Megnéztük, mely kérdésekben tér el leginkább a két elnökjelölt álláspontja egymástól.
Gazdaság:
Obama: Több mint 800 milliárd dolláros gazdasági ösztönző csomagja többek között adócsökkentést, az oktatás, infrastruktúra, energetikai kutatások, valamint az egészségügy fejlesztését ösztönzi. Mentőövet nyújtott az amerikai autóiparnak.
Romney: Tervei középpontjában az adócsökkentés áll. Hatályon kívül helyezné Obama 2010-ben elfogadott egészségügyi reformját, valamint a Wall Streetre és bankszektorra vonatkozó szabályozásokat. Jelentősen csökkentené a szövetségi kiadásokat, ám arról keveset árult el, hogy konkrétan mely programokból vonná el a pénzt.
Adók:
Obama: Csökkentette a legtöbb amerikai adóját. Továbbra is kiáll a Warren Buffett multimilliárdos befektető nevével fémjelzett „Buffett-szabály” bevezetése mellett, amely egyaránt csökkentené a milliomosok adókedvezményeit, valamint a középosztály adóterheit.
Romney: Állandósítaná a Bush-korszak – magas jövedelműeknek kedvező – adócsökkentéseit, sőt, tovább csökkentené az egyéni jövedelemadó-kulcsokat. Megszüntetné a befektetések jövedelmi adóit, hatályon kívül helyezné az ingatlanadót, és csökkentené a társasági adó mértékét. A pártfüggetlen Tax Policiy Center (Adópolitikai Intézet) szerint Romney tervei egyedül a leggazdagabb rétegeknek kedveznének.
Egészségügy:
Obama: Az ObamaCare-ként híressé vált 2010-es egészségügyi reformmal eddig nem biztosított rétegeknek, sok tízmillió embernek tette elérhetővé az egészségbiztosítást. Korlátozta a biztosítók szerződésmegtagadásának jogát.
Romney: Hatályon kívül helyezné Obama egészségügyi törvényét, mondván túl sokba kerül, annak ellenére tenné, hogy az egybecseng egy általa még massachusettsi kormányzóként szignált törvénnyel.
Abortusz:
Obama: Támogatja az abortuszt. A legfelsőbb bíróság tagjának két, az abortuszt támogató bírát is kinevezett.
Romney: Ugyan elnökségét az „életet támogató” elnökségként hirdeti, 2002-es kormányzói kampányában támogatta a nők abortuszhoz való jogát.
Illegális bevándorlás:
Obama: A Kongresszus republikánus tagjainak kikerülésével fiatal illegális bevándorlóknak adott legális státuszt. Drámaian megnövelte ugyanakkor az illegális bevándorlók kitelepítését.
Romney: Bírálja Obama fiatal illegális bevándorlókkal kapcsolatos intézkedéseit, ám saját elképzelését nem vázolta a kampány során. Úgy véli, hogy ha az USA megnehezíti a bevándorlók életét, azzal önkéntes kitelepülésüket segíti elő.
Energiaügy:
Obama: Támogatja a tiszta energiába, mint például a szélturbinák építésébe, az autó akkumulátorok fejlesztésébe, az üzemanyag-hatékonyságba, valamint az emissziós normák szabályozásába való invesztálást. Leállíttatta a Kanadából Mexikóba nyersolajat szállító Keystone olajvezeték fejlesztését a lehetséges környezeti veszélyek miatt.
Romney: Lazítana a széntüzelésű erőművek, az olajfeltárás, valamint az atomerőmű-építés akadályoztatását célzó szabályozásokon. Támogatná az olajfúrást az Atlanti- és Csendes-óceán külső talapzatán. Elgördítené a jogszabályi szigorításokat a Keystone olajvezeték továbbépítése elől.
Nemzetbiztonság:
Obama: Elnöksége alatt likvidálták az al-Kaida terrorszervezet vezéreit, köztük az első számút, Oszama Bin Ladent. Végleg kivonta a katonai erőket Irakból. A kongresszussal megegyezett a védelmi kiadások 487 millió dolláros csökkentésében.
Romney: Komoly összeget fektetne a katonai eszközvásárlásba, és a rakétavédelembe. A Pentagon büdzséjét 100 milliárd dollárral növelné, míg csökkentené a polgári védelmi bürokrácia költségeit. A Sandy okozta pusztítások láttán ellenfelei utaltak rá, hogy a választási kampány során szóba hozta a szövetségi katasztrófa elhárító szervezet leépítését.
Afganisztán:
Obama: Csökkentette az Afganisztánban állomásozó katonai csapatok számát; ígérete szerint 2014-ig a teljes kivonulás is lezajlik.
Romney: Tervei inkább a katonai erők átalakítására, mint kivonására vonatkoznak, de ígéretet tett a kivonási terv felülvizsgálatára, döntését pedig a katonai vezetők véleményétől tenné függővé.
Irán:
Obama: Eltökélt Irán nukleáris fegyverfejlesztésének megakadályozásában. Az USA vagy Izrael katonai beavatkozását ellenzi, egyelőre a diplomáciai úton való megoldáskeresést ösztönzi, ám hangsúlyozza, hogy minden feltétel adott az egyezségkötéshez, a türelmük pedig fogytán van. Rendeletben szigorította az Irán központi bankja, olajbevétele, valamint pénzügyi rendszere elleni szankciókat.
Romney: Elfogadhatatlannak tartja Irán esetleges nukleárisfegyver- birtoklását. Szerinte a katonai beavatkozás aktuális téma, sőt, az elemzők szerint Romney megválasztása egyértelmű katonai veszélyt jelentene Irán szemében. Még több szankciót vezetne be az ország ellen.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!