Tévértékelő beszéd – Orbán Viktor megmondta

Az sem meglepő, hogy a számokkal is nagyvonalúan bánt Orbán Viktor, hiszen nem statisztikus, hanem politikus, de – Winston Churchill-lel szólva – ezúttal sem volt szerencséje az általa előadott tények és az igazság tekintetében. Most visszafogottabb volt a korábbiaknál, hiszen nem azt állította, hogy minden rendben, csak azt, hogy jobb a helyzet. De ez sem igaz.

Kezdjük mi is egy idézettel. „Ronald Reagan azt mondta: Két dolgot utálok, az inflációt és a kommunizmust, ezekkel kezdjenek valamit” – idézte Orbán. Rosszul. A volt amerikai elnök ugyanis három dolgot sorolt fel élete első kabinetülésén, 1981-ben: „Uraim és hölgyeim, utálom az inflációt, utálom az adókat és utálom a kommunizmust. Kezdjenek ezekkel valamit!”, ezután kisétált a szobából. A beszéd ismeretében érthetetlen, miért nem egy másik klasszikust idézett Reagantől: „Nem számít, hány óra van, ébresszenek fel, akár még egy kabinetülés kellős közepén is!” Ebben az esetben egyértelműnek tűnik a szándékos ferdítés, mint ahogy a tudatlanság is abban, hogy Márai Sándornak tulajdonította a 20. századi magyar regényírás egyik csúcspontjának tartott Ottlik Géza Iskola a határon című regényéből származó idézetet: „A világhoz nem alkalmazkodni kell, nem rendezgetni, ami benne van, hanem hozzáadni. Így születnek a nagy művek.”

Persze mindez semmi ahhoz képest, hogy „Magyarország ma jobban teljesít, mint korábban, és eredményesebb a válság kezelésében, mint a legtöbb európai ország. Ez Magyarország sikere.” Ugyanis csak Ciprus, Görögország és Portugália teljesít nálunk rosszabbul Európában. „Magyarország jobban teljesít az érdekérvényesítésben, mint 2010 előtt. Uniós csatlakozásunk óta még nem tudtunk annyi forrást kiharcolni magunknak az unió költségvetéséből, mint most” – állította a kormányfő. A tény ezzel szemben az, hogy míg a mostani költségvetési ciklusban 22,6 milliárd euró jár nekünk, addig a 2014-ben kezdődőben csak 20,4 milliárd. Reálértéken számolva ez 25 százalékos csökkenést jelent. „Hazánk 2012-ben is csökkentette adósságát” – az MNB legfrissebb statisztikája szerint az valójában 79 százalékon stagnált decemberben. A gazdasági recesszió miatt nem tud csökkenni a mutató. Arról nem is beszélve, hogy miközben Orbán az Európai Bizottságot cikizte, amiért „a költségvetési hiányt egyszer sem sikerült eltalálniuk”, a feladattal valójában Matolcsy György gazdasági miniszter nem boldogult, és ezt számtalan megszorítás bizonyítja az elmúlt három évből.

„2012-ben több gyerek született, mint korábban, ez pedig a gyerek és családvédelmi intézkedéseknek köszönhető” – állította Orbán. Valójában tavaly az elmúlt 13 év második legrosszabb születési rátáját produkálta az ország (90 300 baba), de az csak hajszállal jobb, mint a 2011-es mélypont (88 ezer baba), és demográfiai folyamatok trendeket mutatnak, nem lehet egyetlen év eredményeit egy konkrét eseményhez kötni.

„A közfoglalkoztatottak átlagkeresete minden ellenkező híresztelésekkel szemben meghaladta a 73 ezer forintot” – igaz, de csak átlagban és bruttóban: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bére bruttó 71 800 forint volt – ebből marad nettóban 47 ezer –, a legalább középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkakörökben a közmunkások bére bruttó 92 ezer forint. Az is csak bruttóban igaz, hogy „az átlagos kereset elérte a 223 ezer forintot”: a nettó bér csak 144 ezer forint, mintegy 3 ezerrel több, mint 2011-ben, miközben az infláció megközelítette a 4 százalékot, és a családi adókedvezményeket igénybe vevők esetében is 2,7 százalékkal csökkent a reálbér.

„Januárjától minden magyar háztartásban 10 százalékkal kevesebbet kell fizetni a gázért, a villanyáramért és a távhőért” – ez tulajdonképpen igaz, de a magasabb vállalkozói terheket végül úgyis a lakosság fizeti majd meg, a spórolási kényszer miatt elmaradó karbantartásoknak beláthatatlan következményei lehetnek, ráadásul a szolgáltatók leépítésekre kényszerülnek.

„A rendszerváltáskor létezett egy politikai pártokon és politikai nézeteken átívelő közös ígéret, fogadalom: nem követjük el soha többé Kádárék és az MSZMP hibáját, hogy hitelből, külföldről felvett hitelből jóléti kiadásokat finanszírozunk” – hangoztatta Orbán, miközben Magyarország minden évben hiánnyal tervezi a költségvetést, a hiányt többnyire hitelből finanszírozza. A külföldi hitelfelvételből befolyó összeg nincs címkézve, ráadásul a forintban kibocsátott állampapírokat is gyakran külföldiek vásárolják meg. Arról nem is beszélve, hogy egyértelműen az IMF-megállapodás híján adjuk el drágábban az állampapírjainkat.

Az is igen merész kijelentésnek tűnik, hogy jobb a közbiztonság, hiszen Polt Péter legfőbb ügyész friss statisztikái csak azt bizonyítják, hogy kevesebb a gyilkosság, de negyedével nőttek a közrend elleni bűncselekmények. Az pedig barokkos túlzás, hogy az egészségügy területén jobban teljesítünk, hiszen hosszabbodtak a várólisták, állandósult az egészségügyi dolgozók elvándorlása, kényszernyugdíjazzák a még munkaképes orvosokat is, egyre szűkösebb a gyógyszerkassza, több helyen összeomlott a betegirányítási rendszer.

Ezek ismeretében nem tűnnek túl megalapozottak az ígéretek: 2013 az emelkedés éve lehet. De ezen a ponton idézzük inkább ismét Churchillt, aki azt válaszolta arra a kérdésre, hogy mire van a legnagyobb szüksége egy politikusnak: „Arra a képességre, hogy megjósolja, mi fog történni másnap, a következő hónapban, a következő évben – és utána képes legyen megmagyarázni, miért nem az következett be.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!