A gyorséttermi műanyag ízbombákon kívül szinte minden mást érintene a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület „hamburgeradóval” kapcsolatos terve, melynek értelmében csomagonként tíz forinttal adóztatnák meg a túlzottan nagy zsír-, só- vagy cukortartalmú ételeket.

  -
  -
  -
- – Kép 1/3

A tervezet lényege a magyar társadalom egészséges táplálkozásra való ösztönzése, amely kétségtelenül szép cél. Félő azonban, hogy erre kevéssé alkalmas, ám bevételkiesést mindenképpen okoz a kereskedelemben. Az egyesület koncepciójával úgy tűnik, a kormány is egyetért, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében is szólt erről. Még nem tudni, miképp kerül a hamburgeradó összhangba az alapvető gazdasági célokkal, a fogyasztás növelésével, a termelés támogatásával? A pluszadó kivetése ugyanis emelné az árakat. Ráadásul ezt a terhet, annak ér­­de­kében, hogy ne menjen szembe uniós irányelvekkel, vagy csak a kereskedőkre, vagy csak a termelőkre lehetne kivetni. A forgalmazók már túl vannak egy válságadón, az élelmiszergyártók pedig amúgy is inkább támogatásra szorulnának, mintsem újabb béklyóra.

Kérdéses az is, hogy egy ilyen típusú regulázás mennyire tartaná vissza az egyébként is egészségtelenül táplálkozókat a károsnak mondott, ennél fogva drágább ételek fogyasztásától. Hajlamosak vagyunk attól tartani, hogy nem a chips marad el, hanem a gyümölcs.

A világ más országaiban sem különadók kivetésével igyekeznek változatos étkezésre, egészséges életmódra nevelni honpolgáraikat, hanem hosszú távú, átfogó kampányokkal. A finnek például a hetvenes években vágtak bele nagyszabású mozgalmukba, amelynek célja a szív- és érrendszeri megbetegedések visszaszorítása volt. Ma a legjobbak közt vannak a kontinensen.

Emellett tény az is, hogy egészségtelen élelmiszer nincs, csak egészségtelen étrend – ezt Antal Emese, a Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta. Szerinte a mértéktelen fogyasztásnak van egészségkárosító hatása, ezért a változatos étkezésre kell törekedni.

Az élelmiszerek besorolása egyébként az Országos Élelmezés- és Táplál­ko­zás­tu­do­mányi Intézet feladata lenne. Az értékelési szempontokról még nem tudni.

A hamburgeradó bevezetését támogatók azt remélik, hogy ha a változtatás bevételkiesést is eredményez a kereskede­lem­ben, az Egészségbiztosítási Alap kia­dás­ait talán csökkentheti. Rá is fér a százmilliárdos kurtítás után.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!