Már nem csak a forintot shortoló londoni spekulánsok profitálnak Matolcsy jegybankelnökségéből. A magyar lakosság a csökkenő kamatok miatt tömegesen menti jól tejelő befektetési alapokba a bankbetéteit. Lassan megtanulunk spekulálni, hogy túléljük a kormányt.
A korábbi nemzetgazdasági miniszter jegybankelnökként is hozta régi formáját, már az első interjújával sikerült pánikba kergetnie a forintpiacot. Most sem csak önmagában a felvetett gondolattal volt baj, sokkal inkább a kommunikáció módjával. Matolcsy továbbra is úgy forgolódik a gazdasági újságírók körében, mint elefánt a porcelánboltban. Míg a londoni spekulánsok számára, „ha Matolcsy megszólal, akkor gyengül a forint” ökölszabály szinte pavlovi reflexé vált az elmúlt három évben.
Hogy mi történt? A Bankszövetség elnöke felvetett egy ötletet, miszerint a jegybank kéthetes kötvényét betetté lehetne alakítani. Ez eddig talán „kínaiul hangzik”, pedig csak egy olyan pénzügyi eszközről van szó, amivel a Magyar Nemzeti Bank a forintfelesleget szívja fel a pénzpiacokról. Afféle árfolyam karbantartó „porszívózásról” beszélhetünk tehát, hiszen ha sok a piacon pangó forint, akkor gyengül a kurzus. Az eddigi kötvény egy pénzügyi termék volt, amit úgymond bárki megvehetett, a betét pedig csak a Magyarországon ténylegesen tevékenykedő és a Magyar Nemzeti Banknál számlát vezető pénzintézetek számára lenne elérhető. Mindezt Matolcsy György úgy interpretálta, hogy kiszorítja a kamatnyereségre játszó külföldi bankokat az MNB-kötvény piacáról. Ki is tört a pánik rögvest, a 294 forintos euróból előbb 296 forintos lett, majd 300 forintos, mire a londoni befektetési házak is vérszemet kaptak, s rögtön ajánlásokat adtak az ügyfeleiknek a 305-307 forintos euróra. Magyarán, most megint a forint shortolásával lehet jól keresni.
Mi lehet az értelme az új tervnek? Nagyjából annyi, hogy javul a jegybank eredményessége, ami a költségvetés kiadásait csökkenti, hiszen nem kell veszteséget pótolni. Emellett süllyed a rövid állampapírok hozama, s ezáltal olcsóbb lesz az államadósság finanszírozása. És a mi a hátránya? Gyengül a forint, ami a devizahiteleseknek és a forintjövedelemből élőknek nagyon nem jó hír. Joggal merül fel az is, vajon miért ugranak egyből minden Matolcsy-mondatra Londonban? Nos, ugyanazért, amiért mi magunk is a pénzünket mentjük, Budapesten és vidéken. Mert bármily hihetetlen, a jegybank megszállása és a kamatcsökkentési periódus elképesztő vásárlási lázat gerjesztett a befektetési alapok piacán. Honnan a pénz? Nem máshonnan, mint a bankbetétekből. A jegybanki alapkamat leszorítása ugyan a hitelezés élénkítésére irányuló kormányzati szándékot szolgálja, de egyúttal a betéti kamatokat is visszanyeste. A legfrissebb adatok szerint utoljára 2006-ban, vagyis még a válság előtt áramlott egyetlen hónap alatt annyi friss pénz – 173 milliárd forint – egyetlen hónap alatt a befektetési – pénzpiaci, vegyes és abszolút hozamú – alapokba, mint az elmúlt időszakban. Nincs mese, a magyar lakosságnak is meg kell tanulnia spekulálni, ha túl akarja élni a kormányt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!