- Gigászi adatbázist épít a kormány: a sztrádafényképektől a titkosszolgálati felvételekig mindent egybetol
- Hiteltelen, amikor a hatalom azt ígéri, hogy diszkréten kezeli az adatokat
- Gazdasági előnyök, politikai beelőzés, össznépi megfélemlítés – ez a hozadéka az új salátatörvénynek
Nem mennek el a kormánypárti képviselők az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésére, mert azt Soros György hívta össze – nyilatkozta Németh Szilárd, így véve elejét annak, hogy számos kényes ügyet firtasson a grémium (aztán három nap múlva mégis elmentek). Hogy mit állított a terelés érdekében, azt talán a Fidesz alelnöke maga sem tudja.
Az a mondás, hogy a parlament egy bizottságát az amerikai üzletember irányítja, még felfűzhető arra a gondolatmenetre, miszerint a testületnek Molnár Zsolt személyében szocialista elnöke van, márpedig az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Botka László Soros végrehajtó embere, következésképpen minden balos politikus Soros-ügynök.
Ez persze abszurdum, de sokkal kisebb képtelenség Németh másik, indirekt következtetésénél.
Aminek alapja az, hogy a nemzetbiztonsági bizottság többek között a vizes vb-re kiépíteni tervezett azeri „adatgyűjtő” ingyenwifirendszerről is faggatta volna a kormánypárti politikusokat, illetve a nemzetbiztonsági szakembereket.
Márpedig az tudható, miszerint az azeri céget a politika hozta, noha a titkosszolgák óvtak alkalmazásától. Következésképpen, ha Soros akar belekötni az utolsó pillanatban meghiúsult azeri bizniszbe, akkor az azt „nem szerető” nemzetbiztonság is az ő befolyása alatt áll. Továbbgombolyítva Németh Szilárd gondolatmenetét, a szolgálatok zömét felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter is Soros embere, és valójában az amerikai üzletember már a nemzeti önállóságot is felfalta.
Persze erről szó sincs, mindössze egy mutyi orbitális fedősztorija. Hiszen miközben a kormány igyekszik mindent rejteni, a polgárokról mindent tudni akar. Így alig fél éven belül a második „salátatörvényt” nyújtja be arról, miképp lehet egyre könnyebben több adatot besöpörni a polgárokról. A jelenlegi javaslat lényege, hogy létrehozzanak egy tárhelyet, ahol az egyénekről előállított felvételeket raktároznák: függetlenül attól, hogy a rendőrség, a közterület-felügyelet, a különböző közlekedési szervezetek (közútkezelő, útdíjellenőrzés, tömegközlekedés stb.) készítette őket. Az adatbázisból számos szerv hívhatna le információkat, a legkülönbözőbb okokkal – a nemzetbiztonsági kockázat vagy a közlekedésszervezési hatékonyság egyaránt játszik. A hivatalos mondás szerint amennyiben a felvételeket 15 napon belül nem használják fel, akkor megsemmisítik azokat. Ám az ígéret hitelességét több tényező gyengíti. Az egyik, hogy a kabinet még nem nevezte meg (majd rendeletben később), mely szervezet biztosítja a tárhelyet.
A másik, hogy többször bebizonyosodott, a kormány önkényesen kezel adatokat. Például számos olyan kettős állampolgár kapott propagandalevelet, aki nem regisztrált a választási adatbázisban, nem adta meg sehol senkinek a címét – csak éppen ügyet intézett követségen/konzulátuson. Azaz a kormány önkényesen magáévá tett személyes információkat. Hogy ez nem törvényes, az nem zavarta – ahogy most sem izgatja.
A harmadik hiteltelenítő tényező ugyanis az, hogy a kabinet az új szabályozásban arra kötelezné a szálláshelyeket, hogy automatikusan jelentsék le (részletes adatlapot felvéve) vendégeiket, illetve másolják be azok személyazonosításra alkalmas okmányait is. Márpedig egy korábbi ombudsmani állásfoglalás szerint ilyen iratokat másolni csak nagyon megalapozott esetben – például bűncselekmény alapos gyanúja – szabad.
A negyedik ígéretamortizáló tény pedig az, hogy a jelenlegi tervezet szerves folytatása egy tavaszi csomagnak, amiben a kormány lehetőséget adott arra, hogy kvázi bűncselekmény megalapozott gyanúja nélkül figyelhessen meg bárkit a NAV, a rendőrség, az ügyészség. A kulcsszó ebben az esetben a bűncselekmény megelőzése érdekében végzett adatgyűjtés. Magyarán bárkit meg lehet figyelni, elég, ha a nyomozásra jogosult szervek azt mondják, lehet, hogy nincs minden rendben körülötte. Az indok pedig bármi lehet: ha valaki vesz egy autót, a NAV felteheti a kérdést, hogy vajon legális jövedelemből gyarapodott-e; amennyiben többen pályáznak egy állami közbeszerzésre, akkor – mondjuk bizalmas információk megszerzésének gyanújával – mindent meg lehet tudni a „nem mutyista” pályázókról; ha egy rivális politikus kerül a célkeresztbe, akkor meg lehet figyelni a magánéleti mozgásait, így ágyazva meg egy negatív kampánynak. Azaz az újabb salátatörvény semmi másról nem szól, hogy egy autoriter rendszer „legalizált illegális eszközökkel” előnyöket szerezzen politikában, gazdaságban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
Hiába próbálja, nem tudja hitelesen ígérni a kormány, hogy nem él vissza az információkkal. Az Orbán-rezsim mindenkiről mindent tudhat, hisz bárkit megfigyelhet.
„Már a nemzetbiztonság sincs biztonságban Németh Szilárdtól”