Egyes településvezetők attól tartanak, hogy a kormány idén bevezetett közfoglalkoztatási rendszere miatt sok munkanélküli családban döntenek úgy, elválnak, vagy külön költöznek a házastársak. Legalábbis papíron. Így az egyik vagy mindkét fél több szociális juttatásra lesz jogosult. Az alibi válás amúgy sem új keletű.
„El kell válni, hogy az ember egy kis pénzhez jusson.” Így sóhajtozik az önkormányzatnál az a Mezőkövesd mellett élő, negyvenes éveiben járó családapa, akinek évek óta a közmunka az egyetlen keresete. A feleségének sem jut más. Az idén azonban legfeljebb négyórásban dolgozhatnak havi harmincezer forintért, ráadásul egyszerre csak az egyikük. Az is lehet, lesznek hónapok, amikor egyikük sem kerül be a közmunkába, hiszen az idén jelentősen kevesebb az erre szánt keret. Aztán, ha lejár a munkaügyi központtól a munkanélküli-segély, csak az egyikük kaphat bérpótló támogatást, havi 28 500 forintot. Ennél a juttatásnál az a szabály: egy családból egyszerre csak egy rászoruló kaphatja. Ezért sóhajtozik az apa. Van egy középiskolás lányuk, a családi pótlékból és a bérpótló összegéből nem futja majd a taníttatására, aprócska, falusi lakóházuk rezsije fűtési szezonban több tízezer forintra rúg. Hanem a férfit nem viszi rá a lelke csaknem két évtizedes házassága felbontására. Akadnak, akiket igen.
Északabbra, Taktaszadán, a 2100 fős településen csaknem hatszázan munkanélküliek. Azóta sokasodtak, miután Miskolcon, Szerencsen, Kazincbarcikán a gyárak leépültek. A munkanélküliségen kívül uzsorások, rablások nyomorgatják és tartják félelemben a lakosokat.
A Petőfi utca középső szakaszán egy épület homlokzatán a felirat: „LÁTVÁNY PÉKSÉG, HAMBURGER, PIZZA”. Előtte biciklitároló, egy fiatalember üldögél rajta. A pékség ajtajában álló eladóval ráérősen beszélgetnek. Nem tagadják, a településen sok az érdekválás. Egyikük azt mondja, ő is gondolkodott rajta.
– A feleségem dolgozik, hetven egynéhányezer forintot keres, a lányunk után kapjuk a családi pótlékot, ennyiből élünk, nekem nincs jövedelmem – indokol. A férfi évek óta munkanélküli, alkalmanként közmunkás volt, füvet nyírt a közterületeken, de most ez sincs. Mivel a család összjövedelme meghaladja az egy főre eső létminimumot, szociális ellátásra nem jogosult.
– Kiszámoltam – folytatja –, ha elválnék, kapnék ugyan 28 500 forintot, de elesnék más támogatástól, vagyis nem járnánk jobban.
Ő ezért nem válik el.
Akárcsak mások, akiket találomra szólítottunk meg, a két férfi sem akarta elárulni, kik, akik azért váltak el, hogy szociális juttatásokhoz jussanak. Állítólag azért a titkolózás, mert az emberek egymás segítségére szorulnak. Aki a kváziválást választja, megkéri a másikat, papíron biztosítson neki a valóságostól eltérő lakcímet. Lehet, ezért tanácsolták: érdeklődjünk a polgármesteri hivatalban, ott mindent tudnak.
A községház a Kossuth utcában van. Filep András polgármester azt mondja: azóta vannak az érdekválások, mióta bevezették a szociális juttatások rendszerét. A szociális juttatások általában a családon belül az egy főre jutó jövedelem szerint járnak. Akinek a létminimumtól rosszabb a szociális helyzete, annak több támogatás juthat.
Filep András papírral készült a nyilatkozatra, abból olvassa, amit munkatársaival együtt vélelmeznek a szociális segélyek miatt.
– Bár nem bizonyítható – hangsúlyozza –, de mi úgy tudjuk, mert itt élnek köztünk, hogy a jelenleg 59 segélyezettből 17-en akarják kihasználni a lehetőséget. Úgy áll, hogy két lakos élettársa lakcímétől eltérőre jelentkezett be papíron, valójában együtt élnek. Nyolc lakosnak élettársával azonos a lakcíme, de nyilatkoznak arról, hogy külön élnek. Heten váltak el házastársuktól, mert a férjnek van jövedelme, de ha házasak lennének, akkor a feleség nem lenne jogosult segélyre.
