Az új jegybankelnök első intézkedései éppúgy a forint árfolyamának romlás irányába mutattak, mint a gazdasági adatok és a miniszterelnök devizatartalékra vetett pillantása. De a forint gyengülése rendre megáll a 300 forintos eurónál. A spekulánsoknak lehetünk hálásak.
Hegyek-völgyek között zakatolt a forint Matolcsy György jegybankelnökségének első hetében. Az euró árfolyama a 295 és 300 forintos sávban hullámzott, sőt, szerdán és csütörtökön szinte feltapadt a plafonra, néha át is szúrva ezen a lélektani határon.
A hétfőn indult forintgyengülésen nincs mit csodálkozni, hiszen az MNB új elnöke már a hivatalba lépése előtt, még az utolsó miniszteri munkanapján jelentősen bővítette saját hatáskörét. Ami elolvasztotta azokat a múlt hétvégi habos-mázos reményeket, hogy a Magyar Nemzeti Bankban kisebb mozgásteret élvez majd Matolcsy, mint a minisztériumban, s az alelnökök, illetve a jegybanki szakértő csapat tagjai megkötik a kezét. De nem erősítették a forintot a héten publikált makrogazdasági adatok sem, melyekből kitűnik, hogy továbbra is recesszióban vagyunk, s immár a régiótól is leszakadt a tavaly 1,7 százalékkal szűkülő magyar gazdaság. Az meg már tényleg csak a befektetők kedélyeinek borzolását szolgálta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arra célzott, a devizahitelesek maradékát az ország devizatartalékából lehetne megmenteni.
Mindezek fényében szinte azon csodálkozhatunk: vajon miért állt meg a magyar deviza gyengülése a 300 forintos eurónál? Nos, azért, mert a héten a spekulánsok megtartották a zuhanó forintot. Nem holmi kisbefektetőkre kell gondolni, hanem komoly intézményi szereplőkre, befektetési bankokra, tengerentúli alapkezelőkre, melyek korábban több százmillió eurós pozíciókat nyitottak az úgynevezett opciós piacon. Arra fogadva, hogy egy darabig még nem kell 300 forintnál többet adni egy euróért. Ez nem is volt rossz gondolat, hiszen abból indultak ki, hogy Matolcsy jegybankelnöksége már régóta be van árazva a forint árfolyamába, s egészen hétvégéig joggal számíthattak arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank első embere kötött pályán mozog. Nos, az elődjénél tágabb hatáskörű Matolcsy kis híján keresztül húzta ezt a számítást, romba dőléssel fenyegetve a spekulatív pozíciókat.
Honnan tudható, hogy ezúttal az amerikai opciós játékosok álltak a forintgyengülés útjába? Onnan, hogy az opció teljesülését minden nap egy adott időpontban érvényes árfolyam alapján vizsgálják. Ez a kitüntetett időpont magyar idő szerint délután négy óra, amikor New Yorkban délelőtt 10 óra van. Bár az euró kurzusa a héten többször is felette járt a 300 forintnak, de délután négy órakor mindig alatta maradt. Különösen drámai módon rajzolódott ki ez a csata szerdán délután, amikor pár perccel a határidő előtt, 299,885 forintról fordult le az euró árfolyama. Azt jelezve, hogy a forintvásárlók az utolsó pillanatban többségbe kerültek az eladókkal szemben.
De az új jegybanki vezetés forintromboló politikáját legfeljebb ideig-óráig ellensúlyozzák a spekulánsok. Egyrészt, ha lejárnak a határidők, zsebre teszik a profitot, s nem nyitnak újabb pozíciót széllel szemben. Másfelől, azt is észre kell venni, hogy adott esetben a forintgyengülés megállítása is tízmillió eurós nagyságrendű kötéseket igényel a devizapiacon. Vagyis ha Orbán Viktor jegybanki embere így folytatja, egy-két hét alatt leküzdheti a 300 forintos eurónál felsorakozott spekulánsok ellenállását.
A kormány arra ösztönzi a közeljövőben az önkormányzatokat, hogy vállaljanak részt a devizahitelesek problémájának megoldásában önkormányzati lakások szociális alapú bérlésének lehetőségével, a kormány pedig megvizsgálja, hogy milyen segítséget tud ebben nyújtani. A Nemzetgazdasági Minisztérium szombaton közölte: már eddig is eddig több százezer devizaadósnak nyújtottak segítséget, és a lakóingatlanokkal és szociális intézményrendszerrel rendelkező önkormányzati rendszerben jelentős tartalék rejlik. A Fidesz szóvivője pedig arról beszélt, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása csak ideiglenes megoldás, ezért végleges és biztonságos megoldást akarnak teremteni, így kvótarendszer bevezetésével lassítanák és gátolnák az otthonok elárverezését, de akár a devizahitelek forintosításának ötletére is nyitottak. Arra a kérdésre, hogy a jegybank devizatartalékaiból lehetne-e segítséget nyújtani a bajba került családoknak, Selmeczi Gabriella azt válaszolta: az előző elnök „nagy hiánnyal” adta át a független intézményt, és a hiány abból adódott, hogy „más pénzügyi érdekeknek vetették alá”. (Munkatársunktól)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!