21 ezer menekült érkezett a tengeren át ebben az évben Észak-Afrikából.
- Az Európai Unió megháromszorozza a parti őrség költségvetését, de a kutató-mentő akciókra továbbra sem ad pénzt.
- Az Amnesty International szerint csak azért, mert Európa nem akarja a menekülteket befogadni, nem hagyhatjuk meghalni őket.

Megháromszorozzák a földközi-tengeri kutató- és mentőakciók költségvetését – döntötték el az európai vezetők csütörtökön. Több ország további hajókat és anyagi segítséget ajánlott fel, és határozott fellépést ígértek az embercsempészek ellen is.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk azután hívta össze a rendkívüli ülést, hogy múlt vasárnap majdnem ezer ember vesztette életét a Földközi-tengeren történt két hajószerencsétlenségben. Azonban a mostani megállapodás is sokkal inkább becsületüket menti, mint a bajbajutottak életét.

„A menekültek többsége afrikai volt, és nem tudtak úszni. Én tudok, ezért menekültem meg” – mesélte Riajul, a nagyobb baleset 17 éves bangladesi túlélője a Daily Telegraphnak. Hogy pontosan hányan vesztették életüket, mikor a Líbiából induló halászbárka egy kereskedőhajónak ütközött, nem tudni. Az áldozatok számát 800-900 főre becsülik. Hogy nem haltak meg még 300-400-zal többen, az csak a „szerencsének” köszönhető, ugyanis az embercsempészek – a katasztrófát átvészelő 16 éves szomáliai Szaid szerint – eredetileg 1200 menekültet akartak ütve-rúgva felterelni a háromszintes hajóra. A többség, akinek nem volt elég pénze, a hajó gyomrában zsúfolódott össze. Az ajtót rájuk zárták, nehogy felmenjenek a fedélzetre. Legfeljebb 30-an lehettek azok, akik a több ezer dolláros viteldíjat még 900-zal meg tudták toldani, hogy jobb helyet kapjanak. Ahogy a Corriere della Serának nyilatkozó 17 éves bangladesi Nassir is, aki állítja, ennek köszönheti az életét.

A 2013 októberében, Lampedusa partjainál bekövetkezett katasztrófát követően az olasz kormány kialakította a Mare Nostrum hadműveletet: kiképezte a parti őrséget, bővítette a haditengerészet kapacitásait. Az olasz hatóság erőfeszítései drasztikusan lecsökkentették a halálos áldozatok számát. 2014 októberéig 170 ezer életet mentettek meg.

Az olasz kormány, amelynek a menekültek ellátásáról és a menedékkérelmek elbírálásáról is gondoskodnia kellett, egy év után pénzhiány miatt leállította a programot. Az EU vette át szerepét: a FRONTEX külső határvédelmi ügynökség megindította a Triton hadműveletet.

„Idáig, úgy tűnt, az EU-nak sokkal fontosabb a saját határainak a védelme, mint az emberek életéé. A Tritont alapvetően az európai határok védelmére hozták létre, és csak másodsorban a kutató- és mentőakciókra. A program kapacitásai lényegesen kisebbek, mint a Mare Nostrumé voltak, ráadásul az olasz partokhoz sokkal közelebb működik, így kisebb területet fed le” – figyelmeztet Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország jogvédő szervezet igazgatója. Ennek következtében máris emelkedni kezdett a halálos áldozatok száma: tavaly ilyenkor még „csak” 17 ember halt meg a tengereken, ma már több mint 1700.

Az eddigi uniós fellépés tehetetlenségét érzékelteti, hogy a múlt heti szerencsétlenségben hét hajója és 35 fős személyzete nem tudott a bajbajutottak segítségére sietni. Az olasz parti őrség a közelben lévő portugál kereskedelmi hajókat riadóztatta, de azok nem voltak felkészülve arra, hogy embereket mentsenek.

„Gondoljunk bele: nyolc napja sodródik a hideg vízben egy csónak, folyik bele a víz, az utasok étlen-szomjan vannak. Odaérnek egy kis halászhajó mellé, az kidobja a kötelet, mindenki odarohan, a bárka felborul, vízbe esnek.
De ha sikerül is kimenteni őket, nincs takarójuk, nincs fűtőberendezésük, hogy felmelegítsék őket” – mondja Jeney Orsolya.
Volt olyan, hogy a kabinba tereltek be annyi embert, amennyi befért, majd cseréltek a kintiekkel, hogy legalább egy rövid ideig melegben legyenek. De az is megesett, hogy 29-en a fedélzeten haltak meg, mert kihűltek. Nem is beszélve arról, hogy mennyire megrázza a hajósokat és a part menti lakosokat a vízben lebegő holttestek látványa.

