B oltás megtagadására felhívó riadólevelek, a minden tudományos alapot nélkülöző okfejtések például arról, hogy az autizmus egyik fő kiváltó oka az MMR (kanyaró, mumsz, rubeola) oltás. A leghangosabb oltásszkeptikus oldal egész egyszerűen azt írja: „A hatóságok által hangoztatott közegészségügyi érdek vélt (vagy tudatosan koholt) ürügy csupán, melyet hibás módszertannal készített statisztikákon kívül semmi alá nem támaszt.”
Megnézve a „koholt” WHO-statisztikákat azonban kiderül, hogy míg az oltás elterjedése előtt évente 2,6 millióan, addig 2011-ben „mindössze” 156 ezren haltak meg kanyaróban a világ szegényebb, rossz átoltottsággal bíró részein. Magyarországon az Országos Epidemológiai Központ tanulmányai szerint az 1960-as években 40 ezer kanyarómegbetegedés és 141 haláleset jutott egy évre, míg ez a szám 1991-re a modern oltási rendszer bevezetésének köszönhetően 15 megbetegedésre esett vissza, és azóta senki nem halt meg ebben a kórban. De ugyanígy csökkenés következett be, gyakorlatilag eltűntek a rubeola, polio és Haemophilus Influenza betegségek is.
Máskülönben a védőoltások és az autizmus között ok-okozati kapcsolatot eddig nem sikerült találni. A Wired magazin összefoglalója szerint az elmúlt években 12 átfogó vizsgálat történt a témában és egyik sem talált összefüggést. Ugyanakkor a Nature-ben 2008-ban publikált kutatás kimutatta, hogy az autista gyerekek szüleinek 65 százalékában megtalálható ugyanaz a gén, azaz az autizmus valószínűleg genetikai okokkal magyarázható.
Akkor mégis miért
növekszik napról napra az oltásszkeptikusok tábora? A válasz sokrétű. De talán a legfontosabb motívumok, amelyek közrejátszanak: a magyar egészségügyben és a nemzetközi gyógyszeriparban megrendült bizalom, illetve a modern orvostudomány ígéretének elmaradása. Nevezetesen, hogy nem sikerült minden betegségre gyógymóddal szolgálni az előző évezred vége előtt. Még mindig létezik gyermekhalandóság, az autizmusra sincs orvosság, és igen, a védőoltásoknak is van kockázata.
Így ebben a bizonytalan és bonyolult világban, ahol a tudomány nem ad kielégítő megoldásokat, az emberek egyre inkább az egyszerű, hitválaszokat részesítik előnyben. Nézzünk néhány példát: – „Egyen sok D-vitamint a gyerek és ne oltassuk be, így nem lesz autista” – mondja Carl Sagan, asztrofizikus és oltásellenes aktivista. Vagy térjünk vissza az ősember táplálkozási szokásaihoz, és eleve nem lesz szükség immunizáló gyógyszerekre – olvashatjuk a neten, és azon tanakodhatunk, ez most vajon komoly, vagy csak valami rossz vicc.
Ironikus, hogy a gyakorlatilag korlátlanul hozzáférhető tudás korában pont a túl nagy kínálat, a differenciálatlan információk, féligazságok, anekdoták, összeesküvés-elméletek és mítoszok ássák alá a tudomány elsőbbségét.
Alapvető szabadságjoga
eldönteni mindenkinek, dacára akár a racionalitásnak, hogy engednek-e magukba vagy gyermekükbe idegen anyagokat fecskendezni – szól az oltásellenzők másik legfontosabb érve. De ez nincs így, a járványvédelemben nem csak magunkért tartozunk felelősséggel, hanem szűkebb és tágabb közösségünk többi tagjáért is. Ugyanis, ha csökken az átoltottság, nagyobb lesz az esélye járványok kialakulásának. Így azok, akiknek immunrendszere nem képes a védelemre, de az össztársadalmi védettség óvta volna őket, értelmetlenül halnak meg.
Elrettentő példa volt a közelmúltban a Hollandiában és Franciaországban végigsöprő óriási kanyarójárvány, ami tudományos konszenzus alapján nem magyarázható mással, mint az oltási fegyelem lankadásával. Ezzel szemben a magyarok védettsége Európában is egyedülállóan magasnak számít, az átoltottság 99,9 százalékos a gyerekek körében, ami már számos alkalommal bizonyított. Dr. Szalka András meséli, hogy a rendszerváltáskor a határ mentén hatalmas diftériajárvány tombolt, és mindenki attól rettegett, hogy a középkorosztályon biztosan végigsöpör a kor. Nem így lett, egyetlen megbetegedés sem történt, amire az infektológus szerint megint csak a magas beoltottsági arány a magyarázat.
Úgy látszik, a magyar oltásszkeptikusok a magyar társadalom védettségével, vérbeli potyautasként, nagyon is tisztában vannak. Gondolhatják, ha mindenki más be van oltva, az ő gyerekeik oltás nélkül sem kaphatják el a betegséget. Ezért úgy érzik, a betegségekkel szembeni védelem hiánya kockázatmentes. Nem is tévedhetnének nagyobbat.
Régi és új járványok ostromolják falainkat,
amelyekkel a fehér ruhás orvosok és védőnők hada, valamint sárga szkafanderes elitegységek küzdenek, egyelőre eredményesen. Az ellenség pedig láthatatlan, autóval, repülővel, vadmadárszárnyon vagy az interneten rémhír formájában érkezik, gyakorlatilag folyamatosan. Riasztó rendszerünk, átoltottságunk és gyógyszereinknek miatt a legelvetemültebb kórokozó sem talál minket felkészületlenül. Ennek ellenére sok a kérdőjel és a meglepetés!
