Vége a sápszedésnek!

Hogy valamit tenni kellett, az az elmúlt hetekben egyre világosabb volt: az önkormányzatok sorra dőltek volna be a kormányzati segítség nélkül. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, nem mellesleg a Fidesz alelnöke beszélt arról nemrégiben, hogy tömeges csőd előtt állnak az önkormányzatok. Ekkora segítségre azonban a kormánynak most, hogy az IMF-tárgyalások hivatalosan is befagytak, biztosan nincs pénze. Gyanítható, hogy a terhek egy részét ismét csak a bankokra tolnák, ezzel megadva a kegyelemdöfést a magyar bakrendszernek, ezáltal a reménybeli gazdasági növekedésnek is.

Orbán Viktor szombaton a Fidesz által szervezett, Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen jelentette be a mentőcsomagot. Közölte: az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, „szőröstül-bőröstül” átvállalja az állam. A Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint az országos adósságállomány körülbelül nyolc százaléka oszlik meg mintegy 1700 ilyen település között. „Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak” – írták.

Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd, a hiteleké pedig 62,2 milliárd forint – részletezték.

Orbán Viktor emellett azt is bejelentette a tanácskozáson, hogy az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi az állam, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként – az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján – számolják ki az adósságátvállalást. A gazdagabbaknak kisebb mértékben segítenek – jegyezte meg a kormányfő, jelezve, hogy az ötezernél nagyobb lélekszámú települések adósságállományát átlagosan 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt. A Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint, ha egy ötezer lakosnál nagyobb település önkormányzatának egy főre jutó – az említett módszer alapján képzett – mutatószáma a településkategória átlagának 100 százalékával egyezik meg vagy meghaladja azt, az adósságállományt 40 százalékos mértékben konszolidálja az állam. Ez 134 önkormányzat 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. Ebbe a kategóriába tartozik például a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok, Budakalász vagy Sárvár. Ha az említett mutatószám a településkategória átlagának 75 és 100 százaléka közé esik, az adósságállomány felét konszolidálják, ami 54 önkormányzat – köztük Pápa és Szigetvár – esetében összesen 145,1 milliárd forint adósságátvállalást jelent. Ha a mutatószám a településkategória átlagának 50 és 75 százaléka között van, az adósság 60 százalékát veszi át a központi kormányzat, amely ezzel 57 önkormányzaton segít, összesen 79,4 milliárd forintnyi adósság átvállalásával. Idetartozik például Törökszentmiklós és Gyula. Amennyiben a mutatószám a kategória átlagának felét sem éri el, az adósságállományt 70 százalékban konszolidálják. 38 önkormányzat – köztük Komló és Isaszeg – élhet majd ezzel a megoldással. Esetükben a segítség összesen 45,6 milliárd forint adósság átvállalását jelenti.

Az önkormányzati vezetők körében nem felhőtlen az öröm. Gajda Péter, Kispest szocialista polgármestere a miniszterelnök bejelentésével kapcsolatban lapunknak azt mondta: félő, hogy ez a terv majd a hangyákat bünteti, a tücsköket pedig jutalmazza. „2009-ben és 2010-ben nullszaldóval zártunk, de azóta majdnem egymilliárdot vontak el, így most tavaly óta 500 milliós működési hiánnyal küzdünk – ami a 10 milliárdos idei költségvetéshez képest ugyan nem sok –, a jelenlegi tervek szerint ebből 100-150 milliót vállalna át az állam, de ennél jóval többet vett el az elmúlt években, ezért működési hitelfelvételre szorultunk.” Gémesi György, Gödöllő polgármestere a VH-nak úgy nyilatkozott: a települések felélték a tartalékaikat, ezért hitelre szorultak és adósságokat halmoztak fel, országos szinten 1200 milliárd forintot. Gémesi szerint célszerű lett volna a hitelállományt átvilágítani, hogy kiderüljön, ki mire vette fel a hitelt. A polgármester egyetért az állami hitelátvállalással és a sávos megoldással. Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere szerint sok a bizonytalanság a miniszterelnök által bejelentett állami adósságátvállalásról szóló intézkedésben. Úgy vélte, könnyen lehet, hogy azok, a zömével fideszes vezetésű települések járnak jobban, amelyek az elmúlt öt-hat évben nyakra-főre bocsátották ki a svájcifrank-alapú kötvényeket. A városvezető azt mondta: a falvak esetében „teljes egészében felszámolják” az önkormányzatiságot, hiszen január elsejétől a falusi önkormányzatoknak nem lesznek intézményeik, bevételeik, sőt a legkisebb településeken még a hivatali ügyintézés is megszűnik.