Sokan azonban ellenzik, hogy Európába menekültek érkezzenek, főleg, hogy nagy részük soha nem fogja megkapni a védett státust, és visszatoloncolják őket. A helyzetet jól jellemzi a Tiscali.it olasz hírportál cikkéhez fűzött kommentár:
„a parti őrség arra való, hogy megvédje a partjainkat, nem pedig arra, hogy a mi költségünkre bevándorlókkal árassza el”.
Vagy azok az olasz lapokban megjelent elképzelések, amelyek drónokról és tengeralattjárókról kilőtt rakétákkal semmisítenék meg az embercsempészek hajóit, hogy azok el se hagyhassák az észak-afrikai kikötőket.

Bár az uniós vezetők csütörtöki döntése azt mutatja, hogy végre felfigyeltek a problémára, csak félmegoldást kínálnak. Ha meg is háromszorozzák a Trion hadművelet költségvetését, ami így havonta 9 millió euró lehet, az is félmillióval kevesebb, mint amit az olasz kormány egy év alatt a Mare Nostrumra szánt. A hadművelet pedig továbbra is a partok védelmét szolgálja majd, a mandátumát nem terjesztették ki kutató-mentő akciókra. A felajánlások is erre utalnak: Belgium egy, Németország tíz hajót ajánlott fel, Franciaország pedig figyelésre alkalmas repülőket és szakértőket. Egyedül a nem is EU-tag Norvégia ígért pénzbeli segítséget (6,25 millió eurót) és humanitárius segélyt. Ráadásul az is csak felületi kezelést jelent, ha uniós összekötőket küldenek a kibocsátó országokba vagy megsemmisítik az embercsempészek hajóit. Ugyanakkor ez nem meglepő annak a tükrében, hogy egyre több országban erősödik a bevándorlásellenes hangulat. Charles Michel belga miniszterelnök szerint a vonakodó európai vezetők csak nagyon nehezen tudtak bármiben is megállapodni. François Hollande francia miniszterelnök is visszatáncolt attól, hogy áldását adja a külügyminiszterek kidolgozott tízpontos javaslatára, így júniusig elnapolták a döntést.

„Akit üldöznek vagy nem tud megélni, minden kockázatot vállalva el fog menekülni a hazájából. Függetlenül attól, hogy a hajón menekültek, bevándorlók vagy halászok vannak, aki bajban van, annak a nemzetközi tengerjog alapján segíteni kell. Olyat nem lehet tenni, hogy hagyjuk őket meghalni, mert az EU nem akarja befogadni a menekülteket” – állítja az AI magyarországi igazgatója.

Az európai vezetők szerint az is nagymértékben hozzájárult a menekültáradathoz, hogy Líbia anarchiába süllyedt, és nincs olyan központi szervezet, amely feltartóztatná az embercsempészeket. Matteo Renzi olasz miniszterelnök szerint Nagy-Britannia és Franciaország is támogatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hozzon a líbiai katonai beavatkozásról.

 

Noha a mostani katasztrófa vagy a 2013 októberében, Lampedusa partjainál vízbe fulladt körülbelül 360 menekült hatalmas nyilvánosságot kapott, a jelenség korántsem új. 1990 és 2013 között 20 ezer ember vesztette életét, miközben az Európai Unió területére próbált bejutni. Ráadásul ez az adat csak a dokumentált eseteket mutatja: az áldozatok valódi száma ennek a többszöröse is lehet.
2005 első hónapjaiban 11 ezer ember próbálta megmászni a Marokkó területén fekvő két spanyol exklávét, Ceutát és Melillát körülvevő falakat. A spanyol hatóságok ezután valóságos erődrendszert építettek a városok köré. Biztosra mentek: a három sor, egyenként hatméteres, szögesdróttal megerősített falakat a fegyveres katonákon kívül infravörös kamerák is figyelik. A 30 millió eurós befektetés megtérült: most már csak a legelszántabb vagy legelkeseredettebb emberek merik megpróbálni a falmászást, a többiek inkább a vízi utat választják.
Ezzel párhuzamosan az európai bevándorláspolitika is egyre kirekesztőbb lett: megszigorították a vízumhoz jutás feltételeit, biztonságosabb úti okmányokat követeltek, „illegális” és „kívánatos” bevándorlásról kezdtek el beszélni.
2004-ben létrehozták a FRONTEX-et, majd 2013-ban EUROSUR néven beindítottak egy, a műholdas és egyéb informatikai rendszereket összekapcsoló felügyelő programot.
Az arab tavasz közben felerősítette – az Amnesty szavaival élve – az „Európa-erőd” ostromát. Az első hullám idején, 2011-ben körülbelül 140 ezer menekült érkezett Európába, ami 2013-ra 107 ezerre mérséklődött. De tavaly újabb csúcs következett: 270 ezren kértek menedéket. Idén 21 ezer (más források szerint 35 ezer) ember kelt eddig útra.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!