A bolgár vaskarika fából van, ahogy azt vaskarikák és korrupcióellenes intézkedések esetében térségünkben megszokhattuk. Rumen Radev bolgár elnök abból az alkalomból, hogy Bulgária fél évre átvette az Európai Unió soros elnökségi tisztjét, megvétózta a múlt hónapban hozott korrupcióellenes törvényt.
Az államfő a korrupcióellenes harc jegyében vétózta meg a korrupció visszaszorítani hivatott jogszabályt. Döntését így indokolta: „Úgy gondolom, hogy a törvény nemcsak elégtelen jogi alapot jelentene a korrupció kezelésére, de még nehezebbé is tenné a küzdelmet ellene.” Hát, így már mindjárt más. Ha rossz a törvény, nem elfogadni kell, hanem jót hozni helyette.
Mert miről is lenne szó? Az új bolgár jogszabály egy korrupcióellenes egységet állítana fel, de azt a parlament jelölné, így valóban nem biztos, hogy független lenne.
Külön meg kell említenünk, hogy az államfő szerint a szabályozás sem lenne független, és a kormány politikai ellenfeleivel szemben használhatná fel.
Korrupt Balkán
Ráadásul az uniós irányelvek megkövetelnék, hogy a korrupcióellenes egység vezetőit „nyílt és átlátható eljárásban” nevezzék ki. Esetünkben ez a módszer szóba sem került – Radev elnök felelős államférfiként azt tette, ami a hazájának és az uniónak a legjobb. Szem előtt tartva azt a tényt is, hogy Bulgáriát – Romániával együtt – a 2007-es csatlakozása óta külön figyeli az EU, hogy hogyan áll a jogállamisággal és a korrupcióval.
Hogyan is állnak? Hát nem a legjobban.
Míg Bulgária az unió vitán felül legszegényebb állama, a kimutatások szerint a legkorruptabb is. Románia is szenved ettől a betegségtől, alig egy éve zajlottak hangos tömegtüntetések a nagyobb városokban egy idevágó törvénymódosítás miatt. Románia létrehozta azt a bizonyos állami szervet, most is létezik, Korrupcióellenes Ügyészségnek hívják, közkeletű rövidítése: DNA. Nem csak létezik, cselekszik is – Budapesten rendszerint nagy hozsannával szokták fogadni, mikor letartóztatják egyik vagy másik volt kormánytagot, rendszerint megérdemelten.
Ámde. A DNA működése távolról sem mentes a túlkapásoktól, és meg kell mondanunk: kiváló fegyver a mindenkori kormányzat kezében a politikai ellenfelek ellen. Tudunk a nevetség határát súroló intézkedésekről is, vittek már be ártatlan embereket nem is egyszer, és nem két nap alatt szabadultak: még olyan is megesett, hogy egy színházigazgatót letartóztattak, mert a szolgálati autó helyett a saját kocsiját használta. Van az úgy, hogy a kényelmetlen embereket kicsit kivonják a forgalomból – ily módon elmondhatjuk, hogy ugyan fontos a korrupcióellenes harc, nagyon fontos, viszont Románia megvalósította azt, amitől Bulgária elnöke ódzkodik.
Vesztegetés hatósági áron
A tavaly februári tüntetéssorozat ennek a fokozása miatt tört ki. A hatalomra került Grindeanu-kormány több, erősen szociális jellegű engedmény (alapbérek, nyugdíjak emelése, a vasúti közlekedés ingyenessé tétele az egyetemisták számára) után olyan sürgősségi intézkedést hozott, amely a büntető törvénykönyvet módosítva kétszázezer lej (átszámítva mintegy 14 millió forint) alatt büntethetetlenné tette a sikkasztást. Aki ennél többet sikkaszt, az utalja át a családtagjai számlájára, mert őket meg tilos vizsgálni a rendelet szerint. Ezt a határozatot a szociáldemokrata párt (PSD) hozta, amelynek vezetője, Liviu Dragnea ellen a rendelkezés meghozatalának a napján is eljárás folyt korrupciós ügyben – aznap lett volna a tárgyalása, de elnapolták.
Tehát tetszik érteni: a tarifa 200 ezer lej lett volna, eddig lehet elmenni, ami annyit tesz, hogy ha lehet, akkor kell is, ez a szabott ár. És hát sokszor 200 ezer sokra megy, pláne, ha figyelembe vesszük a lej árfolyamát.
Egy szorgalmas hivatalnok naponta akár többször is elfogadhatja ezt a summácskát, csak arra kell ügyelnie, hogy gondosan külön könyvelje a csúszópénzeket, akkor nem lehet baj. Végül ugyan a „sürgősségi intézkedést” nem hozták meg, de megnyugtató megoldás máig sincs az ügyben, lebeg ég és föld között, mint Mohamed koporsója, másként fogalmazva parlamenti vita tárgya, ami azt jelenti, hogy az életben nem fog eldőlni, mi történjék – persze, hogy nem dől el, senkinek sem érdeke, hogy tiszta víz kerüljön a pohárba. Senkinek, akinek pénze és hatalma is van.
Inkvizíció Szófiában
Ezzel szemben Radev bolgár elnök világosan látja, hogy nem kéne egy rosszul megfogalmazott törvény alapján létrehozni egy főhatóságot, ami olyan jogosítványokkal bír, amiket a Szent Inkvizíció is irigyelne, ugyanis nem pusztán mostani ellenfeleire sújthatna le ez a szerv, hanem időnek múlásával saját magára is. Persze, hogy kell harcolni a korrupció ellen, egész Kelet- és Közép-Európa betegsége az – de nem mindegy, hogyan harcolunk, és melyik fürdővízzel együtt öntjük ki melyik gyereket.
Bulgária tehát megvalósította a fából vaskarikát: a korrupcióellenes harc jegyében elnöki vétó utasította el a korrupcióellenes törvényt, ugyanis félő, hogy korrupt lett volna úgy a törvény, mint az azt végrehajtó szerv. És még azt mondják, az angoloké az abszurd humor.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!