Az önkormányzat adósságállományáról több elemzést is publikáló Magyar Progresszív Intézet szakértője, Gyömöre Máté szerint Orbán Viktor bejelentéseiből egyelőre annyit lehet bizonyosan megállapítani, hogy az állam az egyik kalapból a másikba helyezi a kiadásokat. A politikai kommunikáció szempontjából jól csengő üzenetet hordoz az önkormányzati adósságkonszolidáció, sőt a hitelek megújítása is könnyebb lehet úgy, ha a tartozások mögött az állam, és nem egy csekély vagyonú önkormányzat áll. Ugyanakkor érdemes különbséget tenni hitel és hitel között is. – A fejlesztésekre vagy a beruházásokra felvett hitelek ugyanis megtérülő vállalkozások lehetnek, míg a működési célú hitelfelvétel bizonyosan nem térül meg soha, éppen ezért a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve ez utóbbiak átvállalása racionálisabbnak tűnt volna – fogalmazott a szakértő. Szerinte az igaz, hogy elsősorban a kisebb települések szenvednek a működési hitelektől, de ez nem indokolja, hogy egyenlőségjelet kell tenni közéjük. Egy nyugat-magyarországi vagy jó turisztikai adottságokkal rendelkező kistelepülés hitelállományának szerkezete lényegesen kedvezőbb képet mutathat, mint egy kelet-magyarországi, magas munkanélküliséggel terhelt településé. – Összességében elmondható, hogy az adósságok részleges átvállalása levegőhöz juttathatja az önkormányzati rendszert, ugyanakkor nem látszik, hogy mi akadályozná meg az adósságok újratermelődését – mondta Gyömöre Máté.

Orbán Viktor beszédében természetesen az előző szocialista kormányokat tette felelőssé az önkormányzatok eladósodásáért, Kósa Lajos pedig az aktuális politikai érdeknek megfelelően meg is nevezte a bűnöst: Bajnai Gordont. Arra egyikük sem tért ki, hogy a hosszú évek óta fideszes vezetésű önkormányzatok súlyos eladósodásáért viselnek-e bármilyen felelősséget a párttárs polgármesterek. Az egy főre jutó adósságállomány tekintetében a fideszes vezetésű önkormányzatok állnak az élen. Hódmezővásárhelyen például több mint 400 ezer forint jut egy főre, de Pécs és az V. kerület is az elsők között van magas adósságállományuk miatt. A tények még akkor is makacs dolgok, ha Hódmezővásárhely fideszes közgyűlése szeptember 14-én fogadta el azt a határozatot, amelynek értelmében, ha valaki a legeladósodottabb magyar városnak nevezi Lázár János egykori városát, az ellen polgári pert indítanak.

Ha a kormány át is vállalja az adósságot, azt egyszer ki kell fizetni. Elvben legalábbis. Ez a több mint 600 milliárdos teher éppen akkor esik a kormány – és az adófizetők – nyakába, amikor immár hivatalosan is kiderül: az IMF részéről nincs újabb időpont a magyar kormánnyal való tárgyalásra. Közben elkezdődött a kommunikációs felkészítés arra is, hogy Magyarország ellen vélhetően nem zárul az úgynevezett túlzott deficiteljárás Brüsszelben, hiába bizonygatta tegnap is Varga Mihály, hogy milyen rózsás a magyar költségvetési helyzet. Mindennek azért van különös jelentősége a tegnapi bejelentés fényében, mert a túlzott deficiteljárás miatt Magyarország eleshet uniós forrásoktól, pedig azok az önkormányzatok számára immár az utolsó fejlesztési lehetőséget jelentenék. Brüsszel pedig eddig is kételkedett abban, hogy a magyar kormány képes lesz tartani a hiánycélt. Az önkormányzati adósság átvállalása az úgynevezett eredményszemléletű (uniós módszertan szerint számolt) hiánymutatót nem befolyásolja, a pénzforgalmi hiányszámban viszont már megjelenik. Vagyis, ha idén megtörténik az adósságátvállalás egy része, az már az idei költségvetés egyenlegét „rontja”.

Feltéve, hogy a kormány fizet, és nem arról van szó, hogy a nem fizető önkormányzatok helyett most az állam lesz, aki nem fizet a bankoknak. Mindenesetre beszédesek voltak ebből a szempontból Orbán Viktor mondatai. – Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot – mondta Orbán a polgármestereknek, hozzátéve, hogy bár a mostani tanácskozásnak nem témája, mit kezd az állam az átvett adóssággal, de „akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük”, és ezek nem mindegyike indokolatlan.

Hogy mi lehet ez a rossz sejtés? Elég, ha a közelmúltra utalunk. Lázár János, aki jelenleg a miniszterelnökséget vezető államtitkár, még hódmezővásárhelyi polgármesterként üzent hadat a várost hitelező Erste Banknak, mondván, a devizaalapú kötvény miatt keletkezett fizetési teherből vállaljon magára a bank is. És bár ez a fajta kockázatmegosztás sem a hitelszerződésben nem szerepelt, sem földi halandó számára amúgy nem járható út, Lázár törvényi szabályozással fenyegetőzött. Törvény akkor nem született, az Erste egyezséget kötött a várossal. Könnyen lehet, hogy most jött el az ideje annak a szabályozásnak, amely az önkormányzatok által előállított terhek egy részét a bankokra nyomná. Ez éppen beleillene a kormány bankellenes retorikájába. A magyar bankrendszernek, ezáltal a hitelezésnek, ezen keresztül pedig a reménybeli gazdasági növekedésnek viszont megadná a végső kegyelemdöfést.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!