– A múlt héten egy brazil lapnak nyilatkozva Orbán Viktor megerősítette: Donald Trumpot támogatja az elnökválasztási versenyben. Feltűnt valakinek az USA-ban, hogy Orbán Viktor kiállt a republikánus jelölt mellett?

– Az első kiállás, a tusványosi beszéd után egy-két napig hír volt, az összes nagy médium beszámolt róla. De annyi minden történik itt, Amerikában, hogy mostanra már nem foglalkoznak vele.

– Mit hozna Európa és különösen Magyarország számára, ha Trumpot elnökké választanák?

– Sok rosszat. A kelet-európai országoknak különösen sokat. Ugyanakkor azt hiszem, Orbán másra játszik. A tusványosi beszédben hangsúlyozta, hogy többek között azt szereti Trumpban, hogy az nem hisz a demokráciaexportban. Bár eredetileg közel-keleti országokról volt szó, Orbán azt hiheti, Trump Magyarországra sem akar majd demokráciát exportálni, így ő tovább növelheti a hatalmát otthon.

– Számításról vagy szimpátiáról van szó valójában?

– Nagyon jól rímel Orbán politikájára az, hogy Trump falat építene a mexikói határon és megakadályozná a bevándorlást. Így Trumpnak már az elnökjelöltsége is azt sugallja a magyar miniszterelnök számára, hogy rendben van, amit csinál. Bár Orbán ezt nyíltan nem mondta ki, a háttérben nagyon imponálhat neki Trump autokratikus vezetési stílusa, amellyel bírákat és újságírókat fenyeget. Trump olyasmikről beszél, amit Orbán már megtett. Rokonlelket lát Trumpban.

– Ez lenne a világpolitika új iránya? Volt már együtt az Economist brit hetilap címlapján Orbán, Trump és Marine Le Pen portréja.

– Nem hinném, hogy ez lenne a jövő. Inkább egy szerencsétlen fejezet a nyugati demokráciák történetében. Az említettekben közös, hogy a nyugat-európai országokon végigsöprő szélsőjobbos populizmushoz kapcsolódnak a bevándorlóellenességgel és azzal, hogy úgy állítják be magukat, mintha kizárólag ők képviselnék az emberek igaz hangját. Ebben az az igazán ijesztő, hogy a plurális demokrácia tagadására épül, hiszen a politikai ellenfeleket nem tekintik a nép valódi képviselőinek.

– Hogyan állíthatják meg a hagyományos politikai pártok a populistákat?

– Erős és összetartó demokratikus ellenzék kell a populizmus megállításához. Az amerikai Demokrata Párt elég jó formában van, és hatékonyan kampányolnak Trump ellen. Ezzel szemben Franciaországban azért teljesít olyan jól a Nemzeti Front, mert a szocialisták és Hollande elnök népszerűsége is történelmi mélységekbe süllyedt. Orbán sikere abban rejlik, hogy a magyar baloldal képtelen egységesen fellépni Orbán és az egyre több szavazatot gyűjtő neonáci Jobbik ellen.

– Máshol se megy az összefogás. Egyre több európai országban törnek előre a populisták.

– A döntő tényező az, hogy hatalomba kerülve alkalmazkodnak-e a rendszerhez. Ha igen, akkor az is lehetséges, hogy ha gyengén teljesítenek, akkora a következő választásokon megvonják tőlük a bizalmat. Vagy a saját képükre formálják a játékszabályokat, és leépítik az igazságszolgáltatást és a sajtószabadságot, megváltoztatják a választási törvényt. Mivel Orbán ezt megtette, Magyarország számára még jó ideig ő lesz a jövő. Lengyelországban viszont most dől el, sikerül-e a Jog és Igazságosság vezette kormánynak végrehajtania ezt a fordulatot. Ha a Szydlo-kormány rá tudja erőltetni az akaratát az alkotmánybíróságra, akkor már semmi sem állhat az útjukba, hogy végigjátsszák Orbán forgatókönyvét.

– Orbán egyértelműen letette a garast Trump mellett. Mi történik, ha Hillary Clintont választják elnökké?

– Kockázatos lépés hitet tenni egy jelölt mellett, mert ha a másik nyer, garantáltan nem fog jó szemmel nézni az ellenfele támogatójára. De ebben az esetben Orbánnak nincs mit veszítenie, mert Hillary Clinton külügyminisztersége idején is erősen kritizálta az Orbán-kormányt.

– De azon túl, hogy az amerikai külügyminisztérium vagy a budapesti nagykövet aggályait fejezi ki, tehetnek bármit is a magyar kormánnyal?

– A kereskedelmi kapcsolatokban nehezen lehet nyomást gyakorolni, mivel az USA az EU egészével tárgyal. Jelezhetik ugyan az amerikai vállalatoknak, hogy ne itt fektessenek be, de a magáncégek üzleti döntéseit nem az amerikai kormány hozza. Ellenben a diplomácia eszköztárán belül a mostaninál sokkal erélyesebb üzeneteket lehetne küldeni: nyíltan elutasítani, ami az országban történik, és kijelenteni, hogy az USA Magyarországot többé nem kezeli demokráciaként. Az USA a NATO-n belül is felléphet határozottabban, hiszen a biztonságot veszélyeztetheti, ha a magyar kormány túl jó viszonyt ápol Moszkvával.

