Zászlóshajó az ismeretlenbe

Huszonegyedik századi körülmények, modern berendezések, egyágyas szobák ingyenes wifivel, fodrász, üzletek, posta – a tervek szerint mindezt kínálják majd az új budai centrumkórházban. Azoknak a szerencséseknek legalábbis, akik bekerülhetnek ide. A többiek reménykedhetnek, hogy marad elég orvos és nővér az ellátásukra más intézményben azután is, hogy a szakma egy részét felszívja az új budai kórházpláza.

Az ígéretek szerint az intézményben minden lesz, ami manapság szakmailag elvárható, 1200 ágyból 900 egyágyas kórteremben kap helyet, a maradék 300 kétágyas szoba a gyermekosztályon lesz, hogy a szülők is bent aludhassanak a gyermekük mellett. Ráadásul kizárt a várólista, ugyanis több MRI- és CT-berendezés is elérhető lesz, akárcsak a PET/CT, amiből jelenleg is csupán néhány működik az országban. Varázslatosan hangzik, de azért csak várjuk ki a végét!

Jó irány, rossz intézmény

Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár az új komplexummal kapcsolatban például arról beszélt a Vasárnapi Híreknek: ő már 2005-ben felvetette, hogy létre kellene hozni egy egészségplázát, bár kicsit másképp gondolta. Ennek ugyanis szerinte nem egy centrumkórháznak, hanem egy korszerű egészségcentrumnak kellene lennie, ahol maximum szakrendelői ellátást nyújtanak, és ehhez társulnak egyéb szolgáltatások.

„El kellene dönteni, hogy a most építendő komplexum egy centrumintézmény lesz, és akkor annak logikája mentén működik majd, vagy valami egész más akar lenni. Természetes, hogy az embereknek egy kórházban is vannak igényeik, például egy normális kávézóra, gyermekmegőrzőre a látogatók számára, sőt még akár fodrászra is. Attól ugyanis, hogy valaki kórházban van, nem feltétlenül haldoklik. De, és ez egy nagy de: egy szuperkórházba zömével nem a tartósan bent fekvők kerülnek, az ugyanis nem egy szanatórium” – szögezi le Kincses Gyula.

Vagyis, egy ilyen intézményben nem tartózkodnak bent hónapokig a betegek, ha mégis, akkor azt például az intenzív osztályon teszik, ahol nem a hajuk állapota a kulcskérdés. Egy traumás betegnek vagy műtétre készülőnek érthetően nem az a legfontosabb, hogy a kórházban van-e posta, fodrász vagy ruhabolt.

„Az, hogy egy kórház egyfajta szolgáltatási rendszer legyen, ami az emberek igényeit kielégíti, szerethető gondolat, de pont nem a szuperkórház kellene, hogy ennek a zászlóshajója legyen” – mondja.

Azzal kapcsolatban, hogy az intézményben a tervek szerint 900 egyágyas szoba lesz, Kincses Gyula megjegyezte: társadalombiztosítás (tb) szempontjából ilyenkor nem ugyanaz az ellátási ár, mint egy többágyas kórterem esetében. A tb terhére kétágyas, nem fürdőszobás szoba az, ami kötelezően jár. Ami ennél jobb, azért általában pénzt kérnek az intézmények. Azonban ha az új budai centrumkórházban az egyágyas kórterem lesz az alap, akkor azok, akiket ott látnak el, többe kerülnek a biztosítónak. Kincses Gyula arra a kérdésre, előfordulhat-e, hogy fizetőssé teszik az ágyakat, úgy válaszolt: kizártnak tartja, hiszen ez elvileg egy centrumkórháznak épül, ami a három vezető fővárosi intézmény egyike lesz, nem pedig VIP-kórház. Kitért azonban arra: szakmailag nem feltétlen jó irány, ha az egyágyas szobák felé haladunk, a kórházi tapasztalatok szerint ugyanis a kétágyas szobák jobbak, hiszen fontos a betegtársak felügyelete, és gyógyulási szempontból az is, hogy legyen kihez szólni a páciensnek.

