Újraépítené az orvos-beteg kapcsolatot; 28 műtővel felturbózott sürgősségi intézményt működtetne éjjel-nappal – Bedros J. Róbert, a budai szuperkórház építéséért felelős miniszterelnöki megbízott interjújában mesélt az Egészséges Budapest Program keretében megépülő új budapesti kórházról. Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztési programja indult el, amely keretében három centrumkórház jön létre a fővárosban, és további 25 kórház és 32 szakrendelő fejlesztése valósul meg a következő években több mint 700 milliárd forint értékben. A fejlesztések közül a legnagyobb beruházás a Dél-Budán megépülő új kórház, ami Európa egyik legmodernebb kórháza lesz.
Az országban elsőként vezették be a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban a sürgősségi segítői szolgálatot. A Bedros J. Róbert által irányított intézményben a segítők feladata, hogy egyfajta mediátorként működjenek a szakápolók, orvosok és a betegek között. Az ő feladatuk, hogy informáljanak, kedélyeket nyugtassanak, vagy ha szükséges, egy finom teával, vízzel kínálják meg a várakozó pácienseket. Szükség is van rájuk, hiszen országos tendencia a sürgősségi osztályok túlterheltsége.
– A sürgősségi osztályon várakozó betegeket az úgynevezett Triage rendszer alapján sorolják be a betegség súlyossága szerint. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem indokoltan keresi fel a sürgősségi osztályt, nem kizárt, hogy hosszabb várakozási időre számíthat. Sorra kerülni ugyanis azok fognak hamarabb, akiknek ezt az állapotuk indokolja – fejtette ki Bedros J. Róbert, a dél-budai szuperkórház építéséért felelős miniszterelnöki megbízott.
A Szent Imre Kórház főigazgatója hozzátette: a kórházak sürgősségi osztályait felkereső betegek nagy többségét a háziorvosok, illetve az ambuláns rendelések doktorai is el tudnák látni. Amennyiben ez így történne, a sürgősségi osztályok dolgozóinak több ideje, energiája maradna a valóban gyors beavatkozást igénylő esetekre. Az ellátás színvonala pedig ugrásszerűen javulhatna.
Zöldmező kontra bővítés
Azonban bárhogy is racionalizálják a kórházak működését, a jelenlegi rendszeren elképesztő nyomás van, ha csak Európát vesszük górcső alá, akkor azt láthatjuk, hogy például a hazánknál fejlettebb országokban lásd a németeknél vagy az angoloknál, hozzávetőlegesen 10, illetve 40 ezer egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből – vélekedik Bedros.
– Budapesten és az agglomerációban közel 4 millió emberről kell gondoskodni, így mindenképp fejleszteni, elérhetővé kell tenni a fővárosi sürgősségi ellátást, valamint a budai gyermekellátást. A tervek szerint a főváros vonzáskörzetében 3 centrumkórház fogadja majd a betegeket, azaz mindegyik intézményre hozzávetőlegesen 1,2 millió potenciális páciens jut. A dél-budai centrum a sürgősségi ellátásra fekteti a hangsúlyt. Így az OMSZ önálló mentőállomást is működtet az intézményben, és a gyorsaság érdekében a kocsik saját mentősávban roboghatnak a kórház közelében. Azoknál a súlyos eseteknél pedig, amikor egy mentőautó kevés lenne, „légimentők” juttatják ellátáshoz a pácienseket – az intézményben két helikopterállomás áll majd rendelkezésre. Egy a felnőtt-, egy pedig a gyermekellátást fogja támogatni. „Műtőkben pedig szinte dúskálni fogunk – mondja Bedros J. Róbert –, de erre szükség is lesz, mivel beteget nem küldhetünk el, a nap 24 órájában pörög majd a kórház.”
Nem véletlenül döntött úgy a kormány, hogy megvalósítja az utóbbi száz év legjelentősebb zöldmezős beruházását, és nem a Szent Imre kórház bázisán alakítja ki az új budai centrumot, illetve nem kísérletezik a jelenlegi kórházi infrastruktúra toldozgatásával. „A Szent Imre bővítése nem reális, hiszen ahhoz, hogy komoly sürgősségi centrummá tegyük, építeni kellene egy sürgősségi blokkot, de ebben az intézetben azok az elvárások, amelyekkel szeretnénk, hogy a budai szuperkórház rendelkezzen, nem megvalósíthatók” – hoz szakmai indokot a miniszterelnöki megbízott. „Régi intézményeknél egész egyszerűen a falak, míg egy zöldmezős beruházás esetében csak a képzelet és az igények szabnak határt. Igaz ugyan, egyszer meg kell építeni a kórházat, de utána minimális ráfordítással és állagmegóvással évtizedekig gazdaságosan üzemeltethető.”
