Tagadják meg a „védelmi terv” elkészítését, erre biztatja az óvodák és iskolák vezetőit a Civil Közoktatási Platform. Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy a kormány által – a terrorveszélyre hivatkozva – megrendelt dokumentum egy célt szolgál: elhitetni a szülőkkel, hogy gyerekei veszélyben vannak. Ez pedig minden propagandánál hatékonyabb lehet.
Épp a két ünnep között kaptak az iskolák és az óvodák levelet az Emberi Erőforrások Minisztériumától, amelyben arra utasítják a vezetőket: júniusra készítsenek Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT) a potenciális terrorveszély miatt. Ez a dokumentum szabályozná, hogy az intézmények hogyan látnák el a feladatukat „egy esetlegesen bevezetendő különleges jogrend” esetében, ami a minisztériumi útmutatás szerint az alábbiakban léphet életbe: megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot vagy váratlan támadás. A minisztérium utasítása nagy felháborodást váltott ki az intézményvezetők egy részének körében, azt viszont még nem tudni, hogy végül mennyien tagadják meg a tervezet elkészítését. A kormány oktatáspolitikáját rendre bíráló Civil Közoktatási Platform (CKP) levelet küld az összes magyarországi közoktatási intézmény vezetőjének, amelyben kifogásaik jelzésére biztatják őket. „Nem az a baj, hogy katasztrófahelyzet vagy terrorcselekmény esetére készül intézkedési terv annak érdekében, hogy mindenki, így a pedagógusok is tudják, kinek mi a teendője: az iskolákra rótt, a helyzettel egyáltalán nem arányos mértékű feladatot kifogásoljuk” – írják megemlítve, hogy rendkívüli helyzetben egyébként is természetes, hogy a tanároknak segíteniük kell a gyerekek biztonságba helyezését.
Hozzáteszik: az intézmények szervezeti és működési szabályzatának rendkívüli esemény (katasztrófa-, tűz- és bombafenyegetettség) esetén szükséges teendőket tartalmazó fejezete általában 1-2 oldalas, míg a HIT tervezetmintája 34 oldal, miközben a reális veszély mértéke a valóságban kimutathatatlan.
A CKP szerint egyébként sem a pedagógusvégzettségű igazgatók feladata lenne meghatározni, hogy mit kell tenni háború vagy terrorcselekmény idején, mint ahogy például a tűzvédelmi szabályzatot sem laikusok írják, hanem erre szakosodott cégek, szakemberek.
Úgy gondolják, a HIT elkészítése egyrészt felesleges munkát ad az iskolavezetésnek, másrészt sérti a tanárok lelkiismereti szabadságát.
„Véleményünk szerint a veszély ilyen mértékű eltúlzása a köznyugalom megzavarására is alkalmas, mesterségesen felkorbácsolja az indulatokat, a polgárok széles körében szorongást és nyugtalanságot kelthet” – szól a CKP levele, amelyben arra szólítják fel az intézményvezetőket, hogy ne kezdjék el a HIT kidolgozását, jelezzék a fenntartásaikat a hivataloknak, hátha ennek hatására visszavonják az intézkedést. Ha ez nem történne meg, szerintük az érintettek lelkiismereti szabadságukra hivatkozva is megtagadhatják az ebben való részvételt.
Már mindenki fél
Teljesen egyetért a CKP-vel a HIT ügyében Kerényi Mária, a Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskola igazgatója, aki egyáltalán nem tervezi a tervezet elkészítését, és szeretné elérni, hogy ezt senkinek ne kelljen megtennie. Úgy gondolja, hogy a minisztériumnak nincs joga azt kérni tőle és a pedagógusoktól, hogy katonai feladatokat lássanak el. Ennél is nagyobb problémának tartja, hogy ez ismét egy olyan pánikkeltő intézkedés, amely sok diákot és szülőt is megijeszt.
„Így születik a pánik. A gyerekek azt gondolják, hogy biztosan oka van egy ilyen intézkedésnek, vagyis valamilyen támadásra, háborúra kell számítani. Ezt nem szabad velük csinálni” – mondja a pedagógus, aki azt tapasztalja, a kollégái egy része is hisz benne, hogy van ok a félelemre.
Nem is beszélve a szülőkről, akik számára különösen ijesztő még a gondolat is, hogy a gyerekük veszélyben lehet.
„Én pedagógus vagyok. Dolgom és felelősségem, hogy baj esetén biztonságba segítsem a gyerekeket, értesítsem a szülőket, és a kollégáimnak is segítsek. De az nem dolgom, hogy katonai feladatokat lássak el, ráadásul pacifista vagyok, a lelkiismeretem nem engedi, hogy ilyesmiben részt vegyek. Egy katonai hivatást választó személy alkalmazásánál a pacifizmus nyilván kizáró tényező, ám egy iskolaigazgató kinevezésekor vajon szintén kizáró tényezőnek kell tekinteni? Eddig nem tűnt annak, azonban ha pacifistaként megtagadom ennek a katonai jellegű utasításnak a végrehajtását, akkor nyilván fel kell engem menteni, mert nem vagyok alkalmas iskolaigazgatónak” – mondja Kerényi Mária, aki egy alapítványi iskola vezetőjeként kicsivel talán könnyebb helyzetben van, mint az állami fenntartású intézmények igazgatói, akiket az elmúlt évek tanulsága szerint előszeretettel váltanak le, amennyiben nem lojálisak.
