Válság, tüntetés, fellendülés - mit hoz 2013?

Mellár Tamás közgazdász, az első Orbán-kormány idején a statisztikai hivatal elnöke, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem tanára is a 2013- as év kulcskérdésének tartja, hogy ki lesz a jegybank új elnöke, s hogy milyen lesz az új jegybanki vezetés monetáris politikája. Úgy véli, ez nagyban befolyásolja az inflációt és alapvetően meghatározza a forint árfolyamát. Amennyiben ugyanis markáns pénzfinanszírozó monetáris politikát folytatna a Magyar Nemzeti Bank, az gyengítené a forintot és felerősítené a spekulációt.

Mellár szerint idén kiderülhet az is, hogy a kormány vajon a választások közeledtével elindít-e egy költekező, közérzetjavító, gazdaságélénkítő programot a második félévben? „Ha igen, akkor újból előkerülhetnek az egyensúlyi problémák” – tette hozzá. Szerinte tavasszal valószínűleg kikerül Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól, ám a választási költekezés miatt könnyen visszacsúszhatunk oda. „Arra persze számítani lehet, hogy a kormányzat kozmetikázni fogja a statisztikai adatokat, hogy legalább a választásokig elodázzon egy újabb túlzottdeficit-eljárást” – fűzte hozzá.

A társadalom vajon miként reagál a kormányzati lépésekre? Egységesen lép-e fel az ellenzék az olyan fontos ügyekben, mint például az oktatás? – Mellár szerint ezek is ennek az esztendőnek a fontos kérdései. Ettől is függhet ugyanis, hogy a kormány folytathatja-e a nem egyeztető, einstandoló politikáját. „Kérdés – mondta a közgazdász –, hogy a diáktüntetések az új trendet mutatják vagy csupán kitérőnek bizonyulnak.”

Schilling Árpád színházi rendező, a Krétakör alapítója szerint a 2012. évi diáktüntetések folytatása lehet az év legfontosabb eseménye, amennyiben a diákok képesek együttműködni, és határozott célokat megfogalmazni. „Jelenleg egyetlen ellenzéki erő sem képviseli azt a filozófiát, amely kielégítené a diákokat. 2013 forradalmi év lehet, ha a fiatalok nekiállnak és ahelyett, hogy elhagynák az országot, kitalálják azt maguknak.” Matolcsy György MNB-elnökké választása is kétségtelenül nagy esemény lehet Schilling szerint. „Ami az után jönne, az már történelmi mércével is mérhetővé tenné gazdasági miniszterünk eddigi országlását. Az igazi esemény az lesz, ha 2013 végén nem borul be az az egész, amit Orbán Viktorral közösen kifőztek nekünk”.

Bizonyára nagy esemény lesz a 2014–2020 EU-támogatások szétosztásának kihirdetése, illetve minden ehhez kapcsolódó, és ebből következő EU-s történés. „A kortárs kulturális területnek szüksége volna egy eseményszámba menő összefogásra, miután a Fidesz-párti, illetve kollaboráns művészek mindent felzabálnak a közösből, és olyan pusztítást végeznek majd a szellemi életben, amelyre legfeljebb a világháborúk voltak képesek” – véli Schilling, aki szerint a tudománynak és a kultúrának több hatalmas eseménye is várható 2013-ban, de ezek majd messzire elkerülik Magyarországot. „Gondolom, meghódítjuk a Marsot, a részecskegyorsítóban és a telekommunikáció területén is hatalmas újítások várhatók, fantasztikus kreálmányokkal áll majd elő a divatvilág, újabb és újabb zseniális művészfilmeket gyártanak a skandinávok, az oroszok és az ázsiaiak, készülnek iskolateremtő videoklipek, új videojátékok. Új elméleteket gyárt a közgazdaságtan és a politikai-filozófia, megdöbbentően új pedagógiai gyakorlatok látnak napvilágot, fénysebességgel fejlődik a pszichológia, a biológia és persze a fegyvergyártás, komoly események elé néz a Közel-Kelet. Szóval míg a világban zajlik az élet, nálunk a társadalom fele alszik, a másik fele emigrál.”

Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatóprofesszora a Békesi László által felvetett harmadik kérdést illetően inkább pesszimista, minek következtében szerinte idén is marad a recesszió Magyarországon. „A világgazdaságban a bizonytalanság uralkodik, az amerikai költségvetés hatással lesz ránk is, az eurózóna minimális gazdasági növekedéssel számolhat, viszont marad a magas munkanélküliség. A középosztály jelentős jövedelem-, és ebből adódóan: szociális különbségekkel birkózik. Sok múlik majd a fejlődő országokon (Kína, India, Brazília és a távol-keleti országok).” A közgazdaságtudományok doktora szerint a nemzetközi kereskedelem gyorsabban nő, mint a gazdasági növekedés, marad a kis országok gazdaságának export húzóereje, az pedig a versenyképességüktől függ, hogy ezt hogyan használják ki. A nemzetközi tőkéért és a piacért folytatódik a harc, s aki nem veszi figyelembe a gazdasági realitásokat, az leszakad, kiszakad az egyre inkább összenövő világgazdaságból. „A legfontosabb kérdés 2013-ban, hogyan reagálnak a társadalmak ezen folyamatokra és a jövőbeli kilátásokra. Fellázadnak, mint a görögök? Múltba révednek? Elmenekülnek? Vagy nyitottak maradnak a világra?”

