Három órán keresztül válaszolt az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának kérdéseire James Comey, az FBI egykori igazgatója, akit egy hónappal ezelőtt távolított el posztjáról Donald Trump. Comey szerint egyértelmű, hogy az „orosz szállal” kapcsolatos nyomozás miatt kellett mennie, és állítja, hogy Trump nyomást próbált rá gyakorolni, hogy állítsa le a nyomozást egyik embere ellen. Rövid szünet után zárt ajtók mögött folytatták; Comey ekkor válaszolt a kényes, titkos témákra vonatkozó kérdésekre.

  <h1>Donald Trump - Fotó: Chip Somodevilla, Getty Images Hungary</h1>-
  <h1>James Comey - Fotó: Jim Bourg, Reuters</h1>-

Donald Trump - Fotó: Chip Somodevilla, Getty Images Hungary

- – Kép 1/2

A Donald Trump elnöksége körüli politikai válság akár még évekig is elhúzódhat, ám kétségkívül egyik drámai csúcspontját érte el helyi idő szerint csütörtök reggel. Ekkor jelent meg a szenátus hírszerzési bizottsága előtt az elnök által kirúgott FBI-igazgató, hogy beszámoljon a Trumppal folytatott beszélgetéseiről. James Comey vallomását a sajtó és a közvélemény is óriási érdeklődéssel várta, mivel már korábban kiszivárgott, hogy Trump egyszer arra kérte Comeyt, hogy állítsa le a bukott nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn elleni nyomozást. Ez pedig akár az „igazságszolgáltatás akadályoztatása” bűntettét is kimerítheti.

Comey írásos vallomását már egy nappal korábban benyújtotta a testületnek; ebben részletesen leírta két személyes találkozóját, illetve két telefonbeszélgetését Donald Trumppal (lásd Comey írásos vallomásának lapunkban megjelent szemelvéneit "Többé ne hagyjon egyedül Trumppal" címmel).

Ebből kiderült: Trump megkérte Comey-t, hogy ne nyomozzanak tovább Flynn ellen, hűségesküt várt volna tőle azért cserébe, hogy megtarthassa az állását, illetve többször is azt várta volna, hogy Comey álljon a nyilvánosság elé azzal, hogy nem folyik személyes ellen nyomozás az „orosz ügyben”. Trumpnak nagyon fontos volt, hogy tisztázza magát az ellen felhozott vádak alól. Mindezt pedig úgy próbálta elérni, hogy négyszemközti beszélgetéseket folytatott Comey-val, ami az amerikai politikai kultúrában kényes helyzet. Az FBI függetlenségét biztosítandó a testület igazgatója csak nagyon indokolt esetben beszél az elnökkel.

A tanúk nélkül folytatott beszélgetés is ritka: mindenről feljegyzés készül az utókor, a történészek számára.

A posztjáról idő előtt eltávolított Comey a szenátusi bizottság előtt vallomását már nem ismételte meg, helyette egy kemény kijelentéssel kezdte: hazugság volt, amit kirúgásakor a Fehér Ház állított. Hazugság, hogy az FBI falain belül zűrzavar uralkodik, hogy a szervezetet rosszul vezetik, illetve hogy a nyomozók már nem bíznak Comey-ban.

A hazugság motívuma hamarosan újra előkerült. Amikor arról kérdezték, miért tartotta fontosnak, hogy Trumppal való találkozói után azonnal, már az autójában jegyzeteket készítsen, úgy válaszolt: kényes témáról volt szó, csak ketten voltak a szobában, és úgy vélte, van rá esély, hogy Trump később hazudni próbál majd arról, mi zajlott le kettejük közt négyszemközt.

Az egyik szenátor később rá is kérdezett, vajon hogyan is döntsék el, kinek higgyenek, ha a beszélgetéseknek nem volt tanúja. Trump szava áll Comey-éval szemben, és hacsak nem derül ki, hogy felvételek készültek az Ovális Irodában, nincs mód egyikük szavainak bizonyítására sem. Márpedig Trump tagadja Comey több állítását is, köztük azt is, hogy a Flynn elleni nyomozás leállítására kérte.