Hasonló a helyzet az idén bevezetett bérpótló juttatással is. Jelenleg 129 taktaszadai kapja. Az önkormányzat úgy véli, 19-en alibiznek érte. A csalafintaságoknak még nincs vége.
– Pénzt lehet kicsikarni a normatív lakásfenntartási támogatásból is – sorolja tovább a polgármester. – Váláskor megosztják a lakást, így akár mindkét fél jogosult lehet rá.
Tapasztalat az is, hogy váláskor a gyermektartási díj megállapítását általában nem százalékosan, hanem fix összegben kérik a bíróságon.
– Ez általában 4-5 ezer forint, ennek eredményeképpen magasabb összegű támogatásokat igényelhetnek, például a gyereknek ingyenes étkezést, ingyenes tankönyvet, valamint gyermekenként évente kétszer 5800 forintot. Aztán van a gyermekvédelmi kedvezmény, ezt nálunk 364-en kapják. Szerintünk 52 gyerek él olyan családban, ahol a szülők külön élnek, de csak papíron…
– Szó szoros értelemben lasszóztuk a gyerekeket, amikor az óvodában százmilliós fejlesztést végeztünk. Úgy gondoltuk, neveljük a jövő nemzedékét. De az negatívum: sok gyereknek ingyenes étkezést kell biztosítani. Egy gyerek közétkeztetésre 68 ezer forint állami normatívát kapunk évente. Ha ehhez hozzátesszük a rezsit, akkor a normatíva csak a fele költségét fedezi a térítésmenteseknél – sorolja a polgármester. Ez 12 millió forint hiányt jelent az önkormányzatnak.
Több vidéki polgármestert, szociális előadót is kerestünk, de Filep Andráson kívül nem akartak névvel nyilatkozni. A legtöbben úgy indokoltak: bajt hozhat a fejükre, ha az érdekválásokról beszélnek. De azért meséltek: általában többgyerekes családok döntenek így, vagy azok, ahol több a tartósan munkanélküli. Előfordul, azok is így tesznek, akiknek második vagy harmadik gyerekük fogyatékkal született. Az egyik szülőnek otthon kell maradni, hiába tudna dolgozni. Mert ha egyedülálló, több a támogatás.
Hátulütője is van a kváziválásoknak. A szabolcsi Eperjeskén – sajtóhírek szerint – egy kétgyermekes családban a családi pótlékkal együtt mindössze száz forinttal haladta meg a minimumot a házi büdzsé, így elestek a rendszeres szociális segélytől. Az apa – papíron – átjelentkezett a szüleihez, így az asszony jogosult lett a segélyre. A baj abból lett, hogy a családfő váratlanul elhunyt. A nő ekkor szembesült azzal, különböző lakcímük miatt nem kap özvegyi nyugdíjat.
Mint Filep András, több településvezető, szociális előadó mondja: a közmunka korlátozása miatt várható, az alibi válások sokasodnak. Egyesek szerint vannak, akikben csak most tudatosul ez a lehetőség. Más szerint a magyar ember úgyis meg fogja találni mindenhol a kiskaput. Egy férfi a szerencsi pályaudvaron azt mondja: – Már itt, a városban is bevett szokás az érdekválás. A cukorgyár, amelyik több ezer embernek adott munkát, bezárt. Bíztunk abban, a Fidesz, ahogy ígérte, ad munkát. Ehelyett… Ezért válnak az emberek, itt így tudnak pénzt csinálni, a gyereknek enni adni.
2009 őszén vezette be a szociális tárca a szociális támogatások szigorítását, azóta rendelkezési állási támogatást (RAT, idéntől bérpótló juttatás) egy családban csak egy fő kaphat. A szigorítást költségvetési okokkal magyarázták, mert a RAT-ot igénylők száma folyamatosan emelkedett, a korlátozás hatására azonban stagnált a létszám. – Tavaly az előzetes adatok szerint átlagosan havi 184 078 fő részesült RAT-ban – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális ügyekkel foglalkozó titkársága. – 2010 első két hónapjában átlagosan havi 201 ezer fő részesült RAT-ban, míg 2011 első két hónapjában átlagosan havi 226 ezer fő részére folyósítottak bérpótló juttatást.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!