Kétmillió adózót érinthetnek hátrányosan a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban körvonalazódó kormányzati elképzelések. Ahogy az idei adóváltozásokkal is az alacsony jövedelműek jártak rosszul, úgy ők jövőre sem remélhetik az adóprés szorításának enyhülését.
A jövedelmek kormányzati átrendezése továbbra is a szegényebbek felől a gazdagabbak javára történik.
Már az idén év elején meglepődött körülbelül másfél millió munkavállaló, hogy az adócsökkentés ellenére a tavalyinál alacsonyabb lett a nettó bére. A bérlavinát az a 109 milliárdos megtakarítás indította el, amelyet az adójóváírás rendszerének átalakításával spórolt a kormányzat. Ez a nagy tömegeket érintő adókedvezmény korábban az alacsonyabb keresetű munkavállalók esetében jelentős kedvezményt adott. Mindenki rosszabbul járt, aki bruttó 294 ezer alatt keres. Hozzá kell tenni, hogy ezt a hatást még valamelyest elkendőzték a családi adókedvezmények, de az alsó fizetési kategóriában, mondjuk bruttó 100 ezer forintnál, még 3 gyerek esetében is csökkent pár száz forinttal a nettó bér.
Rogán Antal pénteken mutatta be Orbán Viktornak a bérmonitoring bizottság jelentését, amelyből kiderül: a közszférában mostanra minden érintett fizetését kiegészítették, míg a versenyszférában eddig félsikert értek el, az alkalmazottak 50 százalékának nőtt a bére. Ennek azonban ellentmondanak a tények. A KSH adatai szerint februárban a közalkalmazottak nettó átlagkeresete 128 ezer forint volt, míg a versenyszférában foglalkoztatottaké 138 ezer, ami csaknem 2-2 ezer forintos csökkenés tavaly decemberhez képest.
A pozíciók jövőre tovább romlanak. A konvergenciaprogramból az derült ki, hogy jövőre az szja-terhelés emelkedni fog. Jövőre az adóalap számításakor a mostani, úgynevezett „szuperbruttót” (ami a munkáltatói járulékokkal 1,27-szeresre növelt jövedelem) felváltja a „félszuperbruttó”. Vagyis az 1,135-szeres szorzó lesz az adó alapja, s ez a bruttó bérre vetítve 2,16 százalékpontos adóteher-enyhítést jelent. Hogyan nőhet mégis az adóbevétel, ha csökken az adóalap? Erre a Brüsszelnek benyújtott program egy másik sora ad választ: az adójóváírás összege csökken, méghozzá 180 milliárd forinttal. A benyújtás óta kormányzati nyilatkozatokból azt is tudjuk: az adójóváírást megszüntetni tervezi az Orbán-kabinet.
Az alacsony jövedelműek veszteségét ez okozza.
Nem véletlenül nyilatkozta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, hogy adószakmai szempontból jó lépés lehet az adójóváírás megszüntetése, de ennek társadalompolitikai hátrányai olyan nagyok, hogy meglépni csak akkor lenne szabad, amikor a bérek növekednek. A jövő év biztosan nem ilyen.
Az adójóváírás csökkentésével, illetve megszüntetésével éppen az alkalmazotti kör jár rosszul, amely már az idén is nettó bércsökkenést szenvedett el. Az adójóváírást most még havi bruttó 230 ezer forintig lehet teljes összegben igénybe venni. Ennek kivezetése tehát az alsó jövedelmi kategóriákban lesz érezhető. Különösen drámai a hatás, ha az adóváltozásokat folyamatában tekintjük. Ekkor azt látjuk, hogy 2009-ben a minimálbér adóterhelése még három százalék alatt volt, 2014-re pedig már 16 százalékra emelkedik. De mindenkinek nő valamelyest az adóterhelése, aki nettó 300 ezer forint alatt keres, s ez nagyjából kétmillió foglalkoztatottat jelent.
„A konvergenciaprogram makrogazdasági pályája reális, de jogos a szkepticizmus a részleteket illetően” – nyilatkozta lapunknak Obláth Gábor, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa. A kormány legújabb, a Széll Kálmán-tervet konkrétabb pontokkal kiegészítő programjában 500 milliárd forintot kíván megtakarítani augusztusig a vállaltok bürokratikus terheinek csökkentésével. Matolcsy György szerint ezt az összeget a „bosszantó bírságok” csökkentésével, az adófizetések bevallásának egyszerűsítésével lehet megspórolni. Ennek hatását a vállalkozások már 2012-ben érezni fogják, és a ciklus végéig 150 ezer új munkahely teremtése is lehetővé válik – jelentette ki a miniszter. „Amíg a részletekkel nem vagyunk tisztában, csak spekulációink lehetnek, hányan tudnak ténylegesen munkába állni” – tette hozzá Obláth Gábor. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője szerint nem valószínű, hogy ennek hatásait a vállalatok már az ígért időszakra, 2012-re ebben a nagyságrendben érezni fogják. Az adminisztrációs terhek csökkentése előidézhet ugyan létszámcsökkentést, ami megtakarításhoz vezet, de az elbocsátott emberek legalább 3 hónapig munkanélküli-segélyt kapnak, ami a másik oldalon növeli az állami terheket. A 150 ezer új munkahely teremtéséről Romhányi elmondta, ilyen intézkedéseknek eltérő lehet a rövid és a hosszú távú hatása. Hosszú távon teremthet akár nagy mennyiségben is új munkahelyeket olyan intézkedés, amely rövid távon a munkanélküliség növekedésével jár.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az adómentességi határoknak komoly szerepük van a jövedelemeltitkolásban, ezért egyszerűsítik és egységesítik a személyi jövedelemadózást. A minisztérium pénteki közleménye úgy fogalmaz: „nem feltétlenül az adózáson keresztül kell a szociális alapon rászoruló rétegeket előnyben részesíteni”.
Az NGM szerint a kormány célja a személyi jövedelemadózás egyszerűsítése, az arányosság, az egyenlő társadalmi szerepvállalás megteremtése, az adóterhelés csökkentése és az adóbázis szélesítése volt. „Az új szemléletben jövedelemszintjétől függetlenül mindenki egy általános, alacsony mértékű adó fizetésére lenne kötelezett, amellyel a kormány gátat szabhat a trükközéseknek” – fogalmazott a közlemény. Az NGM érvelése szerint az arányosítással a következő években nőni fog a dolgozók jövedelme. „Az előző kormány által bevezetett »szuperbruttósítás« fokozatos megszüntetése a következő két évben további 4,32 százalékkal csökkenti a munkavállalók terheit, egyúttal megemeli az elkölthető jövedelmeket” – írta a közlemény.
Az MSZP egészen másként látja. Szerintük a kormány politikája olyan vidéki Magyarországot vetít előre, ahol az „új nemesség véglegesen elszegényedő, nincstelen zselléreket dolgoztat éhbérért”. Harangozó Gábor országgyűlési képviselő pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: a Fidesz adópolitikája a jómódúaknak kedvez, míg a falvakban lényegében mindenki rosszul járt az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével, amit súlyosbítani fog az adójóváírás – a konvergencia-programban rögzített – további szűkítése.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