Békesi László közgazdász, volt pénzügyminiszter szintén a jegybankelnökváltást tartja fontos momentumnak, pontosabban azt: érdemben módosul-e az MNB monetáris politikája a tavaszi vezetőváltás után? Ez ugyanis – mint kifejtette – döntően befolyásolja a forintárfolyamot, az országkockázati felárat és az államadósság külső finanszírozását.

Elfogadja-e az év közepén az akkori eredmények alapján az Ecofin a 2013-as és 2014-es költségvetési prognózist? – Békesi szerint ez az év második fontos kérdése. Ettől függ ugyanis, hogy kikerülünk- e a túlzottdeficit-eljárás alól, vagy továbbra is marad a szoros uniós ellenőrzés. „Harmadsorban Magyarország számára kulcsfontosságú kérdés, hogy megváltozik-e a befektetési klíma a világban. Másként: hogy folytatódik-e a sikeres válságmenedzselés az Egyesült Államokban és az Európai Unió tovább halad-e a szuverén államadósságok menedzselésének útján.”

Heim Péter közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint az idei év legfontosabb gazdasági kérdése, hogy miként történik majd az uniós források szétosztása. Más szóval, hogy az EU-pénzek elérik-e a magyar gazdaságot, s kifejtik-e növekedést élénkítő hatásukat. Azt is 2013 sorsdöntő kérdésének tartja, hogy a globális bankóprés vajon megmozdítja-e az európai gazdaságot. Magyarország legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unió, azon belül is a német gazdasági növekedéssel nagyban korrelál a magyar gazdaság teljesítménye. Márpedig az unió kilátásait alapvetően befolyásolja az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank által évek óta működtetett gazdaságélénkítő „pénzpumpa”. Harmadsorban a magyar gazdaság szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy változik-e a kormányzat adópolitikája.

Lengyel László, politológus, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi docense szintén úgy véli, az oktatás kérdése egész évben napirenden lesz: az első hónapokban a felsőoktatás, majd fokozatosan a közép- és alsófokú oktatás is a középpontba kerül, botrányok, iskolabezárások várhatóak. „Akár a szeptemberi tanév kezdés normális menete is veszélybe kerülhet. Ám az év második felében, ahogy közeleg a 2014-es választási év, a kormány megadhatja a pedagógus-életpályamodellt és a béremelést.” A politológus szerint a mindennapi élet megoldásaira a jelenlegi hatalom a jól bevált kádárista megoldást alkalmazza, azaz azt érzékelteti és szajkózza, hogy az állami gondoskodás garanciája maga a hatalom, s ezt például további rezsicsökkentéssel igazolják majd. „A harmadik fő kérdés az önkormányzati autonómia megszűnése: a helyi hatalmak, önkormányzatok, közösségek a bőrükön fogják érezni, hogy súlytalanok és semmi beleszólásuk nincs saját ügyeikbe, ugyanis mindent fentről, központilag irányítanak. Ez helyi lázongásokhoz is vezethet, amikor kórházakat, rendelőintézeteket, iskolákat zárnak be.” Lengyel László véleménye szerint, ahogy a rendpárti kormányoktól várható, a jelenlegi hatalom is azt üzeni, ha nem az én rendőreim vannak az utcán, akkor veszélyben lesz a családod. „Ősztől »rászállhat« a kormány a romákra, rájuk kenve minden erőszakos bűncselekményt, lopást, rablást, ezzel is azt üzenve: csak Pintér Sándor rendőrei képesek megvédeni a magyar honpolgárokat. Mi vagyunk a rend biztosítéka. Szeptembertől pedig már a jövő évi választásokra koncentrálnak majd. Az lesz a fő kérdés, hogy ki lesz Orbán kihívója, létezik-e egyáltalán valaki, aki képes legyőzni őt. Minderre negatív kampánnyal, a már elkezdődött karaktergyilkossággal próbálnak választ adni.” A politológus szerint mivel az emberek utálják a pártokat, személyekre lesz kiélezve a kampány, nem pedig a pártokra. „Az öt kérdésből, komoly munkával, 3-2 arányban jobban jöhetne ki az egyesülő ellenzék, ha az oktatási, a mindennapi élet és a helyi autonómia kérdéseiben megtalálja a hiteles válaszokat” – tette hozzá Lengyel László.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!