Az OTP úgy lett látszólag „pernyertes” a devizahiteles ügyben, hogy akár több milliárdot is veszíthet. A devizahitelek forintalapon való újraszámlálása inkább kampánylufinak tűnik, mint reális forgatókönyvnek.
Annyira szélsőséges indulatokat váltott ki a Kúria ítélete a devizahiteles perben, mintha bármelyik fél egyértelműen nyert vagy veszített volna. Az első reakciók, mind a tőzsdeparketten, mind a politikai porondon az OTP pernyertességét jelezték. Erre utalt a spekulánsok lelkesedése és Orbán Viktor, szinte már durcás nyilatkozatai is ezt a látszatot erősítették.
Az elhíresült ügy első fokú ítélete még tavaly áprilisban született, s emlékezhetünk, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a bankot perlő magánszemély keresetét. Ezzel szemben a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék decemberben jogerősen az adósnak adott igazat, kimondva a hitelszerződés semmisségét. Ami ellen az OTP fellebbezett. Nos, a Kúria ugyan helybenhagyta, hogy érvénytelen a szerződés, ám nem semmisítette meg azt, hanem a hiba kijavítását írta elő.
Hogy mi a hiba a Kúria szerint a hitelszerződésben? Az eladási és a vételi ár különbözetének menet közben történt növelése, vagyis az árfolyamrés kitágítása. Ez ugyanis eredetileg plusz/mínusz fél százalékos, vagyis összesen 1 százalékos volt. Amit időközben az OTP megduplázott. Most tehát visszamenőleges hatállyal ismét 1 százalékosra kell csökkenteni a vételi és az eladási árfolyam közti rést.
Egyetlen hitel esetében nem nagy összegről van szó, hiszen egy százezres havi törlesztő részlet 1 százaléka mindössze ezer forint. Ami több évre visszamenően is legfeljebb néhány tízezer forintot jelent. Észre kell azonban venni, hogy az OTP közel 670 milliárd forintos devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezik. Amennyiben a devizahitelesek pertársaságot alapítanának, akkor még a Kúria mostani döntése alapján is jó eséllyel több milliárd forintot visszakapnának a lakossági banktól, csupán az árfolyamrés „kijavításával”.
Egészen más nézőpontba helyezi az ügyet a miniszterelnök követelése, hogy az igazságszolgáltatás vizsgálja ki, vajon a devizahitel hibás termék-e? A kormánypárt számára precedensértékű a horvát bíróság minapi elsőfokú, tehát még nem jogerős ítélete, amely nyolc bankot, köztük az OTP leánybankját is elmarasztalta a devizahitelezés miatt, s előírta, hogy számolják újra kunában a törlesztőrészleteket.
Becslések szerint, a devizahitelek forintalapon történő újraszámolása nálunk csak az OTP számára 250 milliárd forint veszteséget okozna. Még súlyosabban érintené egy ilyen lépés a hazai bankrendszer többi tagját, s kérdéses, vajon az anyabankok finanszíroznák- e a magyarországi leánybankok veszteségeit.
A bankrendszer „borítása” vélhetően és remélhetően nem érdeke a magyar kormánypártnak. Az sem valószínű, hogy épp a „futballdiplomáciában” élenjáró OTP ellehetetlenítése lenne Orbán Viktor miniszterelnök elsődleges célja. A devizahitelesek ügye és a bankok elleni harc mégis annyira csábító kampánytéma, hogy a jövő évi választásokig időről időre előkerülhet majd ez a voksokkal kecsegtető retorika.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!