Marad-e Hillary Clinton külügyminiszter?
A kongresszusi vezetőkkel találkozik második elnökségének első munkahetén Barack Obama. Az elnök célja, hogy kompromisszumos megoldásokat keresve próbáljon meg egyezségre jutni a republikánusok erre hajlandó képviselőivel, mert csak így lehet elkerülni az Egyesült Államokat fenyegető pénzügyi, költségvetési csapdákat. Obama nem takarékoskodott az energiáival, a választás másnapján visszatérve a Fehér Házba azonnal mozgásba lendült, hogy keresztülvigye tervét a 250 ezer dollár felett keresők adóemelésére, illetve a középosztálybeliek adókulcsának megtartására. A republikánusok érdekeit John Boehner a képviselőház elnöke képviseli, aki kijelentette, hogy pártja küzdeni fog minden adóemelési terv ellen, mondván azok lelassítják azoknak a munkahelyeknek a megteremtését, amelyekre mindenki vágyik. Kijelentését finomítva megjegyezte, hogy a kiadási és bevételi oldalon is szükség van a források vizsgálatára. Újságírói kérdésre pedig azt is elmondta, hogy tapasztalatai szerint lehetséges kompromisszum az elnökkel.
Időközben megindultak a találgatások Washingtonban, vajon hogy fest Obama második elnökségének kormánya. A legnagyobb érdeklődés a külügyminiszteri posztot illeti, megőrzi-e tisztségét Hillary Clinton, avagy korábbi jelzésének megfelelően távozik, és helyét John Kerry, a demokraták 2004-es elnökjelöltje venné át. Annyi biztos, hogy Obama elnök új CIA-főnök után nézhet, mert Petraeus tábornok lemondott posztjáról. A titkosszolgálat feje nem politikai, hanem magánéleti okok miatt vonul vissza, házastársi hűtlenség gyanújába keveredett. A hír hallatára az FBI bejelentette az ügy kivizsgálását.
Ami a republikánusokat illeti, Mitt Romney a héten bejelentette: visszavonul a politikusi pályáról. A jövőjéről még csak találgatások vannak: elképzelhető hogy könyvet ír kampányjegyzeteiből, visszatér a pénzügyi szektorba, de vannak, akik szerint a mormon egyház fejeként kezd új életet. Ezek után a nagy kérdés, hogy milyen stratégiát választanak a republikánusok. Ami biztos: hogy folyik a választási adatok elemzése a republikánus pártban – és erre minden okuk megvan.
A Barack Obama legerősebb és legbiztosabb szavazótáborának számító afroamerikai és latinajkú csoportban a demokrata jelölt lesöpörte a pályáról a republikánus Mitt Romneyt. Az afroamerikaiak 93 százaléka adta szavazatát a demokrata elnökjelöltre, ez hajszálnyival kevesebb mint négy évvel ezelőtt. A latinajkúak 71 százaléka támogatta Obamát, arányuk 2008-hoz képest egy százalékponttal növekedett az USA népességében. A fehér szavazók körében valamelyest visszaesett az elnök népszerűsége, 4 százalékkal kevesebb, 39 százaléknyi voksot kapott tőlük, ám ez is jócskán azon a határon belül volt, amelynek elérése nélkülözhetetlen volt a választási győzelemhez.
Az újraválasztott elnök igen erős tábora a szebbik nem, voksaik 55 százalékát zsebelte be, 2008-hoz képest mindössze egy százalékot veszített körükben. A férfi szavazók esetében már érezhetőbb volt az elmozdulás, míg négy évvel ezelőtt 49 százalék szavazott rá, addig idén csak 45 százalék. A republikánus elnökjelölt ezzel szemben idén 52 százalékát kapta a férfi voksoknak. Mitt Romney a női szavazók között a férjezettek körében volt sikeres, 53 százalékuk rá voksolt. A hajadonok 67 százaléka azonban a sármos Obamát támogatta.
A korosztályokat nézve a választási eredményekből azt a következtetést lehet levonni, hogy minél idősebb valaki, annál jobban húz Mitt Romney felé. Barack Obama a 18 és 29 év közöttiek között volt a legnépszerűbb, 60 százalékuk rá szavazott, ami igencsak markáns eredménynek mondható, ám 6 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban. A harminc és negyvennégy év közöttiek 52 százaléka a demokrata, 45 százaléka a republikánus jelöltre voksolt. Mitt Romney egyedül a negyvenöt és hatvannégy év közöttiek közt aratott sikert, ám itt sem olyan jelentőset, 51 százalék akarta őt az USA következő elnökének.
Obamát alapvetően az alacsony jövedelműek támogatójaként ismeri a közvélemény, ám egész szép arányban szerzett szavazatokat a közepes jövedelműek és a jómódúak körében is. Az alacsony jövedelműek, tehát az évi ötvenezer dollár alatt keresők, 60 százaléka voksolt Obamára, de a közepes jövedelműeknek a 46 százaléka, sőt a jómódúak 44 százaléka is.
A protestánsok 62 százaléka Mitt Romney mellett döntött, aki az első mormon elnökként vonulhatott volna be a történelembe. Természetesen a mormon vallásúak nagy száma, 78 százaléka támogatta őt. A katolikus szavazók megosztottak voltak, a zsidó vallásúak 70 százalékban szavaztak Barack Obamára, éppolyan arányban, mint a vallástalanok.
A választási kampány során a legnagyobb hangsúly végig a gazdasággal kapcsolatos kérdésekre esett. A megkérdezettek 59 százaléka értett ezzel egyet. Azok között, akik valóban a gazdasági kérdéseket tartják a legelemibb kérdésnek, 51 százalék Mitt Romneyra szavazott. Ám azok közül, akik szerint a munkanélküliség a legégetőbb kérdés, 54 százalék Obamát támogatta.
Megannyi kérdést vet fel, hogy a választópolgárok vajon jobban támogatják-e azt a jelöltet, aki határozott jövőképpel rendelkezik, és milyen mértékben favorizálják azt, aki odafigyel az átlag polgárokra is. Az első csoportot a közvélemény szerint Romney képviseli, míg a másodikat a másodjára is megválasztott elnök. Akiknek az a fontos, hogy a hozzájuk hasonló embereket képviseljék, 81 százalékban Obamára adták le szavazatukat, míg a jövőképért harcoló Rom
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!