Ha a különböző cégek adatait átlagolják, akkor kiderül, hogy mindenki hasonló eredményeket mér, pontosabban azonos folyamatokat mutat meg, szolgál meglepő kijelentéssel Závecz Tibor.
Úgyhogy a közvélemény-kutató vitatkozik azzal a szerkesztői felvetéssel, hogy bizonyos cégek mintha „megrendelésre” dolgoznának, például az egyik Vona Gábort pozicionálja miniszterelnöki kihívóként, a másik tudatosan felülméri a Fideszt, a harmadik pedig a balos eredményeket szépíti. Ugyanis, hangsúlyozza a Závecz Research Intézet vezetője, a Fidesz mindenkinél jön fel, a Jobbik minden kutatás szerint gyengül, az MSZP pedig egyelőre egy helyben topog. Azaz az összkép nem csalóka. Persze nincs tisztában a teljes társadalom véleményével, de Závecz nem érzi, hogy áradna a közvélemény-kutatók felé a kétely. A politikai alkukban pedig egyenesen tárgyalási alap, melyik pártnak milyenek a számai – így volt ez a friss baloldali megegyezés esetén is.
Tényleg erősödik
És ha már szóba került a teljes társadalom, Závecz azt sem gondolja (bár számos vélemény szól másképp), hogy a kormány kiválthatná a közvélemény-kutatásokat.
Nem, a nemzeti konzultáció semmiképpen nem reprezentatív, akkor sem, ha 1,7 vagy 2,3 milliós a mintája, állítja határozottan Závecz. Szerinte szó sincs átfogó közvélemény-kutatásról, a konzultáció legfeljebb egy politikaimarketing-akcióként értelmezhető. Következésképpen zömmel Fidesz-szavazók küldik vissza – ám hiába egy néppártról van szó, összetétele így sem fedi az „országos átlagot”.
Például Budapesten gyengébb a kormánypárt jelenléte, a fiatalok aránya kisebb a támogatók körében, sorolja, miért nem „képzi le” a támogatói kör a teljes társadalmat.
Így, érvel Závecz, egy szakember sem tudná érdemben feldolgozni a konzultáció adatait, hiszen elengedhetetlen, hogy kor, a lakóhely településtípusa, végzettség, társadalmi státusz alapján hiteles válaszadói körben készüljön a felmérés.
Ami pedig a nemzeti konzultáció és a Fidesz híveinek számát illeti, Závecz szerint nem túlzás azt állítani, hogy a kettő fedi egymást (lásd az említett 2,3 milliós szám).
A közvélemény-kutató úgy találta, a Fidesz népszerűsége a teljes népesség körében 33 százalék (ez a biztos pártválasztók 52 százalékát jelenti), azaz mintegy 2,7 millióan szeretik a kormánypártot.
Mindez annyit tesz, hogy nyár óta a Fidesz több mint harmadával növelte támogatói számát, azaz mintegy 700 ezer szimpatizánst „vonzott be”.
Závecz nem hiszi, hogy ezek az emberek a Jobbiktól jöttek volna, szerinte, aki akarta, az már korábban otthagyta az egykori radikális pártot, hiszen már nyáron is lehetett tudni, hova tart Vona Gábor és a néppártosodás.
A Fideszt a közvélemény-kutató szerint a bizonytalanok töltik. A bizonytalanok táborát pedig a jobbikosok gyarapítják, illetve az MSZP-sek. Igaz, figyelmeztet Závecz, utóbbiak elvándorlása mára megállt. És hogy kik zsilipelnek át a kormánypárthoz, azt a szakember szerint három alapjellemző írja le.
Olyanok igazolnak át, akik jellemzően idősek, alacsony státuszúak, és általában 10 ezer főnél kevesebb lélekszámú településen élnek. Ők egyfajta szociálistranszfer-szavazók, akiknek egyrészt minden pluszfillér számít (lásd Erzsébet-utalvány), másrészt viszonylag elzártan élnek, azaz nem nagyon érintkeznek más társadalmi rétegekkel, illetve nincsenek kommunikációs ellenpontjaik – értsd: a közmédiát hallgatják-nézik, és nincsenek jelen a közösségi médiában. Illetve, emel ki még egy fontos szempontot Závecz, ők azok, akiknek az ellenzék nem kínált semmilyen
alternatívát.
EGYÜTT DOBBANNAK A POLITIKÁVAL
Pulzus – így hívják azt az új, szupergyors „közvélemény-kutató” eszközt, ami lehetővé teszi, hogy egy reggel bejelentett kormányzati intézkedést már estére véleményezzenek a polgárok (ugyanez igaz egy üzleti döntésre is, csak ott a felhasználók/partnerek minősítenek). A hagyományos technikákat nem árt kiegészíteni, magyarázza Závecz Tibor. Aki nem vitatja: a legmegbízhatóbb módszer, ha a kérdezőbiztosok nyakukba veszik az országot, és személyesen elbeszélgetnek a minta tagjaival. Csakhogy ez egy lassú módszer, illetve az elitet és a legszegényebb embereket nehezen éri el. A telefonos mérés persze pörög, ám ebben az estben legfeljebb negyedórán át lehet faggatni az alanyt, illetve nehezen lehetett elérni a fiatalokat. És utóbbi problémára az online kérdőív sem jelentett megoldást – ami egyébként csak Magyarország kétharmadát reprezentálja (egy ilyen mintában felülpozicionáltak a fiatalok és túl kevesen vannak az idősek). Így Závecz Tibor társult Gál J. Zoltánnal, és kifejlesztettek egy olyan telefonos alkalmazást, amelyik eléri a fiatalokat is, és naponta kilenc kérdésre „szerez” választ. Závecz reményei szerint pár hónapon belül „alanybázisuk” akkorára nő, hogy országos reprezentatív mintát tudnak produkálni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
