Az OTP számára az is veszteséget jelentett, amikor a nyáron pert nyert egy devizahitelessel szemben. Ezen a héten azonban kétszer vesztett a bank. Mégsem kell félteni a magyar pénzintézetet, mert jelentős tartalékokat halmozott fel a rossz időkre.
A héten kétszer is pert vesztett a devizahitelesekkel szemben az OTP. Előbb a Szegedi Ítélőtábla hozott jogerős közbenső ítéletet, mely szerint az adósoknak és a banknak úgy kell elszámolniuk egymással, hogy nem vehetik figyelembe az egyoldalú kamatmódosításokat. Majd a Fővárosi Törvényszék mondta ki egy másik perben a szerződés semmisségét, az ügyfélnek adva igazat, mind az árfolyamrés, mind az egyoldalú utólagos szerződésmódosítás miatt.
Nálunk nincs precedens jog, vagyis egyik ítéletből sem következik, hogy a többi devizahiteles automatikusan pernyertes lenne. Pertársaságok azonban bármikor alakulhatnak, s az OTP közel 670 milliárd forintos devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezik. Más szóval kockázatot jelentenek a bírósági ítéletek a magyar lakossági banknak.
Hogy mennyire így van, arra a bank nyári pernyertessége világított rá. Akkor a Kúria ugyan elutasította egy devizahitel megsemmisítését, ám a „hiba” kijavítását írta elő. Arra kötelezve az OTP-t, hogy a megduplázott árfolyamrést szűkítse az eredeti sávra, vagyis a havi törlesztőrészlet 1 százalékára. Ami egyetlen hitel esetén néhány tízezer forintot jelenthet, ám a teljes hitelállományra vetítve már milliárdos nagyságrend.
A perek azonban csak a devizahitelesek egy jól felkészült, fizetőképes és jogi háttérrel rendelkező, szűk körének jelenthetnek megoldást. Másokon legfeljebb a régóta vajúdó devizahiteles mentőcsomag segíthet. Egyelőre azonban azt sem lehet tudni, hogy hova fut ki a kormány és a Bankszövetség alkudozása.
Valójában az a kérdés, hogy ha a 180 forintos (svájci frank alapú hitelek) és a 240 forintos (euró alapú hitelek) árfolyamgátat felállítják, kik és hogyan osztoznak majd a veszteségen. Mennyi esik az adósokra, mennyi a hitelezőkre és mennyi az államra? Persze a bankok vesztesége végső soron az ügyfelekre hárul, tehát a devizahitelt fel nem vevőkre is. Míg az állami részt az adófizetők között porlasztják szét, tehát szintén érinti azokat, akik nem vettek fel devizahitelt.
A bankok szempontjából legrosszabb forgatókönyv úgy számol, hogy a hazai devizahiteleken elszenvedett teljes – 1000 milliárdnyi – veszteség a bankoknál csapódna le, amiből 250 milliárd esne az OTP-re. Még egy ilyen szélsőséges szcenárió esetén sem fenyegetné komolyabb veszély a magyar lakossági bankot, mert az úgynevezett tőkemegfelelési mutatói kiválóak. Ráadásul, az elmúlt hónapokat intenzív tartalékképzésre használta fel az OTP, felkészülve az esetlegesen ínséges időszakra.
Más a helyzet a külföldi bankok hazai leányaival, melyek feltőkésítésre szorulhatnak a devizahiteles mentőcsomag miatt. Kérdés, hogy ezúttal is állják-e a cechet a külföldi anyabankok, vagy esetleg a fiókbezárások mellett döntenek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