– Ha mégis Trump győzne, mennyire tudná átformálni a politikai rendszert?

– Magyarországon a kétharmados többséggel a Fidesz teljesen jogszerűen írhatta át az alkotmányt és a politikai játékszabályokat olyan módon, hogy az neki kedvezzen. Maga a rendszer engedte meg egy pártnak – vagyis gyakorlatilag egyetlen embernek –, hogy elképesztő hatalom összpontosuljon a kezében. Ezzel szemben az amerikai rendszer borzasztóan megosztja a hatalmat. Igaz, hogy az elnök irányítja például a hadsereget, de a Kongresszus támogatása nélkül nincs sok befolyása a „politikacsinálásra”, vagyis a döntéshozatalra az egyes szakpolitikákban. A Legfelsőbb Bíróság is elmeszelheti az elnök kezdeményezéseit. Mivel nem valószínű, hogy a republikánusok elsöprő győzelmet aratnak a Kongresszusban, ezért még ha Trump is lesz az elnök, nem kormányozhat olyan autokratikus módon, mint Orbán.

– A külpolitikában azért okozhat jelentős károkat?

– Az amerikai elnöknek valóban nagyobb befolyása van a külpolitikára, mint a többi politikaterületre. De nem is a hivatalos lépésektől, mondjuk egy-egy szerződés megkötésétől vagy felbontásától kell igazán tartani, hanem az informális dolgoktól. Például, ha elnökként jelenti ki, hogy a NATO nem garantálja az összes tagország biztonságát, akkor szerződésmódosítás nélkül is gyökeresen átformálhatja a szövetségi rendszert.

– De most Trump nem áll túl jól a felmérések szerint. Biztos nem hozhatja be novemberig a hátrányát?

– Erre leginkább akkor van esély, ha Hillary e-mail botrányával kapcsolatban még kellemetlenebb részletek derülnek ki. De Clinton azért letett már pár dolgot az asztalra. És lehet, hogy nem túl népszerű jelölt, de Trump elképesztően népszerűtlen. Hillary fog nyerni novemberben.



Kínok hete
5,5 százalékponttal többen voksolnának Hillary Clinton demokrata elnökjelöltre, mint republikánus ellenfelére, ha ma tartanák a választásokat. Július vége óta egyre nyílik az olló a két politikus között, de elképzelhető, hogy Clinton nyerő szériája változni fog, mivel a héten több kínos ügy került nyilvánosságra a volt külügyminiszterrel kapcsolatban. A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) nyilvánosságra hozta, hogy találtak mintegy 15 ezer olyan e-mailt, melyet Clinton hivatali idejében írt, de nem adott át a hatóságoknak, mikor azok eljárást kezdeményeztek ellene, mert a protokollt megszegve a Clinton család magánszerveréről levelezett hivatalos ügyekben is. Közben a már kiszivárogtatott e-mailek alapján a Washington Post napilap azt is megszellőztette, hogy a Hillary férjéhez, Bill Clinton exelnökhöz köthető Clinton Alapítvány adományozói az ismeretséget kihasználva kértek szívességeket a külügyminisztertől. Bár ezt önmagában nem tiltotta a törvény, és nem is teljesítették mindenki kérését, a dokumentumokból kiderül, hogy az adományozók – például a bahreini koronaherceg vagy a U2 együttes énekese, Bono – igen könnyen elérhették az amerikai diplomácia fejét olyan ügyekkel, mint hogy a koncerteken élőben kapcsolhassák a Nemzetközi Űrállomást.
Ennél is kínosabb lehet a magát a női jogok élharcosaként beállító Clinton számára, hogy szaúdi származású kampánytanácsadója, Huma Abedin több mint egy évtizedig egy radikális muszlim folyóirat segédszerkesztője volt. Abedin 1996-ban – Bill Clinton elnöksége idején – kezdett el dolgozni a Fehér Házban, és a következő két évtizedben végig a Clinton család közelében maradt. De emellett segített édesanyjának, a Journal of Muslim Minority Affairs (Muszlim Kisebbségi Ügyek Lapja) főszerkesztőjének is a magazin gondozásában. Olyan cikkek jelentek meg a lapban, amelyek Bill Clinton szerintük vállalhatatlanul feminista politikáját vagy a túl kivágott ruhájuk miatt támadások áldozatává váló nőket szidták, a családon belüli erőszakot elkövető férfiakat vették a védelmükbe, illetve azt is megmagyarázták, hogy a szeptember 11-i terrortámadásokat azért kellett elszenvednie az USA-nak, mert sok igazságtalanságot követtek el a muszlim világ ellen. Az is igen kínos Hillaryre nézve, hogy mikor 2010-ben külügyminiszterként Szaúd-Arábiába látogatott, nemhogy nem állt ki a szaúdi nők jogaiért, ezzel szemben inkább – az Abedin által írt beszédében – az amerikai lányok öltözködését mentegette.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!