A napokban egy budapesti, VIII. kerületi iskolában és Borsod megyében tűnt fel például a májgyulladást okozó Hepatitis A vírus. Dél-Magyarországon a nyugat-nílusi láz megbetegedés is történt, valamint Jászladányban 23 birkában mutatták ki a lépfene kórokozóját. Az influenza pedig állandóan, Damoklész kardjaként lebeg felettünk. Ugyan járványokról szerencsére nem beszélhetünk, a felsorolt esetek figyelmeztetnek, hogy minden (de tényleg minden) betegség eljuthat Magyarországra is. Szalka doktor ezt úgy fogalmazza meg, hogy a világ beszűkült, 24 óra alatt a Föld megkerülhető, ezért el kellene felejteni a patrióta szemléletet és belátni, könnyelműség azt hinni, hogy egy-egy betegség minket nem érint.
Mit tehetünk?
Az első és legfontosabb, hogy helyre kell állítani a bizalmat orvos és beteg, illetve az egészségügy és a polgárok között. Meg kell értenie az orvosoknak, a járványvédelmi szakembereknek és a harcvonalban szolgálatot teljesítő védőnőknek egyaránt, hogy az internet korában már nem csak az oltás az egyetlen alternatíva, ami felkínálható az embereknek. Számtalan félinformáció, hazugság és félreértés kering a közösségi médiában, blogokon és fórumokon, amivel a racionalitás csak érvekkel és hiteles kommunikációval veheti fel a versenyt. Az orvosoknak nem szabad megsértődniük, ha valaki nem hisz az oltásban. Meg kell győzni az ellenzőket – higgadtan, nem a gyámüggyel fenyegetőzve. Életek múlhatnak rajta. Ezt még tanulni kell, mert a helyzet, ha nem vigyázunk, gyorsan elfajulhat, egészen odáig, amit Rejtő Jenő a Vesztegzár a Grand Hotelben úgy ír le: „A hallban csodálkozva, aránylag higgadtan fogadják az eseményeket, de amikor egy hivatalos személyiség azt kiáltja, hogy »mindenki őrizze meg a nyugalmát, nincs semmi baj« – nyomban kitör a pánik.”
Hogyan érveljünk egy oltásszkeptikussal folytatott vitában?
Egy oltásszkeptikus segítségével összeszedtük néhány érvet a kötelező védőoltások ellen, majd megkértük Ferenci Tamás biostatisztikust, a BME Orvosinformatikai Laboratóriumának doktoranduszát és a Vedooltás.blog.hu szerzőjét, hogy értékelje, majd válaszoljon azokra.
1. Oltásszkeptikus: Az oltások visszafordíthatatlan mellékhatásokat okozhatnak.
Ferenci Tamás: Önmagában az, hogy az oltások okozhatnak mellékhatásokat, igaz, ebben semmi titok nincs. A probléma az, hogy nem csak az oltás beadása járhat negatív következményekkel, hanem az oltás be NEM adása is! Nem az a kérdés, hogy okozhat-e, hanem az, hogy milyen valószínűséggel! Össze kell vetni ezt a nemoltás jelentette kockázattal, és ebből az derül ki, hogy a mérleg nyelve egyértelműen az oltások felé billen.
2. Oltásszkeptikus: A statisztikák világosan mutatják, hogy a fertőző betegségek okozta halálozások száma és aránya már jóval az oltások bevezetése előtt is drámaian csökkent.
Ferenci Tamás: Rendkívül zavaró manipulációja ez az oltásszkeptikusoknak, mert a halálozások ugyan valóban korábban lecsökkentek, de az oltásokat nem is a halálozás, hanem a megbetegedés ellen adjuk! Ha a megbetegedéseket nézzük, akkor láthatjuk, hogy azok száma a vakcináció elterjedésével esett vissza drasztikusan. A halálozások számának visszaesése természetesen a javuló orvosi ellátásnak és közegészségügyi viszonyoknak köszönhető.
3) Oltásszkeptikus: Más országokban szabadon eldönthető a védőoltások beadatása.
Ferenci Tamás: Anélkül, hogy belemennénk annak az elemzésébe, miért alakult így, érdemes összehasonlítani az eredményeket. Franciaországban például 2011-ben több mint 15 ezer kanyarós megbetegedés volt, 16 betegnél neurológiai komplikációkat okozott a vírus, 650-en súlyos légzőszervi komplikációt szenvedtek el, hatan meghaltak. Az összehasonlítás kedvéért Magyarországon az elmúlt 20 évben összesen 152 kanyarós eset volt, honiakat és importáltakat is számítva. Természetesen halálozás nélkül.
4. Oltásszkeptikus: Hol a bizonyíték? Eddig nem tudták kimutatni, hogy valóban megelőzi a betegséget, csupán azt, hogy elindítja az ellenanyag-termelést.
Ferenci Tamás: Ez egy kiirthatatlan védőoltás-ellenes legenda, amit vagy ezredszer olvasok, minden alkalommal leírtam, hogy nem igaz, de egyszerűen nem használ. A valóság az, hogy számos vizsgálat készült, mely a betegség megelőzése alapján vizsgálja a védőoltásokat (nem ellenanyag alapján!), például egy friss áttekintő cikk egyedül az MMR-oltás kapcsán 135 ilyen vizsgálatot citál. Ennyit arról, hogy egy ilyen sincs.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!