Váltópárti remények és középpárti allűrök: vasárnap időközi választás Tapolcán

Nix ugribugri, a kormány végigcsinálja a hátralévő három évet – nyugtatott mindenkit Ajkán és a Tapolcán a „suttyomban” (gyakorlatilag csak az MTVA nyilvánossága előtt) kampányoló Orbán Viktor. És ez az a mondat, ami azt jelzi, a miniszterelnök súlyán kezeli a tapolcai időközi választást. A mondat ugyanis azokra az ellenzéki szólamokra reagál, hogy előrehozott választásokon söpri el a Fideszt a népharag. És Orbán fontosnak érezte, hogy erre a vágyálomra tagadólag reagáljon (pontosabban a sajátjainak is megüzenje: ő nem hátrál, bárhogy is lesz). Pénteki rádióinterjújában a Fidesz törzsbázisának csökkenésére is kitért a miniszterelnök, így: nem olvassa a közvélemény-kutatásokat, mert vannak saját felméréseik. Nos, a tapolcai körzetben vasárnap esedékes időközi országgyűlési képviselő-választást is felfoghatjuk ekként, egyfajta felmérésnek, amely leginkább arról tudósít, mekkora is a kormánnyal szembeni elégedetlenség, s ennek vajon a baloldal vagy a Jobbik a nyertese. Tegyük hozzá: ez a kérdés most egy hagyományosan jobboldali többségű körzetben vár válaszra. Orbán mindenesetre azt mondta, számára a tapolcai választás becsületbeli ügy. Ha elbukja a Fidesz, akkor kitelik Orbán becsülete? (Persze becsület ide vagy oda, a Fidesz az utolsó pillanatban szokása szerint lemondta a képviselőjelöltek vitáját, így az indulók személyes alkalmassága végképp a háttérbe szorult ebben a kampányban.)

Az MSZP elnöke, Tóbiás József szerint mindenesetre a vasárnapi időközi választás arról szól, hogy „lehet-e változtatni már most az ország és a térség jövőjén”. A baloldali jelölt, Pad Ferenc azt mondta: április 12-én kiderül, hogy folytatódik- e az a tendencia, amelyben a választók megüzenik a miniszterelnöknek „azt, amit már megüzent Veszprém és Újpest”, hogy változást akarnak.

De milyen hatása lesz az országos politikára a tapolcai üzenetnek?

Orbán ennek jelentőségét igyekezett csillapítani, amikor úgy fogalmazott: lehet vasárnap dühöngeni, de mi tudjuk, hogy vasárnap után hétfő következik, amikor dolgozni kell. Ezekről a mondatokról persze könnyen beugrik egy 2008-as analógia, amikor a Fidesz által kikényszerített népszavazás előtt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök mondta, hogy „március 9. után március 10. következik, ennyi. Azóta tudjuk, hogy 2008. március 9-e után valójában a kormányfő lemondásához vezető út kezdődött.

„Ha a Fidesz veszít, még tovább fogy a Fidesz tábora (támogatói egyharmadát így is elvesztette az utóbbi évben), és még erősebb lesz a belső ellenzék” – magyarázza Magyar Kornélia. Igaz, hogy a Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint egyelőre az Orbán alatti szinten zajlanak a csaták, de ha tovább gyengül a Fidesz, akkor a vezért is elérheti az oppozíció. Már csak azért is, mert ha a Jobbiktól kap ki a Fidesz, akkor utolsó „nemzetközi ütőkártyáját” is elveszti, figyelmeztet Magyar Kornélia, nevezetesen hiteltelenné válik az a mondása, hogy egyedül az általa vezetett kormánypárt képes megfékezni a szélsőjobb formációt.

Ennél azért rózsásabban látja a vesztő Fidesz helyzetét Krekó Péter. Szerinte egy buktát is meg tud magyarázni a kormánypárt, mondván: a reformok miatt most nem olyan népszerűek, de nem is most kell annak lenniük.

A Political Capital vezetője szerint a Fidesz vereségének akkor lesz igazán komoly következménye, ha a Jobbik győz, ebben az esetben ugyanis megkérdőjelezhetetlen váltópártjává válik a Fidesznek.

Ha viszont az MSZP lesz a befutó, akkor a Political Capital igazgatója szerint megszilárdíthatja pozícióját a baloldali pártok között, emellett visszahódíthatja azokat a bizonytalan szavazókat, akik erőt várnak a Fidesz ellenében, és eddig a Jobbik felé kacsingattak. Kiszelly Zoltán politológus még annyit tesz hozzá egy esetleges MSZP-s győzelemhez, hogy ebben az esetben a szocialisták „szabadjára engedik középpárti allűrjeiket”, ami praktikusan annyit tesz, hogy legalább két évig semmiképpen nem egyezkednek arról, miképp és kivel fognak össze a 2018-as választásokra készülve. Ám amennyiben mégis a Fidesz nyer, akkor Orbán fellélegezhet.

Győzelem esetén, magyarázza Krekó, mondhatják, hogy Veszprém elvesztése véletlen volt, ők a legerősebb párt, és az elemzések tévednek, vagyis folytathatják a melldöngető kommunikációt.

A Vasárnapi Hírek megpróbálta rábírni a politológusokat, hogy tippeljék meg a tapolcai választások eredményét, de erre kevés volt a hajlandóság. Kiszelly Zoltán azzal érvelt, hogy Veszprém után nem akad józan eszű ember, aki érdemben jósolni merne (a balpártok által támogatott Kész Zoltán markáns győzelme helyett ugyanis minden elemző arra számított, hogy a Fidesz halovány többséggel behúzza Veszprémet.) Kiszelly azt nem tagadja, hogy sok protest szavazat lesz a tapolcai körzetben, ám megoszlásukat (azaz, hogy a Jobbiknak vagy az MSZP-nek fütyülnek-e) lehetetlen megjósolni.
Sőt, a politológus szerint az is megeshet, hogyha a protest voksok egységesen terülnek a két ellenzéki párt között, és a Fidesz jól mozgósít, akkor még – bár erre van a legkisebb esély – a kormánypárt is behúzhatja a választókerületet.

Krekó azzal hárított, hogy nehéz belelátni a tapolcai helyzetbe Budapestről, úgyhogy pontos eredményt nem merne jósolni. De az országos kutatásokból kirajzolódó közhangulat szerinte így is beszédes, úgyhogy annyit azért mégis elárult, a Jobbiknak áll a zászló.

Magyar Kornélia viszont nem kérette magát, listával szolgált. Nála a Jobbik jelöltje az első, a Fideszé a második, az MSZP–DK embere pedig a harmadik. A Jobbik győzelmét arra alapozza, hogy a Fidesz híveinek a fele a veszprémi időközi választásokon is otthon maradt, és most sem lesz ez másképp. Ám, figyelmeztet a Magyar Progresszív Intézet vezetője, nagyon szoros lesz ez a háromszereplős verseny.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!