Most is vannak tervek
Sokan emlegetik példaként Japánt, ahol rendszeresen tartanak földrengésgyakorlatot, így a gyerekek pontosan tudják, hova kell nyúlniuk a védősisakért és az épület mely részei a legbiztonságosabbak.
Csak éppen Japánban rendszeresen vannak földrengések, míg a minisztérium felhívásából nem derül ki, hogy pontosan milyen típusú vészre kell felkészülni, a dokumentum öt ilyen viszonylag megfoghatatlan esetet említ (lásd fentebb). Minden iskolának van tűzvédelmi szabályzata, félévente kell tartani tűz- és bombariadót, hogy a gyerekek és a dolgozók is pontosan tudják, mi a dolguk ilyen esetben, sőt azokban az intézményekben, ahol előfordulhat az árvízveszély, erre is fel vannak készülve – nyugtat meg Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki szerint csak hangulatkeltés a minisztérium felhívása. Ugyanakkor azt mondja, a HIT elkészítését az állami iskolák és óvodák vezetői nem tagadhatják meg, ha erre utasítják őket a munkáltatóik.
„De mi is azt mondjuk, hogy egyelőre várjanak ezzel, mert most a félév végén rengeteg tennivaló van, az osztályozó értekezletek mellett a továbbtanulással kapcsolatos feladatok is most tornyosulnak mind az általános, mind a középiskolákban.
Úgy gondolom, hogy egyébként erre a tervre semmi szükség, ha igen, akkor állítsák össze szakemberek, mi dilettánsok vagyunk ehhez” – mondja a szakszervezeti vezető, aki szintén szeretné elérni a rendelet visszavonását, de azt is elismeri: erre kevés esélyt lát.
Az intézkedési tervnek vannak olyan elemei, amit elméletben meg tud csinálni egy igazgató: például a gyerekek, dolgozók létszáma alapján ki tudja számítani, hogy mennyi vizet, tartós élelmiszert kell elraktározni az iskolában szükség esetére (a legtöbb iskolában erre egyébként nincs hely), de vannak olyan részei, amelyeket civilként már nem tud kitölteni. A minisztériumi útmutatóból pedig egy elem teljesen hiányzik: egyetlen szót sem szól arról, hogyan kell a gyerekeket felkészíteni ezekre a helyzetekre.
Irreális fenyegetés
„Nagyon szerencsétlen, ahogy erről a dologról a kormány kommunikál, szóban ugyanis folyamatosan a terrorveszélyhelyzetet említik mint okot, amely szükségessé teszi az intézmények számára egy ilyen terv kidolgozását. Pedig ez számtalan más esetre alkalmazható lenne, legyen szó akár egy természeti vagy ipari katasztrófáról” – mondja Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégia Védelmi Kutatóközpontjának vezetője, aki szerint az iskolaigazgatóktól nem elvárható, hogy maguktól megalkossák ezeket a terveket, mindenképpen segítséget kell nyújtani nekik, ha erre szükség van. Miközben nem tartja ördögtől valónak ilyen protokollok elkészítését, azt elismeri: nem reális fenyegetésekre hivatkozik a kormány. Ezzel pedig befolyásolják a társadalom félelemérzetét – nem véletlen, hogy a magyarok az egyik legnagyobb fenyegetésnek a migrációt és a terrorizmust érzik több kutatási eredmény szerint is.
Abban mindenki egyetért, függetlenül attól, hogy a konkrét terv kidolgozásának látja-e bármilyen hasznát, hogy a kormányzat az ügy kommunikációjával félelmet akar kelteni az emberekben, ami a tavaszi választásokkor akár szavazatokra váltható. Hiszen a különböző propagandakampányok mind arra irányulnak, hogy az emberek fenyegetve érezzék magukat, a kormányzat most éppen azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy a gyerekek is veszélyben vannak, és ők lesznek, akik megvédik őket.
Miközben a 21. század oktatást érintő kihívásaira szinte egyáltalán nem reagál a kormányzat, egyre több katonai jellegű program jelenik meg az iskolákban. Ennek ékes példája a lőterek építése: 2018-ban összesen tizenhat városban adnak át ilyen létesítményt, a projektre 17,5 milliárd forintotköltenek. Bár egyelőre csak annak kell lövöldöznie, akinek ehhez kedve van, időről időre felvetődik, hogy a lövészet az iskolai tanterv része lehet, csakúgy, mint a küzdősportok. Az is árulkodó, hogy a jelenlegi tantervek szerint bármilyen középiskolában szabadon választható tantárgy a „katonai ismeretek”,amelyből akár érettségizni is lehet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!