Egyedül hatékonyabb
És ez az alapvető kérdés a mai magyar egészségügy tapasztalataiból kiindulva: működtethető-e egy olyan rendszer, ami jó körülményeket biztosít a betegnek, és mégsem durván veszteséges. Bedros J. Róbert hiszi, hogy igen (lásd: kiemelésünket). Arra készül, hogy a szuperkórház 900 egyágyas és 300 kétágyas szobában gyógyítja majd betegeit. Meggyőződése, hogy az egyágyas kórterem költséghatékonyabb, mint a négy- vagy az éppen nyolcágyas. A külföldi statisztikák azt mutatják, ha egyedül van a beteg, gyorsabban gyógyul: pihentetőbb a lábadozása, koncentráltabb az orvosok és a nővérek figyelme. Továbbá az adatokból az is kiolvasható, hogy az egyágyas szobákban sokkal kisebb eséllyel alakulnak ki bakteriális fertőzések, illetve jóval kevesebb „eleséses” kórtermi baleset történik. Következésképpen gyorsabb lesz a betegforgó, azaz rövidebb idő után bocsáthatók el a páciensek, így az egy- és kétágyas szobákban nem látnak el érdemben kevesebb beteget.
Visszaadni az orvosokat
Az egyágyas szobák segítségével vissza lehet adni a betegnek az orvosokat. Terve szerint a kórházban nem lesznek klasszikus „visszavonulós” orvosi szobák, az orvosok és nővérek a közösségi terekben tartózkodnak, és intézik ügyeiket, a páciensek bármikor elérhetik őket. A szuperkórházban lesznek rekreációs pihenőszobák, és adminisztrációs üvegfallal ellátott munkaállomások is. A betegek az egyágyas kórtermekben bizalmibb kapcsolatot alakíthatnak ki az orvossal és a nővérrel. Partnerként kell kezelnünk a betegeket és beszélgetnünk kell velük. Például hamar kiderülhet, hogy egy magas vérnyomással küszködő beteg tüneteinek hátterében az otthoni konfliktusok állnak – azaz nemcsak a vérnyomását kellene kezelni, hanem a családi életét is rendbe kellene tenni. Néhány jó szó tényleg csodákra képes. Úgy vélem, hogy a szó tényleges és átvitt értelmében is „Meg kell fogni a beteg kezét!” – fejti ki elképzeléseit Bedros J. Róbert.
Átlátható rendszer
Értelmezésében egyébként a betegek partnerként kezelése átláthatóságot is jelent. Tervei szerint a betegek bármikor ellenőrizhetik leleteiket, tájékozódhatnak a tervezett és az elvégzett vizsgálatokról – ha úgy tetszik, egyfajta felhasználói lesznek a kórház informatikai rendszerének. Ezt a páciensek egy audiovizuális eszköz segítségével tehetik meg, a szobákban az ágyaknál rögzített okoseszközzel telefonálhatnak, internetezhetnek, kommunikálhatnak a nővérrel és az orvossal, illetve lekérhetnek adatokat – természetesen egy egyedi kód megadásával. A kórház informatikai rendszerének másik végpontja pedig a gyógyítóknál lesz: egy e célra fejlesztett digitális eszköz megmutatja a beteg összes adatát, milyen vizsgálatokat/ beavatkozásokat végeztek rajta, milyen gyógyszert kapott, illetve kell kapnia és így tovább. (Ez a szisztéma egyébként az orvosok adminisztrációs feladatainak nagy részét is kiváltja, így több idő jut a betegre.) A rendszerbe nem lehet belenyúlni, minden mozdulatot naplóz az informatika.
Egyenrangú félként kell bánni a beteggel, a célunk olyan orvosokkal együtt dolgozni a szuperkórházban, aki felkészült a saját területén, és vállalja a felelősséget a döntéseiért. „Mi komoly technikai hátteret biztosítunk ahhoz, hogy a kollégák képezhessék magukat – lesznek például olyan gyakorló laborjaink, ahol korszerű oktatóeszközökön gyakorolhatják a beavatkozásokat. De lesz LED-fallal ellátott auditórium is. „Az a célunk, hogy a kollégák, az orvosok és az egészségügyi dolgozók fejlesszék magukat – mondta Bedros J. Róbert.
A miniszterelnöki megbízott egy percig nem aggódik amiatt, hogy az új budai centrumban nem lesz elég gyógyító. Egyrészt a Szent Imre munkatársai egyemberként költöznek át az új intézménybe, azokat az osztályokat pedig, amelyek nincsenek meg az intézményben, a centrumhoz tartozó kisebb, csatolt más kórházaktól át tudjuk venni – természetesen a kollégákkal együtt. Ami a miniszterelnöki megbízottat is jó érzéssel töltötte el, az az, hogy külföldön dolgozó orvosok és szakápolók keresik meg munkatársait, érdeklődve az új intézményben kínálkozó munkalehetőségekről. Az is megfigyelhető, hogy folyamatosan csökken az elvándorló orvosok száma, amely többek között annak köszönhető, hogy a kormány jelentős béremeléssel és ösztöndíjakkal támogatja az egészségügyi pályát választókat.
A kórházban mindenki kiszolgáltatottnak érzi magát, így arra kell törekedni, hogy a beteget a lehető legkevésbé szakítsák ki polgári életéből, vallja Bedros J. Róbert. Ennek érdekében a dél-budai centrum egyfajta „egészségplázaként” működik majd – hasonlóképpen Bécs gigakórházához. Az Allgemeines Krankenhaus egy rendkívül jól szervezett kórház, működik benne posta, étterem, virágbolt, de még egy Spar is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