Eközben a Fehér Ház nagy örömmel közölte: Flynn végre megint kimondta, hogy Trump ellen nem folyt nyomozás!

Comey erre is utalt, amikor közölte: nem lehet „szemezgetni” a vallomásából és csak azokat az állításokat elfogadni valósnak, amelyek a kormány számára kényelmesek. Hozzátette azt is: meg kell nézni, mennyire következetes a kérdéses ember, korábban jellemzően hazudott-e vagy igazat mondott. „Az ember teljes viselkedését kell nézni” – ezzel minden bizonnyal arra utalt: Trump rendszeresen ellent mond saját korábbi szavainak is és többször kapták már hazugságon.

Trump egyébként egy korábbi Twitter-üzenetében arra utalt, hogy esetleg lehetnek hangfelvételek az Ovális Irodában zajlott beszélgetésekről. „Úristen, remélem, vannak felvételek” – mondta Comey.

Bevallotta: az említett üzenet nyomán saját maga szivárogtatta ki azt a feljegyzését, amely a Flynn-ügyről szólt. Hiszen ekkor lett esélye, hogy lesz bizonyíték szavaira, és remélte, hogy ezzel végre kikényszerítheti, hogy különleges ügyészt nevezzenek ki, aki majd kivizsgálja, Trump emberei együttműködtek-e az oroszokkal a választás befolyásolási kísérletében. (Ez így is lett, Robert Mueller egykori FBI-elnököt kérték fel a feladatra.)

Márpedig Comey szerint az „orosz ügy” nagyon komoly. Szisztematikusan, hatalmas erőkkel, legfelsőbb kormányzati jóváhagyással próbálták befolyásolni az elnökválasztás eredményét tavaly az oroszok.

Sőt, Comey abban is biztos, hogy az orosz befolyással kapcsolatos nyomozás miatt rúgta ki az elnök. „Valami nem tetszett neki abban, ahogyan a nyomozást irányítom.”

Feltűnő volt, hogy a politikailag élesen megosztott washingtoni hangulatban mind a demokrata, mind a republikánus politikusok nagyrabecsüléssel beszéltek Comey-ról. Elismerték függetlenségét – hiszen tavaly még a republikánusok „hőse” volt, amikor a választások előtt nagyon röviddel jelentette be, hogy újranyitja a nyomozást Hillary Clinton e-mailjei ügyében.

Ám a republikánusok próbálták az elnök számára valamennyire pozitívvá változtatni a három órás eseményt. Többször kimondatták az egykori FBI-elnökkel, hogy hivatali ideje alatt nem folyt nyomozás Trump személye ellen. Próbálták kisebbíteni Trump legkényesebb szavainak élét is. Hiszen – mondták – az elnök csak annyit mondott, „reméli” hogy Comey ejti a Flynn elleni vádakat, azaz nem adott utasítást erre. Azaz nem is állhat meg az igazságszolgáltatás akadályoztatásának a vádja. Ám erre Comey úgy felelt: ha kettesben van egy furcsa helyzetben a világ legnagyobb hatalmú emberével, akkor ő bizony a „remél” kifejezést is utasításnak fogja fel.


A bárok is korábban nyitottak
Rendkívül nagy volt az érdeklődés Comey vallomása iránt. A legnagyobb tévécsatornák mind élőben közvetítették az eseményt. Washingtoni idő szerint reggel tízkor kezdődött Comey meghallgatása, ám Amerika-szerte több bár korábban nyitott ki, hogy az érdeklődők együtt nézhessék a közvetítést. A politikailag „fűtött” fővárosban sokan beteget jelentettek, hogy otthon maradhassanak nézni a tévét. Egyes washingtoni kocsmákban a The New York Times szerint reggel fél tízkor már olyan tömeg volt, mintha a futballbajnokság döntőjét közvetítették volna. Elemzők a kirúgott FBIigazgató szereplését olyan emblematikus kongresszusi meghallgatásához hasonlították, amelyek „beégtek” az amerikaiak tudatába. Ilyenek voltak a Richard Nixon elnök bukását okozó Watergate-botrány meghallgatásai, vagy a Lewinsky-ügy meghallgatásai Bill Clinton elnöksége idején.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!