Rávilágított arra a furcsaságra is, hogy az egész Egészséges Budapest Programnak, vagyis a fővárosi kórházfejlesztésnek Cserháti Péter a kinevezett miniszteri biztosa, ő felügyeli és koordinálja az eseményeket. Azonban a teljes program egyetlen eleme, vagyis a budai centrumkórház esetében miniszterelnöki megbízottat is kineveztek Bedros J. Róbert személyében. Kérdés, hogy erre miért volt szükség.

Ki marad a betegeknek?

A budai szuperkórházban várhatóan nem lesz szakemberhiány, még Bedros J. Róbert is arról nyilatkozott korábban a Figyelőnek, hogy már többen jelezték, szívesen mennének az intézménybe, ahol mintegy kétezer egészségügyi szakember dolgozik majd. Kérdés, hogy ezek az orvosok, nővérek, beteghordók, asszisztensek mennyire hiányoznak majd azokról a helyekről, amelyeket otthagynak az új állásért.

Ezzel kapcsolatban Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy nyilatkozott lapunknak: egyelőre semmit nem tudni a kórházról, nemhogy nem látták a kiviteli tervet, valószínűleg még nincs is ilyen. Még legalább öt év, mire az intézmény elkészülhet, így a kamara egyelőre nem foglalkozik a munkaerő-ellátottságával. Annyi biztos, a modern berendezések, a dolgozók számára elérhető óvoda és bölcsőde, vagy épp a fitneszterem már most vonzó az orvosok és a nővérek számára is.

„Mikor kórházat építünk, azt nem a mának, hanem a holnapnak tesszük, méghozzá legalább 100 évre” – erről már Rácz Jenő egészségügyi szakember, a Kórházszövetség volt elnöke beszélt lapunknak. A  hotelszolgáltatások esetében tehát nem azt kell nézni, hogy most mi a mérvadó, hanem azt, hogy merre halad a világ, milyen tendenciák érvényesülnek.

„Nagyon fontos higiénés szempontokat is figyelembe vettek, mikor tervezték az intézményt, hiszen a kórházi fertőzések csökkentésében fontos szerepet játszhat, ha elkülöníthetőek a betegek, ez megoldott a külön kórteremmel. Ebben az új intézményben egyébként már ez lesz a közellátás alapja, így ott nem kérhetnek felárat a külön szobáért, ahogy azt más intézmények teszik” – teszi hozzá Rácz Jenő.

Szálloda a kórházban

Vannak olyan kórházak, amelyek már most is 21. századi körülmények között tudják fogadni a betegeket, miközben más intézményekben a 19. századnak megfelelő hotelszolgáltatásokat tudnak biztosítani. Tény, hogy ez feszültségeket kelthet, amit kezelni kell.

Rácz Jenő hangsúlyozta, az USA-ban, Szingapúrban, Ausztráliában is az a tendencia érvényesül, hogy a betegek mellett a hozzátartozókat is ki akarják szolgálni, így kiépült a megfelelő infrastruktúra. Volt, ahol szálloda, turisztikai iroda is épült a kórházhoz. A  szakembert is kérdeztük arról, hogy mi lesz azokkal a betegekkel, akik más kórházban jogosultak ellátásra, ahonnan orvosok, nővérek igazolnak át az új budai centrumkórházba.

„Fontos tisztában lenni azzal: mikor arról beszélünk, hogy az ellátószemélyzet egyik intézményből megy egy másikba, akkor eközben a kórházak feladatköre is megváltozik. Nem arról van szó, hogy minden marad a régiben, de belép egy új kórház. Ellenkezőleg. Egy új intézmény ellátási területet és feladatokat is kap, ami változtat más intézmények addigi feladatain, funkcióján” – részletezi Rácz Jenő. Szerinte nem a munkaerő-átcsoportosítás a veszélyes, hanem a magánellátás komoly elszívó ereje, amit szavai szerint mindenképp kezelni kell.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!